Felső-tó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felső-tó (Lake Superior)
Gull-Duluth-Superior.jpg
A Felső-tó a minnesotai Duluthnál 2007 júliusában
Országok  Kanada,  USA
Hely Ontario, Minnesota
Elsődleges lefolyások Saint Mary folyó
Hosszúság 563 km
Szélesség 257 km
Felszíni terület 82 413 km2
Átlagos mélység 147 m
Legnagyobb mélység 406 m
Víztérfogat 12 100 km3
Part hossza 4385 km
Tszf. magasság 183 m
Elhelyezkedése
Felső-tó  (USA)
Felső-tó
Felső-tó
Pozíció az USA térképén
é. sz. 47° 07′, ny. h. 87° 05′Koordináták: é. sz. 47° 07′, ny. h. 87° 05′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Felső-tó témájú médiaállományokat.
A Nagy-tavak, kiemelve a Felső-tó

A Felső-tó a legnagyobb az észak-amerikai Nagy-tavakat alkotó öt közül, a világ legnagyobb területű édesvízű tava, víztérfogatát tekintve pedig a harmadik legnagyobb.

Északi partján a kanadai Ontario tartomány és Minnesota, az Egyesült Államok (USA) tagállama osztozik, déli szomszédai Wisconsin és Michigan (mindkettő USA).

Nevét 17. századi francia felfedezőktől kapta - franciául Le Lac Supérieur, azaz „a felső tó”, mert a Huron-tótól északabbra, „feljebb” helyezkedett el. Angol neve Lake Superior.

Hidrográfiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A világ összes tavát tekintve a Felső-tó területének alapján csak a második legnagyobb, hiszen megelőzi a sósvizű Kaszpi-tó. Az édesvizű tavak közt a Felső-tó a legnagyobb. Víztérfogatát tekintve kisebb az oroszországi Bajkál-tónál és a közép-afrikai Tanganyika-tónál is.

A Felső-tó területe 82 413 km², azaz kicsivel nagyobb, mint Csehország. Legnagyobb hosszúsága 563 kilométer, maximum szélessége 257 kilométer, partvonalának hossza 4385 kilométer.

Jég a Felső-tavon
Sziklapart a Felső-tó északi részében, Palisade Headnél, a minnesotai Tettegouche Állami Parkban

Átlagos vízmélysége 147 méter, de legmélyebb pontján 406 métert mértek. (Ez egyben Észak-Amerika legmélyebben fekvő pontja, amelyet először J. Val Klump limnológus ért el, 1985. július 30-án.) Felülete 183 méterrel van a tengerszint felett. A Felső-tó víztérfogata 12 100 km³: vizével 30 centiméter magasan lehetne beborítani Észak- és Dél-Amerika teljes területét.

A tavon végigsöprő viharok gyakran gerjesztenek hat méteresnél magasabb hullámokat, de sokszor mértek kilenc méternél is nagyobb hullámot.

Mellékfolyók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Felső-tóba több mint 200 folyó ömlik. Ezek közül a a legnagyobbak a Nipigon folyó, a Saint Louis-folyó, a Galamb folyó (angolul Pigeon River), a Pic folyó, a Fehér folyó (White River), a Michipicoten folyó, a Brule folyó és a Kaministiquia.

Vizét a Saint Mary folyó szállítja a Huron-tóba. Út közben a víz 7-8 métert esik. A hajóforgalmat ennek ellenére a Soo-zsilipek felépítésével biztosítani tudták és így a Felső-tó a Szent Lőrinc-víziút része.

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legnagyobb szigete a Michigan állam területén lévő, 72 kilométer hosszú Isle Royale, amelynek magának is vannak tavai, sőt ezek közül néhánynak vannak szigetei is. A Felső-tó más jelentős szigetei: a Madeline-sziget Wisconsinban és a Michipicoten-sziget Ontarióban.

A Felső-tó nagyvárosai: Duluth, Superior (Wisconsin), Thunder Bay (Ontario), Marquette (Michigan), illetve Sault Ste. Marie kettős városa Michiganben és Ontarióban. A tó nyugati csücskénél fekvő Duluth a Szent Lőrinc-víziút legtávolabbi pontja a tengertől és egyben a világ legmélyebben a szárazföld belsejében lévő tengeri kikötője.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Felső-tó témájú médiaállományokat.

Angol nyelven:

Lighthouses