Hédervári Péter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hédervári Péter 1980 körül

Hédervári Péter (Budapest, 1931. április 29. – Budapest, 1984. június 27.) geológus, amatőrcsillagász, újságíró, író.

Jelentős hatású csillagászati ismeretterjesztő könyveket írt. Amatőrcsillagászként egyik kedvenc területe a Nap volt. A Hold déli pólusának közelében egy krátert neveztek el róla egy amerikai bolygókutató javaslatára (Hédervári-kráter).

Életrajz évszámokban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1950-ben érettségizett Budapesten.
  • 1952-1963-ig a ELGI-ben dolgozott először technikusként, majd miután az ELTE-n diplomát szerzett, tudományos főmunkatársként.
  • 1963-1967 a Gamma Geofizikai Szerkesztőségébe került műszaki dokumentátorként.
  • 1968-tól az Élet és Tudomány című folyóirat belső munkatársa, majd rovatvezetője volt. A 70-es, 80-as években ő volt a legjobb tollú ismeretterjesztő.

Ismeretterjesztő könyvei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Hold fizikája (Gondolat, 1962)
  • Amiről a Föld mesél (1967)
  • Amiről a Hold mesél (Minerva, 1969)
  • A Hold – és meghódítása (Gondolat, 1970)
  • A görög Pompeji (Gondolat, 1972) (A minószi civilizációt elpusztító Szantorini katasztrófáról)
  • Hédervári Péter – Marik Miklós – Pécsi Tibor: A Vénusz és a Mars ostroma (Gondolat, 1976)
  • A Föld különös jelenségei (Gondolat, 1977)
  • Csillagunk: a Nap (Magvető, 1980)
  • Mi újság a Földön?, 1980
  • Évezredek, vulkánok, emberek (Kossuth Könyvkiadó, 1981) ISBN 9630917076
  • Üstököskutatás az űrkorszakban (Magvető, 1983)
  • Képes csillagvilág (Móra, 1984, 35 000 példány)
  • Ismeretlen(?) Naprendszerünk (Kossuth, 1986)

Cikkei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vulkánkitörések más égitesteken, Földrajzi Közlöny. 1959/1.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hédervári Péter témájú médiaállományokat.