Asterix

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az Asterix egy francia képregénysorozat, amelyben a címszereplő, Asterix és barátai képzeletbeli ókori kalandjairól olvashatunk. A képregény írója René Goscinny, rajzolója Albert Uderzo. A főhős neve a francia eredetiben: Astérix. A név az astérisque szóból származik, ami a * karaktert jelöli a francia nyelvben.

Az első képregény 1959. október 29-én jelent meg, és folytatásokban több mint 30 történet látott napvilágot. Goscinny 1977-es halála után Uderzo egymaga írta és rajzolta is a képregényeket.

Több opuszból rajzfilm, majd később film is készült. Ezek többnyire kommersz adaptációk, s meg sem közelítik az eredeti képregény intellektuális szintjét.

A történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A történet i. e. 50 körül játszódik. Julius Caesar i. e. 51-re hódította meg egész Galliát), hősei egy bretagne-i gall falu lakosai. Itt él Asterix is. A falu a Római Birodalom területén fekszik, de Caesar soha nem tudta meghódítani: nem utolsósorban egy varázsital miatt.

Asterix és legjobb barátja, Obelix különféle küldetésekre indulnak az ókori világban: eljutnak Indiába, Egyiptomba, Görögországba, Korzikára, sőt még Amerikába is. A küldetések során számtalan veszélyes, de még több vicces kaland esik meg velük, hogy aztán végül együtt ünnepeljék a gall falu többi lakóival egy lakomán a küldetés sikerét.

A gallok a történetben olyanok, mint a franciák: bátrak, szeretik a szabadságot, néha meggondolatlanok és veszekedősek, de nagyon szeretik a barátaikat; ami csak él és mozog, azt a mai szem és fül számára nem túl illedelmesen megeszik.

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gall szereplők nevei legtöbbször -ix végződésűek, hasonlóan az ókori gall nevekhez. A nevek minden esetben szójátékból erednek.

A római nevek végződése -us (Cactusbonus, Brutus), a vikingeké -af (Olaf, Titkograf), az egyiptomiaké -isz (Falaidnahisz építész, Agyegypuszisz cselédlány).

Asterix[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A címszereplő, aki minden kaland főhőse. Kis termete ellenére igen bátor és erős harcos. Magányosan él kunyhójában, felesége nincs. Asterix bölcs is: a látnok érkezésekor például ő az egyetlen, akinek azonnal szemet szúr a csalás. Nevét az asterisk (csillagocska) szóból alkották a szerzők.

Obelix[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főhős elválaszthatatlan barátja. Nagy termetű, igazi óriás. Ereje pedig hatalmas, mivel kisgyerek korában beleesett a varázsitalos kondérba, így a hatása nála sohasem múlik el. Nagyon szeret enni, kedvenc étele a sült vadkan. Igen érzékeny arra, ha valaki daginak, kövérnek, meláknak stb. nevezi. Kissé együgyű, de szíve arany. Mindenkit, aki nem gall, dilisnek titulál. Felesége nincs, munkája: menhirkészítő kisiparos.

Nevét az obeliszk francia nevéből, az obélisque szóból alkották a szerzők.

Mirnixdirnix[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Obelix apró termetű, de igen eszes kutyája. A kalandok elején Asterix mindig nyomatékosan felszólítja Obelixet, hogy a kutyát hagyja otthon, de ő legtöbbször megpróbálja magával csempészni. Mirnixdirnix a kalandok során nem egyszer pótolhatatlan szolgálatot tett. Obelix ezt általában csonttal szokta megjutalmazni.

Csodaturmix[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu druidája. Ő ismeri a varázsitalok készítésének titkait. Ha valaki a erőnövelő varázsitalából iszik, 10 percre ereje megsokszorozódik. A varázsital hatása egyvalakinél nem múlik el: Obelixnél, aki kisgyerek korában beleesett a varázsitalos kondérba, ezért soha sem kaphat belőle, de ő mindig próbálkozik. Csodaturmix sok varázsital receptjét ismeri, amiket csak a druidák (varázslók) ismerhetnek. Varázsitalai közül legismertebb az erőnövelő varázsital, mely miatt mindig vesztenek a rómaiak és más ellenségek.

Hasarengazfix[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gall falu főnöke, aki kissé hiú és korlátolt, de végül Asterix és Obelix hatására mindig helyesen cselekszik. Szeret dicsekedni rokonairól, főleg Dagidix bátyjáról. A főnök kiváltsága, hogy emberei egy pajzson hordozzák, ám ő erről a pajzsról rendszeresen leesik. Felesége rendkívül becsvágyó, örökké elégedetlen asszony.

Hangjanix[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu dalnoka (bárdja), énekhang és zenei tehetség híján. Dalait senki nem tudja végighallgatni, a történetek végén – néhány kivételtől eltekintve – általában megkötözik a falusiak és betömik a száját, hogy ne tudjon énekelni. Elképesztő énekhangja azonban sokszor jól jön a falunak, például a vikingek ellen, akik így ismerik meg a félelmet, vagy akkor, amikor az oroszlánok elé vetik.

Messesaglix[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu egyik halárusa. Kizárólag ellenőrzött minőségű, lutéciai halat árul, a tengerből kifogott friss halakról hallani sem akar. Emiatt az elárusítópult körül mindig rettenetes szag terjeng.

Mivel több halárus is van a faluban, ezért általában sokszor kitör a halcsata, ami arról szól, hogy kinek friss a hala. A bonyodalmat nehéz megakadályozni és leállítani. Olykor csak akkor marad abba a csata, ha már minden halat szétvertek egymáson.

Sokadikix[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu legöregebb férfija, akinek rendkívül csinos, fiatal felesége van. Az öreg emlékszik a régi nagy gall csatákra és hősökre, és mindig azokról mesél. Vén kora ellenére még mindig kiváló és bátor harcos.

Vasökölix[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu kovácsa. Valódi atléta-termet. A halárussal folytatott rivalizálásáról ismert. Mindegyik nézeteltérésük egy kiadós csetepatéval ér véget, melyből a falu egyetlen férfija sem marad ki. Vasökölix sokszor megfenyegeti Hangjanixet, az énekest is.

A francia kiadásban szereplő név A magyar fordítás(ok)ban szereplő nev(ek)
Astérix Asterix
Obélix Obelix
Idefix Mirnixdirnix, Bokafix, Töpszlix, Kutyagumix, Kutyix, Idefix, Dogmatix
Panoramix Magicoturmix, Csodapapix, Csodaturmix, Turmix, Getafix
Abraracourcix Hasarengazfix, Főfőnix, Hasalógazfix, Hasaljaszfix, Muszklifélix, Nagypocakfix, Bombastix
Assurancetourix Hangjanix, Nyekergix, Kornyikálfix
Ordralfabétix (az "ordre alphabétique"-ből ered, jelentése "abc-sorrendben") Tutihogyix, Analfabetix, Halix
Agecanonix (az "âge canonique"-ból ered) Tatix, Matuzsálemix, Rozogavénix, Nyavalyix
Cétautomatix Vasökölix, Atomix, Félautomatix

További emlékezetes szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Leginkább rendkívül szellemes magyar nevük miatt emlékezetesek még:

  • López de Futastán y Ramodón: spanyol gengszter
  • Hamarelmész Hamexász: görög fogadós
  • Kosztasz Fenerosz: görög étterem-tulajdonos
  • Alkatrész: görög kocsis
  • Quibelez de Saporán: spanyol harcos
  • Oltarimanus: római légiós, majdnem olimpiai bajnok
  • Nemhullicatantus: római légiós, lassú felfogású
  • Husquiloplus: elhízott római helytartó
  • Faladinahisz: nem igazán tehetséges egyiptomi építész
  • Eszeminusz: görög hadvezér
  • Skicpausz, Tisztaszesz fia: egyiptomi építész
  • Sartolishbelax: skót légionárius
  • Rondacrampus: légionáriuskiképző
  • Tulasokiksen: öreg norvég harcos
  • Tökfilkusz: római harcos
  • Agyegypuszisz: Kleopátra elbűvölő szolgálónője, Asterix szerelme
  • Hatalmaf: A vikingek nagyfőnöke
  • Csupaf: viking harcos
  • Cactusbonus: római tábornok
  • Trolibusz: Caesar testőre
  • Kopaf: viking harcos
  • Antivirusz: római légiónárius
  • Rőtszakál: kalózvezér, sokat vízi csatáznak a gallokkal

Idézetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Összecsengnek dalunkban a sorvégek
Leszünk mi még dánok is meg norvégek
(a vikingek dala)
...ennek örömére hadd játsszak el egy dalt...
(Hangjanix)
Nyugtát! Adjon nyugtát, különben mivel dicsérem a napot?
Dilisek ezek a rómaiak
Dilisek ezek a vikingek
Dilisek ezek az egyiptomiak
Dilisek ezek a britek
Dilisek vagyunk mi, rómaiak
(Viking főnök:) – Gallok, van kérdésetek?
(Obelix) – Van! Hogy készítitek a tejszínes vadkant?
(Viking főnök:) – Nos, a tejszínes vadkanhoz először elkészítjük a tejszínt, mintha eperhez volna, csak éppen eper helyett egy vadk… Odinra, ti szórakoztok velünk?!
Jönnek a vikingek! A házakat lemészárolják, a nőket felgyújtják! Annyian jönnek, mint derült égből a felleg!
(Kisnyápix)
Lehet, hogy a helvét sok mindent elvét, de nem veti el soha a semlegesség elvét.
(A svájciak jelszava)
Mi az a Pireusz, valami görög lókötő? Nem ló, kikötő, Athéné
Itt kerek a hordók, éljen, aki brit, hadd igyak egy kortyot, a jó mindenit!
(Obelix)
Mi nec vedelnis est
(római légionárius)
Hogy feledje mily bús az antik élet, igyék Agri Colát, mely sírhantig éltet!
(reklámfelirat a Colosseumban)

Helyszínek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu valahol Bretagne tartományban, a mai Franciaország területén fekszik, a tengerparton. Nevét szándékosan nem írják le az alkotók, így Bretagne-ban számos falu versenyez ma is az Asterix faluja címért.

A falut négy légiós helyőrség veszi körül. A francia változat szerint: Aqvarium, Babaorum, Bacterium és Petibonum. A tapasztalt legionáriusok azonban sosem támadják meg a gall falut, mert ismerik a gallok erejét. Az újoncok többnyire megpróbálják Róma törvényeit érvényesíteni, de csalódniuk kell.

Asterixék többször eljutnak Lutéciába, a mai Párizsba, és Rómába is. A világot is bejárják, kalandjaik során a Brit-szigetekre, Észak-Európába, Észak-Afrikába, Egyiptomba, Észak-Amerikába is eljutnak.

A tengeren hajózva majdnem minden részben találkoznak ugyanazokkal a kalózokkal, akiknek hajóját mindig elsüllyesztik, hacsak nem maguk a kalózok süllyesztik el saját magukat.

Magyar nyelvű kiadások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar nyelven először 1975-ben Újvidéken (Novi Sad), Jugoszláviában a Forum Könyvkiadó gondozásában jelent meg a sorozat első darabja, amit 1988-ig további 24 füzet követett felváltva a Lucky Luke (Talpraesett Tom) képregényekkel. Az Újvidéken kiadott részek fordítójaként Kopeczky Lászlót dicsérhetjük.

A magyarországi megjelenésre több, mint tíz évet kellett várni, míg 1979. októberében feltűnt Asterix az IPM Alfa folyóiratban, ahol havi folytatásokban összesen 15 Asterix történetet közöltek az újság 1990-es megszűnéséig. Az Alfában megjelent epizódok magyarítása Timár György érdeme

A rendszerváltás után az Egmont kiadó is belevágott az Asterix képregények kiadásába, de félbehagyta a sorozatot, akárcsak a Forum, illetve az Alfa. A köteteken több fordító is közreműködött - Bíró János, Gellért Péter, Tímár György.

2010-ben az Egmont újra megvásárolta a sorozat kiadási jogait, és újrakezdte a kötetek kiadását. Szerencsére tanultak korábbi hibájukból, és nem a korábbi köteteket kezdték el kiadni, hanem a köteteket sorrendben adják ki, és csak egy fordítót alkalmaznak Bayer Antal személyében.

Az idők során több kiadó is foglalkozott Asterix képregényekkel, de mindegyik nulláról akarta felépíteni a sorozatot, ezért jó néhány történet több változatban is megjelent, eltérő fordításokkal. Ugyanakkor az eddig (2012-ig) eredetiben megjelent 33 füzet közül 7 történet soha nem jelent meg hivatalos formában magyarul. Szerencsére egy elhivatott rajongónak köszönhetően ezek is léteznek magyarul - ugyan nem hivatalosan, és csak elektronikus formában.

Érdekesség, hogy sem az újvidéki, sem az Alfában megjelent, sem az Egmont által először kiadott történetek sorrendje nem követte az eredeti francia kiadásokét. A fordítások sikeréről megoszlik a rajongók véleménye.

Filmsorozatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rajzfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vígjátékok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]