Albert Uderzo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Albert Uderzo

Albert Uderzo (1927. április 25., Fismes -) francia képregényrajzoló és -író. Legismertebb figurája Asterix, a gall harcos.

Fiatalkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A francia képregény egyik doyenje egy olasz bevándorló fiaként, Alberto Uderzo néven született, mert apja ragaszkodott hozzá, hogy fia olasz nevet viseljen. Születésekor volt két plusz ujja, ezeket műtéti úton eltávolították. Családneve egy Észak-Itáliai falu nevéből származik. A fáma szerint Kr. u. 452-ben Attila hunjai elpusztították Uderzót, a támadás után csak egy gyerek maradt életben, aki, mivel saját nevét nem tudta, a falu nevét kapta meg; ő volt Albert Uderzo egyik őse. A falu ma is létezik, ma Oderzónak hívják.

Rajzkészsége korán megnyilvánult, már óvodás korában meséket illusztrált. Hét évesen, képregényes olvasmányaitól (Popeye, Miki egér) inspirálva saját történeteket kezdett rajzolni. Ekkor derült ki, hogy színvak. Látása azóta sokat javult ugyan, de munkái színezését nem maga végzi.

Tizenévesen repülőgép-mérnöknek készült, de dolgozott gépkezelőként egy hegedűkészítőnél és tanult hegeszteni. Rajzolni jobbára autodidakta módon tanult. Tizenhárom évesen a Societé Parisian d'Editionnál dolgozott, ahol találkozott Alain Saint-Ogannal és Edmond François Calvóval.

A második világháború alatt Bruno fivérével hamis papírokkal elhagyták Párizst és egy évet Bretagne-ban töltöttek, ahol Albert egy farmon dolgozott és apja bútorgyárában segédkezett. Évekkel később az író René Goscinny Uderzóra hagyta, hogy válassza ki Asterix falujának a helyét, ő pedig nem sokat habozott.

A háború után párizsi és brüsszeli kiadóknak rajzol képregényeket, némelyiket háborús ihletésre: 1945-ben megalkotott figurája, Clopinard egy féllábú katona. A következő években több figurát is létrehoz: Flamberge-t, Arys Buckot, Prince Rollint és Belloyt. Illusztrátorként dolgozott a France Dimanche-nál és a France Soirnál.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Uderzo 1951-ben találkozott René Goscinnyvel a brüsszeli Wold Press kiadó párizsi irodájában. A Bonne Soirées és Libre Junior című lapokban jelentek meg első közös munkáik, Jehan Pistolet és Luc Junior. 1958-ban alkották meg Umpapa, az indián figuráját, ami 1962-ig jelent meg a Tintin magazinban, és amit Uderzo a kilencvenes években feldolgozva újra kiadott. 1959-ben Goscinny szerkesztő, Uderzo pedig művészeti vezető lett az újonnan induló Pilote magazinnál, amelynek a célközönsége már nem a legfiatalabb korosztály, hanem a tizenévesek voltak. A magazin első számában mutatkozott be legnagyobb sikerük, Asterix, és azonnal átütő sikert aratott.

Asterix két évig a Pilote hasábjain jelent meg, 1961-ben adták ki az első albumot Asterix, a gall címmel. 1967-re annyira népszerű lett, hogy mindketten úgy döntöttek, minden idejüket a sorozatnak szentelik. Akkoriban két Asterix-füzet jelent meg évente. (Ma a 33.-nál tart.) Ugyancsak a Pilote-ban jelent meg 1959-ben Uderzo Jean-Michel Charlier-vel közös munkája, a Tanguy et Laverdure, amelyből 23 album készült 1961 óta.

1974-ben Párizsban megalapították az Idefix filmstúdiót és elkészítették az Asterix meghódítja Rómát című filmet. Goscinny halála után a stúdió bezárt.

Goscinny 1977-ben bekövetkezett korai halála óta Uderzo nemcsak rajzolja, hanem maga is írja Asterix történeteit, de a saját neve mellett Goscinnyét is feltünteti a füzeteken. 1979-ben megalapította saját kiadóját, az Editions Albert René-t. Az albumok ma már jóval ritkábban, 3-5 évente jelennek meg. Uderzo vizuális humora tökéletesen kiegészítette Goscinny tehetségét, de sok bíráló szerint az egyedül Uderzo által jegyzett történetek szellemessége, eredetisége elmarad a közös munkákétól. Különösen a legutóbbi, a Le ciel lui tombe sur la tête című füzetet érik erős kritikák, amelyben Asterix faluját földönkívüliek támadják meg; a földönkívüliek képében a Franciaországot elárasztó amerikai és japán képregényt karikizálja Uderzo.

Uderzo remekül rajzol több különféle stílusban, a Tanguy et Laverdure valósághű ábrázolásmódjától az Asterix karikatúráiig.

Díjai, kitüntetései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1969 A Művészetek és Tudományok lovagja
  • 1970 Nemzeti érdemérem
  • 1983 Prix du Génie az Asterix és fia című füzetért
  • 1984 Arany Vászon-díj az Asterix meghódítja Rómát című filmért
  • 1989-ben a Becsületrend lovagjává avatták.
  • 2004. június 12-én, a 11. Nemzetközi Képregényvásáron életművéért Max és Móric díjat kapott.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Albert Uderzo témájú médiaállományokat.