Harry Harrison
| Harry Harrison | |
 |
|
| Harry Harrison 2005. augusztusában | |
| Élete | |
| Született | 1925. március 12. USA, Stamford, Connecticut |
| Elhunyt | 2012. augusztus 15. (87 évesen) Anglia, Crowborough |
| Nemzetiség | amerikai |
| Felesége | Joan Merkler Harrison (1930–2002) |
| Gyermekei | Moira Harrison, Todd Harrison |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfajok | regény |
| Irodalmi irányzat | sci-fi |
| Első műve | Rock Diver (1951) |
| Fontosabb művei | A Rozsdamentes Acélpatkány Halálvilág-trilógia Bill, a Galaktika hőse Éden-trilógia |
| Hivatalos oldal | |
Harry Harrison (Stamford, Connecticut, 1925. március 12. – 2012. augusztus 15.) amerikai sci-fi szerző.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
A világ számos részén élt már, többek közt Mexikóban, Angliában, Dániában és Olaszországban. Halálát hivatalos weboldalán jelentették be.[1]
Munkássága [szerkesztés]
Pályáját képregényrajzolóként és íróként kezdte, az 1940-es évek végén. A leghíresebb sorozat, amin ilyen minőségben dolgozott, a Flash Gordon volt.
Először illusztrátorként jelentkezett az SF-magazinokban, majd 1951-ben eladta első elbeszélését is, a „Rock Diver” címűt. Hat évvel később alkotta meg egy novellában James Bolivar diGriz figuráját, aki Rozsdamentes Acélpatkány néven leghíresebb regénysorozatának főhősévé vált. A jelenleg tízkötetes széria alapozta meg Harrison hírnevét, bár első, 1960-as könyve egy másik sorozatot indított útjára, a Halálvilágot. Az évtizedből fontos regénye még a Bill, a Galaktika hőse, amely szintén több folytatást ért meg. Ez kezdetben Robert Heinlein Csillagközi inváziójának paródiájaként indult, később azonban már Isaac Asimov műveit is kifigurázta a sorozatban, sőt saját korábbi írásait is.
Noha Harrisont elsődlegesen humoros szerzőként tartják számon, sokszor ütött meg könyveiben komolyabb hangot, nem riadva meg a kemény társadalomkritikától sem. Az 1969-es Captive Universe például egy generációs csillaghajó utasairól szól, az 1976-os Skyfall nagyívű katasztrófaregény, a ’90-es években megjelent The Hammer and the Cross-trilógia egy alternatív történelmet idéz meg, viking hódítókkal a középpontban, az 1984 és 1988 között keletkezett Éden-trilógia pedig hasonlóképpen, a miénktől eltérő Földet képzel el, amelyben a dinoszauruszok nem haltak ki, hanem az emberiség versenytársaivá váltak az evolúcióban.
Humoros regényei közül jelentősebbek még A technicolor időgép (1967), ebben egy filmes forgatócsoport utazik vissza a vikingek korába, illetve a Star Smashers of the Galaxy Rangers (1973), amely E. E. „Doc” Smith korai űroperáit parodizálja. Szerkesztőként több antológia és antológia-sorozat került ki a keze alól, és magazinok kiadását is irányította. Életművéért az Amerikai SF- és Fantasy-Szerzők Szövetsége Nagymesterré választotta.
Harry Harrison többször járt Magyarországon, felesége Szeged mellől származott. Megfordult a 2006-os Átjáró fesztiválon is, magyar olvasói ekkor találkozhattak vele.
2012. augusztus 15-én halt meg 87 éves korában. Nem ismert, szenvedett-e valamilyen betegségben. Halálát valószínűleg végelgyengülés okozta. [2]
Művei [szerkesztés]
Magyarul megjelent regényei[3] [szerkesztés]
- A technicolor® időgép (Móra Könyvkiadó, 1989 - Kozmosz Fantasztikus Könyvek)
- A Rozsdamentes Acélpatkány (Móra Könyvkiadó, 1989 - Kozmosz Fantasztikus Könyvek; Szukits Könyvkiadó, 2004)
- A Rozsdamentes Acélpatkány visszavág (Szukits Könyvkiadó, 2004)
- Bill, a Galaktika hőse (Phoenix Könyvkiadó, 1992)
- Halálvilág (Phoenix Könyvkiadó, 1992)
- Halálvilág 2. (Phoenix Könyvkiadó, 1993)
- Halálvilág 3. (Phoenix Könyvkiadó, 1993)
- Helyet! Helyet! (Metropolis Media, 2008 - Galaktika Fantasztikus Könyvek)
- Édentől nyugatra (Metropolis Media, 2009 - Galaktika Fantasztikus Könyvek)
- Fagyos Éden (Metropolis Media, 2010 - Galaktika Fantasztikus Könyvek)
Filmadaptáció [szerkesztés]
A Helyet! Helyet! (1966) vezérmotívumának felhasználásával, Charlton Heston főszereplésével forgatták a Zöld szója című tudományos-fantasztikus filmet (1973)[4], amelyben a túlnépesedés okozta élelmezési válságot mesterséges ételekkel oldják meg New Yorkban.[5]
Díjai [szerkesztés]
- 2004-ben Ink Pot-díj (Comic-Con International)
- 2006-ban Kijevben az Európai SF Társaság az SF Nagymesterévé választotta.
- 2009-ben Damon Knight Memorial Grand Master Award
Forrás [szerkesztés]
- ↑ http://www.harryharrison.com/ The Official Harry Harrison Website, accessed August 15, 2012 ((angolul))
- ↑ R.I.P. Harry Harrison, creator of the Stainless Steel Rat, Bill the Galactic Hero, and Soylent Green ((angolul))
- ↑ Harry Harrison szerzői adatlapja a Molyon
- ↑ A Zöld szója című filmről a PORT.hu oldalán
- ↑ Emlékező a Galaktika Magazin oldalán
