Viszlát, és kösz a halakat!

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Viszlát, és kösz a halakat! (Az egyre pontatlanabbul elnevezett Galaxis-trilógia negyedik része)
Viszlát, és kösz a halakat borító.jpg
A magyar kiadás borítója (GABO, 2003)
Szerző Douglas Adams
Eredeti cím So Long, and Thanks for All the Fish
Ország  Egyesült Királyság
Nyelv angol nyelv
Műfaj sci-fi
Sorozat Galaxis útikalauz stopposoknak
Előző Az élet, a világmindenség, meg minden
Következő Jobbára ártalmatlan
Kiadás
Kiadó Egyesült Királyság Pan Books
USA Harmony Books
Kiadás dátuma 1984
Magyar kiadó N&N kiadó (1997, 1999)
GABO kiadó (2003)
Magyar kiadás dátuma 1997
Fordító Németh Attila
Borítógrafika Udvardi Jenő (1997, 1999)
Idea Fontana Kft. (2003)
ISBN 963 85548 4 3 (1997)
963 9229 02 4 (1999)

A Viszlát, és kösz a halakat! (So Long, and Thanks for All the Fish) Douglas Adams Galaxis útikalauz stopposoknak című ötrészes sci-fi „trilógiájának” negyedik része, mely az Egyesült Királyságban 1984-ben, Magyarországon 1997-ben jelent meg először.

Ez volt az első olyan Galaxis útikalauz-regény, mely nem egy korábban megírt rádiójáték alapján készült. 2005-ben készült el a rádiójáték változata. A mű címe az az üzenet, amit a delfinek hagytak, amikor elhagyták a Földet, épp azelőtt, hogy a vogonok elpusztították azt, hogy a helyére hiperűrsztrádát építsenek.

A regénynek nagyon különböző hangvétele lett a sorozat előző elemeihez képest. Ennek oka főként a romantikus szál, valamint részben az is, hogy az események többször ugrálnak az időben, ami kiszámíthatatlanabbá teszi a történteket. Az eddigiekhez képest nagyon kevés az űrutazással töltött idő, Arthur mindössze egyszer hagyja el a földet, az utolsó fejezetben.

Háttér[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A könyv munkálatainak idején Douglas Adams szerkesztője, Sonny Mehta beköltözött Adamshez, hogy biztosítsa a könyv határidőben való elkészültét. Ennek következtében Adams később azt nyilatkozta, nem volt igazán elégedett a könyvvel, mely több, a szerzői szándékot nem tükröző, a szerkesztő által erőltetett részt tartalmaz. A történet Adams számítógépekkel kapcsolatos nézőpontjába is betekintést enged. A korábbi regényekben a számítógépeket némiképp negatív szerepben tünteti föl, azonban a harmadik és eme regény idejére a technológiával kapcsolatos ellenérzései jelentősen megváltoztak. Egy számítástechnikai vásáron beleszeretett a Macintosh egyik legelső modelljébe. Állítások szerint Adams az első három Macintosh modellből kettőt is vett, egyiket magának, a másikat barátjának, Stephen Frynak.

Cselekmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Arthur visszatér a Földre, ahol találkozik egy lánnyal, Fenchurchcsel, egymásba szeretnek. Arthur rájön, hogy a korábban elpusztított Föld helyett a jelenlegi egy új változat, amit a delfinek intéztek el a Mentsük meg az embereket akciójuk keretében. Újra találkozik Forddal, aki állítása szerint időközben megmentette az univerzumot, valamint még egyszer utoljára űrstoppolnak, hogy megnézzék az Isten által a teremtményei részére hagyott végső üzenetét, mely így hangzik: Elnézést az okozott kényelmetlenségekért. Útközben összefutnak Marvinnal, és az univerzumnál is 37-szer idősebb, mindig lehangolt és depressziós robot az üzenet elolvasása után végre egyszer jobban érzi magát, majd szétesik.

Fogadtatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1993-ban a Library Journal azt írta, a regény „tele van ütődött humorral és kifacsart logikával, ami Adams írását annyira elragadóvá teszi.”[1] A School Library Journal kritikájában az jelent meg, hogy „a humor még mindig szokatlan, de jóval szelídebb, mint az előző könyvekben. A cselekmény egyszerűbb és kevésbé bizarr, mint a korábbiak voltak.”[2]

Az ekultura.hu ismertetőjében még mindig súlyosan abszurdnak véli a történetet, emellett hol lendületesnek, hol letehetetlennek értékeli, melyben mindössze egyszer-kétszer ül le kissé az elbeszélés.[3]

A magyar kiadások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1997-ben megjelent első magyar kiadás a regényen kívül tartalmazza az Ifjú Zaphod Beeblebrox nagy kalandja (Young Zaphod Plays It Safe) című 1986-os kéziratot is Németh Attila fordításában.

Az 1999-ben megjelent második kiadás az elsőhöz képest tovább bővült, ebben megtalálható a Dzsingisz kán haragja (The Private Life of Genghis Khan) című 1997-es kézirat is, szintén Németh Attila fordításában.

Folytatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Pober, Stacy (1993. július 1.). „Audio reviews”. Library Journal 118 (12), 148. o. ISSN 03630277.  
  2. Shorb, Betsy (1985. február 1.). „So Long, and Thanks for All the Fish (Book).”. School Library Journal 31 (6), 90. o. ISSN 03628930.  
  3. Douglas Adams: Viszlát, és kösz a halakat!. ekultura.hu. (Hozzáférés: 2011. augusztus 29.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak