Harry Harrison

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Harry Harrison
Harry Harrison 2005.jpg
Harry Harrison 2005. augusztusában
Élete
Született 1925. március 12.
 USA, Stamford, Connecticut
Elhunyt 2012. augusztus 15. (87 évesen)
 Anglia, Crowborough
Nemzetiség amerikai
Felesége Joan Merkler Harrison (1930–2002)
Gyermekei Moira Harrison, Todd Harrison
Pályafutása
Jellemző műfajok regény
Irodalmi irányzat sci-fi
Első műve Rock Diver (1951)
Fontosabb művei A Rozsdamentes Acélpatkány
Halálvilág-trilógia
Bill, a Galaktika hőse
Éden-trilógia
Weboldal
Harry Harrison Moszkvában, (2008. május 18.)

Harry Harrison (Stamford, Connecticut, 1925. március 12.2012. augusztus 15.) amerikai sci-fi szerző.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A világ számos részén élt már, többek közt Mexikóban, Angliában, Dániában és Olaszországban. Halálát hivatalos weboldalán jelentették be.[1]

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pályáját képregényrajzolóként és íróként kezdte, az 1940-es évek végén. A leghíresebb sorozat, amin ilyen minőségben dolgozott, a Flash Gordon volt.

Először illusztrátorként jelentkezett az SF-magazinokban, majd 1951-ben eladta első elbeszélését is, a „Rock Diver” címűt. Hat évvel később alkotta meg egy novellában James Bolivar diGriz figuráját, aki Rozsdamentes Acélpatkány néven leghíresebb regénysorozatának főhősévé vált. A jelenleg tízkötetes széria alapozta meg Harrison hírnevét, bár első, 1960-as könyve egy másik sorozatot indított útjára, a Halálvilágot. Az évtizedből fontos regénye még a Bill, a Galaktika hőse, amely szintén több folytatást ért meg. Ez kezdetben Robert A. Heinlein Csillagközi inváziójának paródiájaként indult, később azonban már Isaac Asimov műveit is kifigurázta a sorozatban, sőt saját korábbi írásait is.

Noha Harrisont elsődlegesen humoros szerzőként tartják számon, sokszor ütött meg könyveiben komolyabb hangot, nem riadva meg a kemény társadalomkritikától sem. Az 1969-es Captive Universe például egy generációs csillaghajó utasairól szól, az 1976-os Skyfall nagyívű katasztrófaregény, a ’90-es években megjelent The Hammer and the Cross-trilógia egy alternatív történelmet idéz meg, viking hódítókkal a középpontban, az 1984 és 1988 között keletkezett Éden-trilógia pedig hasonlóképpen, a miénktől eltérő Földet képzel el, amelyben a dinoszauruszok nem haltak ki, hanem az emberiség versenytársaivá váltak az evolúcióban.

Humoros regényei közül jelentősebbek még A technicolor időgép (1967), ebben egy filmes forgatócsoport utazik vissza a vikingek korába, illetve a Star Smashers of the Galaxy Rangers (1973), amely E. E. „Doc” Smith korai űroperáit parodizálja. Szerkesztőként több antológia és antológia-sorozat került ki a keze alól, és magazinok kiadását is irányította. Életművéért az Amerikai SF- és Fantasy-Szerzők Szövetsége Nagymesterré választotta.

Harry Harrison többször járt Magyarországon, felesége Szeged mellől származott. Megfordult a 2006-os Átjáró fesztiválon is, magyar olvasói ekkor találkozhattak vele.

2012. augusztus 15-én halt meg 87 éves korában. Nem ismert, szenvedett-e valamilyen betegségben. Halálát valószínűleg végelgyengülés okozta. [2]

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarul megjelent regényei[3][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Filmadaptáció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Helyet! Helyet! (1966) vezérmotívumának felhasználásával, Charlton Heston főszereplésével forgatták a Zöld szója című tudományos-fantasztikus filmet (1973)[4], amelyben a túlnépesedés okozta élelmezési válságot mesterséges ételekkel oldják meg New Yorkban.[5]

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2004-ben Ink Pot-díj (Comic-Con International)
  • 2006-ban Kijevben az Európai SF Társaság az SF Nagymesterévé választotta.
  • 2009-ben Damon Knight Memorial Grand Master Award

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]