Tavak víztérfogat szerinti listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ez a cikk a 100 km³-nél nagyobb tavak víztérfogat szerinti listája. Egy tó térfogatát általában nehéz megbecsülni: a térfogat az idők folyamán, sőt egy éven belül is sokat változhat, különösen a száraz éghajlaton elterülő sós tavak esetében. Mindezek miatt a víztérfogat-adatok tekintetében jelentős különbségek lehetnek az egyes források között. Az ebben a cikkben felhasznált adatok A víz enciklopédiájából származnak (The Water Encyclopedia, 1990,[1]), kivéve a külön forrásmegjelöléssel ellátott újabb adatokat.

A lista[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lista nem teljes. Összehasonlításként a Balaton víztérfogata 1,9 km³.

Kontinens-színkód
Afrika Ázsia Európa Észak-Amerika Óceánia Dél-Amerika Antarktisz
Név Ország Régió Víztérfogat
1. Bajkál[2] Oroszország Szibéria 23 600 km³
2. Tanganyika Tanzánia, DRC, Burundi, Zambia 18 900 km³
3. Felső-tó Amerikai Egyesült Államok, Kanada 11 600 km³
4. Michigan-Huron Amerikai Egyesült Államok, Kanada 8260 km³
5. Malawi (Nyasza) Malawi, Mozambik, Tanzánia 7725 km³
6. Vosztok Antarktisz 5400±1600 km³
7. Viktória Kenya, Tanzánia, Uganda 2700 km³
8. Nagy-Medve-tó[3] Kanada Északnyugati területek 2236 km³
9. Iszik-köl Kirgizisztán 1730 km³
10. Ontario Egyesült Államok, Kanada 1710 km³
11. Nagy-Rabszolga-tó[4] Kanada Északnyugati területek 1580 km³
12. Aral-tó[5] Kazahsztán, Üzbegisztán 1020 km³ (1960)
13. Ladoga Oroszország 908 km³
14. Titicaca Bolívia, Peru 893 km³
15. Van[6] Törökország Délkelt-Anatólia 607 km³
16. Kivu Ruanda, Kongó 569 km³
17. Erie Egyesült Államok, Kanada 545 km³
18. Hövszgöl Mongólia 480 km³
19. Onyega Oroszország 295 km³
20. Turkana Kenya 204 km³
21. Holt-tenger Jordánia, Izrael, Palesztina 188 km³
22. Vänern Svédország 180 km³
23. Albert Uganda 132 km³
24. Winnipeg Kanada 127 km³
25. Balkas Kazahsztán 112 km³
26. Atabaszk Kanada Alberta - Saskatchewan 110 km³
27. Nicaragua Nicaragua 108 km³

Kontinensenként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. The Water Encyclopedia, 2nd, Lewis Publishers (1990) 
  2. A Bajkál-tó a világ legmélyebb és a legnagyobb édesvíz készlettel rendelkező tava. A 78 200 km³-es Kaszpi-tengert sokan tónak tekintik, mivel kontinentális. Valójában geológiailag egy kis méretű tenger, mint a Fekete-tenger.
  3. Hebert, Paul: Encyclopedia of Earth. Environmental Information Coalition, National Council for Science and the Environment, 2007. szeptember 15
  4. Hebert, Paul (2007). "Encyclopedia of Earth".. Environmental Information Coalition, National Council for Science and the Environment. 
  5. The Aral Sea has greatly shrunk in volume since the mid-20th century as a result of diversion of water for irrigation. This volume data is from 1990.
  6. Degens, E.T. (1984. június 1.). „A geological study of Lake Van, eastern Turkey”. International Journal of Earth Sciences 73 (2), 701-734. o, Kiadó: Springer. DOI:10.1007/BF01824978.  

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]