Bételpálma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Bételpálma
a növény
a növény
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Csoport: Commelinidae
Rend: Pálmavirágúak (Arecales)
Család: Pálmafélék (Arecaceae)
Alcsalád: Pálmaformák (Arecoideae)
Nemzetség-
csoport
:
Areceae
Alnemzetség-
csoport
:
Arecinae
Nemzetség: Areca
Faj: A. catechu
Tudományos név
Areca catechu
L. (1753)
Szinonimák
  • Homotypic
    • Areca faufel Gaertn., Fruct. Sem. Pl. 1: 19 (1788), nom. superfl.
    • Areca hortensis Lour., Fl. Cochinch.: 568 (1790), nom. superfl.
  • Heterotypic
    • Areca cathechu Burm.f., Fl. Indica: 241 (1768), orth. var.
    • Areca catechu var. nigra Giseke, Prael. Ord. Nat. Pl.: 73 (1792)
    • Sublimia areca Comm. ex Mart., Hist. Nat. Palm. 3: 169 (1838), nom. inval.
    • Areca catechu var. alba Blume, Rumphia 2: 68 (1839)
    • Areca himalayana Griff. ex H.Wendl. in O.C.E.de Kerchove de Denterghem, Palmiers: 231 (1878), pro syn.
    • Areca nigra Giseke ex H.Wendl. in O.C.E.de Kerchove de Denterghem, Palmiers: 231 (1878), pro syn.
    • Areca catechu var. batanensis Becc., Philipp. J. Sci. 3: 304 (1908)
    • Areca macrocarpa Becc., Philipp. J. Sci., C 4: 601 (1909)
    • Areca catechu var. longicarpa Becc., Philipp. J. Sci. 6: 229 (1911)
    • Areca catechu f. communis Becc., Philipp. J. Sci. 14: 304 (1919)
    • Areca catechu var. silvatica Becc., Philipp. J. Sci. 14: 304 (1919)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Bételpálma témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bételpálma témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bételpálma témájú kategóriát.

A bételpálma vagy arékapálma, más néven bételdió (Areca catechu) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának a pálmavirágúak (Arecales) rendjébe, ezen belül a pálmafélék (Arecaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bételpálmát főként Dél-Ázsiában termesztik; a Fülöp-szigeteken őshonos. A következő országok termesztik ipari mértékben: Banglades, India, Indonézia, Kambodzsa, Kína, Kínai Köztársaság, Laosz, Malajzia, Mianmar, Srí Lanka, Thaiföld, Vietnam, Pápua Új-Guinea, Madagaszkár és Tanzánia, valamint a Salamon-szigetek, Vanuatu, és egyéb mikronéziai szigetek.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Törzse karcsú, felületét jelentéktelen levélripacsok borítják. A levelek viszonylag kis méretűek, rendezetlennek tűnnek, a levélszárnyak nagyon sűrűn állnak. A virágzatok és a terméságazatok a levélüstök alatt helyezkednek el, a sima, zöld áltörzs tövében. A növény felálló törzsű, többnyire 10-15 méter magas fa, de a 30 méter magasságot is elérheti. Levele szárnyalt, többnyire mintegy 2 méter hosszúságú. A levélfelület nem egyenletesen tagolódik levélszárnyakra, ezért a levélkék gyakran különböző mértékben redőzöttek és többcsúcsúak. A levelek szétállók, csúcsukon némileg lehajlanak. Kicsi és világossárga virágai finoman elágazó, messziről púderpamacsra emlékeztető virágzatokban fejlődnek. Termése sárga vagy narancsszínű, gömbölyded vagy tojás alakú, legfeljebb 6 centiméter átmérőjű.

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bételpálma magvait Délkelet-Ázsiában élvezeti cikként fogyasztják. A mag tápszövetét szeletekre vágják, majd mészporral és fűszerekkel a bételbors levelébe göngyölik. Rágás közben különböző hatóanyagok szabadulnak fel belőle, az enyhén kábító arecain és az arékavörös színanyag. Ezek serkentik a nyálképződést, és a nyálat vörösre festik - számos kannibáltörténetnek ez volt az alapja. A bételrágás elnyomja az éhséget, és állítólag elpusztítja a bélparazitákat, a fogakat azonban megfeketíti, és lehet, hogy szájrákot is okoz. Jóllehet ma már ritka a bételrágás, Thaiföldön fennmaradt az a szokás, hogy a vőlegény a mátka szüleinek bételdiót és bételborsot ajándékoz.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]