Biskek
| Biskek (Бишкек) | |||
| Biskek látképe | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Megye | Csüj megye | ||
| Alapítás éve | 1878 | ||
| Akim | Nuriman Tyulejev | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1 250 000 fő (2007) +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 800 m | ||
| Időzóna | UTC+6 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 42° 52′, k. h. 74° 34′ | |||
| é. sz. 42° 52′, k. h. 74° 34′ | |||
| Biskek weboldala | |||
Biskek (Бишкек, بىشكهك) Kirgizisztán fővárosa. Lakossága mintegy 900 000 fő (2005-ös adat). A várost 1878-ban alapították Pispek (Пишпек) néven, orosz erődként. 1926 és 1991 között – Mihail Frunze bolsevik katonai parancsnok után – a Frunze (Фрунзе) nevet viselte. A biskek kirgiz nyelven a kirgiz nemzeti ital, a kumisz (erjesztett lótej) készítésére használt köpülőfát jelenti.
Biskek a széles sugárutak és márványborítású középületek városa, ahol nagy számban találhatók a régi, szovjet stílusú lakóházak, belső udvarokkal, a külvárosokban pedig kisebb családi házak épültek. A város négyzethálós utcaszerkezetű, az utakat számtalan hatalmas fa szegélyezi, ezek öntözésére, pedig minden út mellett kisméretű öntöző árkokat alakítottak ki. A város, árnyat adó fákkal és hatalmas tereivel, Közép-Ázsia legzöldebb városának számít.
Biskek körülbelül 800 m tengerszint fölötti magasságon helyezkedik el, a 4800 métert elérő Ala-Too hegység északi lankáin, amely a Tien-san hegylánc nyugati meghosszabbítása. A közeli hegylánc lélegzetelállító szépséggel magasodik a város fölé. A várostól északra található az ország éléskamrája, az itt kezdődő sztyepp Kazahsztán területére is messze benyúlik. A területet a Csuj folyó látja el vízzel. Biskek mellékvágánnyal kapcsolódik rá a Turkesztán-Szibéria vasútvonalra.
Tartalomjegyzék |
Biskek neve [szerkesztés]
Kirgiz nyelven „biskek”-nek vagy „pispek”-nek hívják azt az edényt, amiben a kumisz nevű alkoholtartalmú italt erjesztik lótejből. Számos legenda próbál meg összefüggést találni a város és a kumisz között. Tudományos magyarázatok szerint azonban mindez csak népetimológia, és Biskek neve valójában egy „a hegyek alatti hely” jelentésű, ma már elavult szóra nyúlik vissza.
Történelem [szerkesztés]
Eredetileg a selyemút Tien-san hegyláncon átkelő egyik elágazásának karaván pihenőhelye volt, amit 1825-ben egy agyagerőddel erősített meg Kokand üzbég kán. Amikor Oroszország 1862-ben a területet magához csatolta, a cári csapatok az erődöt is bevették és lerombolták. Az oroszok katonai támaszpontot hoztak itt létre, újjáépítették és a Pispek nevet adták neki. 1877-től az akkori orosz kormányzat hatalmas termőföldek kiutalásával ösztönözte orosz földművesek betelepülését. A város 1926-ban lett az újonnan létrehozott Kirgiz SZSZK fővárosa, nevét ekkor változtatták Frunzé-ra. Mihail Vasziljevics Frunze Lenin közeli munkatársa volt, Biskek szülötte, hadvezérként elévülhetetlen érdemeket szerzett az 1905-ös és az 1917-es oroszországi forradalmakban, valamint az azt követő polgárháborúban.
A Szovjetunió széthullását követően Kirgizisztán 1991-ben nyerte el függetlenségét és a főváros ekkor kapta mai nevét, a Biskeket. Ma eleven, gyorsan modernizálódó város, számtalan étteremmel, kávéházzal, utcáin egyre több használt európai és japán gépkocsival és a mindenhol jelenlévő ún. marsrutká-val. A marsrutkák olyan, közepes méretű autóbuszok, amelyek iránytaxiként funkcionálnak, a kötött útvonalon bárhol megállíthatók fel- vagy leszállás végett. A kb. 15-18 személyes buszokon nem ritkán 30-an is utaznak, a viteldíj 5 szom, ami kb. 25 forintnak felel meg.
A szovjet időkben számos hatalmas ipari üzem működött itt, kiemelkedő példája ezeknek a Lenin-művek, ahova a második világháború idején Sztálin az előrenyomuló német hadseregek elől kitelepítette a Moszkva-környéki nehézipari gyárakat. Ezek az üzemek mára szinte teljesen beszüntették a termelést, illetve igen korlátozott mértékben működnek tovább.
