Galántai Zoltán

Galántai Zoltán (Dunaújváros, 1964. augusztus 12.) magyar jövőkutató, tudomány- és technikatörténész, író. Kutatási területe a SETI-programok és a távoli jövő, valamint a technika társadalmi hatása a 21. században és a technikai fejlődés etikai problémái a jövőben.

Élete

1984-ben kezdte meg egyetemi tanulmányai az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Itt szerzett magyar - történelem - tudomány- és technikatörténet szakos diplomát 1989-ben. Ezt követően a Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíjasa volt három évig. Ekkor lett a Budapesti Műszaki Egyetem (1992-től Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) Filozófia tanszékének tanársegéde. 1996-ban az egyetemen működő Cybermédia Kutatócsoport vezetője lett, egy évvel később adjunktusi megbízást kapott. A kutatócsoportot 2002-ig vezette. Szintén 2002-ben megszerezte PhD-fokozatát multidiszciplináris műszaki és filozófiai tudományokból és később átvehette egyetemi docensi kinevezését is. 2003-tól az egyetem Távoli Jövő Kutatócsoportjának alapítója és vezetője. 1993 és 2002 között az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) több tudomány- és technikatörténeti téma vezetője, 2003 és 2005 között a közgazdaság-tudományi és jövőkutatási zsűri tagja volt. 2002 és 2006 között az MTA Jövőkutatási Bizottságának tagjaként, 2005–2006-ban titkáraként is dolgozott, 2008-tól az Akadémia Tudomány- és Technikatörténeti Bizottságának titkára. 1999 és 2001 között Bolyai János-ösztöndíjjal kutatott.

Egyetemi oktatói munkája mellett jelentős tudománynépszerűsítő és írói munkássága is: több ilyen tárgyú televíziós műsor főszerkesztőjeként tevékenykedett: (Jövőnéző, TV3, 1998–2000; Delta, Magyar Televízió, 2000–2001). 2000–2001-ben a stop! internetes portál főszerkesztője, 2006–2007-ben a Civil Rádió tudományos műhelyének vezetője volt. Íróként többek között a science-fiction műfajában alkot, több könyve jelent meg, az első 1992-ben. Nevéhez fűződik az első magyar steampunk regény, a Mars 1910 megalkotása. Több könyvét álnéven írta meg (W. Hamilton Green, Pseudo-Stifter, Adalbert). Többek között a Szépírók Társasága, a Magyar Írószövetség science-fiction szakosztályának, a Magyar UNESCO-bizottság, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság tagja és a József Attila Kör tiszteletbeli tagja. 2007-től az Űrvilág című internetes folyóirat egyik rovatának szerkesztője. 2010-ben meglapította a Jövőobszervatórium Kutatócsoportot (BME). 1996-ban Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíjban részesült.

Főbb publikációi

Tudományos közlemények

• Légy boldog az interneten (Komáromy Gáborral, 1995)
• Marscsatornák, angyalok, földönkívüliek. Az idegen civilizációk kutatásának kultúrtörténete (1996)
• Légy boldog a weben (Komáromy Gáborral, 1997)
• A csapkodószárnyas repülőgépek története (1997)
• Élettudományok az interneten (1998)
• Számítógépes kultúra (szerk., 1998)
• e-privacy olvasókönyv (2004)
• Majdnem az örökkévalóságig. A távoli jövő kutatása (2004)
• Humans or Software - Who or What will be able to Defend Cybersace? (2006)
• Virtual Identites - from Avatars to Zombies (könyvfejezet, 2006)
• After Kardashev: Farewell to Super Civilizations (2006)
• Internet Security and Risk (társszerk., 2007)
• Ha jövő, akkor világűr (Almár Ivánnal, 2007)
• Biopolitikák és kozmoszok (2009)
• A Wikipédia és a tudomány jövője. Magyar Tudomány, 2010. 7. sz.

Irodalmi munkái

• Nyárutó (1992)
• A kristálykő bajnoka (1992)
• Őszbirodalom (novellák, 1994)
• Abyss (1997)
• Renegátok (1997)
• Mars 1910 (1997)
• Eddington, télkirály (2000)
• A Negyedik Birodalom (2002)

Források

• MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest 2008, 359. old., ISSN 1787-288X
• Bejegyzés az Országos Doktori Tanács honlapján
• Életrajz a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem honlapján