Biskekben volt az egyik nagyobb szovjet katonai pilótakiképző-központ, ahol nagyszámú magyar pilóta is tanulta a mesterséget. Vadászgépekre, szállítógépekre és katonai helikopterekre egyaránt képeztek itt ki szakembereket. Talán leghíresebb diákja az iskolának Hoszni Mubárak volt, aki néhány évtizeddel később Egyiptom elnöke lett.
Az Egyesült Államok 2002-ben jogot szerzett a város központjától 25 km-re észak-északnyugatra fekvő Manasz nemzetközi repülőtér igénybevételére, ahol légibázist alakítottak ki. Az USA légiereje innen hajtja végre afganisztáni és iraki bevetéseinek nagy részét. A bázis először a Ganci Légibázis nevet kapta, majd amikor a légierő Belső utasításából kiderült, hogy külföldi légibázis nem viselheti amerikai hős nevét, a bázis elnyerte ma is használatos nevét, a Manas Air Base-t (a legendás kirgiz hős után), bár a média a mai napig előszeretettel nevezi Gancinak. Ezek után Oroszország is létrehozta saját légibázisát a közeli Kant városában.
Látnivalók [szerkesztés]
Biskek Közép-Ázsia egyik legszebb és leghaladóbb városa, az ősi selyemúton helyezkedik el. Bár maga a város viszonylag fiatal, a környező területek bővelkednek olyan látványosságokban, amelyek a történelem előttről, a buddhizmus, a nesztoriánus hatás, a tekintélyes kánságok és a szovjet időszakból származnak. A város jelentős területét foglalják el a hatalmas közparkok, emlékművek, széles utak, és egyéb nyílt terek.
- Az Ala-Too hegység, a várostól 40 km-re, csodálatos hátteret nyújt a városi látnivalóknak; a hegységben található az Ala Arcsa Nemzeti Park, amely megéri a kb. egyórás utazást.
- Állami Történeti Múzeum, a város főterén található
- Állami Iparművészeti Múzeum, hagyományos kirgiz népművészet bemutatója
- Frunze Emlékház
- Nagyszámú Lenin-szobor maradt fenn a városban, a legnagyobb a Parlamenttel szemben egy zöld parkban helyezkedik el – 2003-ban helyezték át ide eredeti helyéről, a város főteréről
- Mihail Vasziljevics Frunze lovasszobra a vasútállomással szembeni téren áll
- A Fehér Ház, a kirgiz kormányzati központ egy hatalmas, hétemeletes, fehérmárvány borítású épület, a Kirgiz SZSZK Kommunista Párt volt székháza
- Az Ala-Too tér a Függetlenségi Emlékművel, ahol őrségváltást lehet megtekinteni.
Gazdaság [szerkesztés]
Biskek filmipari központ, jelentős kapacitással rendelkezik az ipar, a bányászat valamint az idegenforgalom területén.
Éjszakai élet [szerkesztés]
A fővárosban több nagy night club működik ezek közül kiemelkedik az Apple, a City, a Heaven, a Fire & Ice és az Emporio. Átlagos belépődíj férfiaknak 300 szom, nőknek 200 szom.
Vásárlás [szerkesztés]
Nagyon sokféle vásárlási lehetőség adódik Biskekben. Ezek az olcsó, keleti bazár-jellegű piacoktól egészen az elegáns plázákig terjednek. Közép-Ázsia legnagyobb piacának tartják a Dordoj piacot, ami hatalmas áruválasztékot kínál. Friss fűszerekért, napi konyhai alapanyagokért, vagy egyszerű látványosságként, fel kell keresni az Osh bazárt. „Narodnij” néven bevásárlóközpont-hálózat is működik a fővárosban, itt hitelkártyát is elfogadnak. Biskeknek pláza jellegű áruházai is vannak: a CUM (Centralnij Unyiverszalnij Magazin), a Dordoj Plaza és a Beta Üzletek.
Testvérvárosok [szerkesztés]
USA Colorado Springs – (1994) és Meridien – (2005)
Törökország Ankara
Lásd még [szerkesztés]
Források és jegyzetek [szerkesztés]
További információk [szerkesztés]
- Biskek saját szemüvegen át
- Biskeki útleírás és fotók
- Kirgizisztán Fejlesztési Kapu
- Kirgizisztán Online
- Turizmus Kirgizisztánban
|
||||||||||||
|
|||||||

