Detroit (folyó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Detroit
WindsorPoliceboat.jpg
A folyó Detroitnál
Közigazgatás
Országok  Amerikai Egyesült Államok,  Kanada
Földrajzi adatok
Hossz 51 km
Forrás St. Clair-tó
Torkolat Erie-tó
é. sz. 42° 07′ 39″, ny. h. 83° 10′ 31″Koordináták: é. sz. 42° 07′ 39″, ny. h. 83° 10′ 31″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Detroit témájú médiaállományokat.

A Detroit folyó az Amerikai Egyesült Államok Michigan államában valamint Kanada Ontario tartományában. Hossza 51 kilométer, a kanadai St. Clair-tóból ered, és az Erie-tóba folyik annak amerikai részénél, végig a határ mentén haladva. Mellette található Detroit városa, melynek történelmében fontos szerepet játszott. A Detroit ma világviszonylatban is az egyik legforgalmasabb víziút. A folyó amerikai és a kanadai részét az Ambassador híd és a Detroit-Windsor alagút köti össze.

A Detroit fontos közlekedési útvonal, ami összeköti a Michigan-tavat, a Huron-tavat és a Felső-tavat a Szent Lőrinc-víziúttal és az Erie-csatornával. Amikor Detroit, a város a 20. század elején hirtelen iparosodott, a folyó gyorsan szennyezett és mérgező lett. Napjainkban a folyó ökológiai fontossága miatt is komoly erőfeszítéseket tesznek a víz minőségének helyreállítására. A folyóban számos sziget is található.

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Középen a St. Clair-tó, alul az Erie-tó, köztük a Detroit folyó műhold-felvételen

A Detroit a St. Clair-tóból folyik az Erie-tóba, hossza 51 kilométer, szélessége 0,8-4 kilométer. Előbb keletről folyik nyugatra, majd egy kanyar után északról délre. A forrásnál 175 méterrel van a tengerszint felett, és 174 méteren ömlik az Erie-tóba. Nincsenek rajta gátak és könnyen hajózható. Vízgyűjtő területe körülbelül 1813 km². Mivel viszonylag rövid folyóról van szó, kevés mellékfolyója van. Ezek közül a legnagyobb a River Rouge, ami mintegy négyszer hosszabb a Detroitnál és a kanadai oldalon van. Amerikai területen az ennél sokkal rövidebb Ecorse méltó az említésre. A vízhozama nagy, ahhoz képest, hogy milyen rövid folyóról van szó, átlagosan 5324 m³/s.

A folyó az amerikai-kanadai határ mentén folyik, annak fontos elemét alkotva. Az amerikai oldalon Wayne megyéhez, a kanadai oldalon Essex megyéhez tartozik. A folyó mentén Detroit a legnagyobb város, és a legtöbb lakos az amerikai oldalon él. A folyón mindössze két közlekedési útvonal köti össze az Egyesült Államokat Kanadával, az Ambassador híd és a Detroit-Windsor alagút. Mindkettőt szigorúan ellenőrzi a két ország határőrsége.

A folyó felső része azon ritka helyek egyike, ahol egy amerikai város északabbra fekszik, mint egy kanadai, ugyanis Detroit északabbra terül el, mint a kanadai Windsor. Azok az amerikai városok, amik Detroit városától délre fekszenek, nem hivatalosan a Downriver területhez tartoznak, mivel ezek "down the river" azaz a folyón lefelé terülnek el Detroithoz képest.

Szigetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Detroiton számos sziget található. Földrajzi helyzetüktől függően tartoznak az USA-hoz vagy Kanadához, de a többségük amerikai oldalon fekszik. Egyetlenegy sziget sincs, amit a határ kettéosztana. Sok sziget nagyon kicsi és lakatlan, és inkább a folyó déli részéhez közel találhatóak.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Detroiton fehér emberek először a 17. században hajóztak. Az irokézek szőrmekereskedelmet folytattak a holland telepesekkel Új-Amszterdamnál, az árut a Detrioton úsztatva. A francia telepesek később jogot formáltak a területre Új-Franciaország számára. A Le Griffon hajó első útján 1679 augusztusának közepén érte el a Detroit folyó torkolatát. Később nyírfa vagy szilfa kérgéből készült kenukon hajóztak a folyón. Amikor a szőrmekereskedelem intenzívvé vált, az európai kereskedők kiterjesztették területüket a még érintetlen nyugati részekre is. A francia felfedező, Antoine Laumet 1701. július 23-án hajózott fel a folyón. A következő napon megalapította Fort Detroitot, a mai Detroit elődjét. A folyó maga Rivière du Détroit néven lett ismert, a détroit szó franciául szorost jelent.

A folyót és tágabb környékét a francia-indián háborúban ragadta el a franciáktól a Brit Birodalom, majd az éppen megalakuló Egyesült Államok tulajdona lett a függetlenségi háború alatt. Az 1812-es brit–amerikai háborúban a folyó fő határvonalként szolgált az amerikai Michigan Territórium és a brit Felső-Kanada között, különösen a Fort Detroit-i csata során, 1812 augusztusában, amikor Detroit egy rövid időre brit tulajdonba került. Az Erie-csatorna 1817-es befejezése után, ami lehetővé tette, hogy ez Erie-tavon könnyebben lehessen átkelni az Egyesült Államok keleti részébe, a Detroit folyó fontos közlekedési útvonala lett az Észak-Michiganben és Detroitban letelepedni vágyóknak, és így a terület népessége hirtelen megnőtt.

Az amerikai polgárháború alatt az Unió attól félt, hogy a konföderációs államok Kanada felől támadást intéznek. Kanada ekkor még a Brit Birodalom része volt, és a háborúban semleges álláspontot képviselt. Az Unió attól tartott, hogy a Konföderáció a Detroiton fog átkelni, így a folyót szorosan az ellenőrzésük alá vonták.

A 20. század elején Detroit városának iparosodása minden képzeletet felülmúló növekedésnek indult. A Detroit folyó a világ legforgalmasabb víziútjává vált, és a helyi újságban 1908-ban a világ legnagyobb kereskedelmi ütőerének nevezték. 1907-ben a folyón 67 292 504 tonna árut szállítottak. Összehasonlításképpen Londonban ezidőtájt körülbelül 18 millió tonnát, New Yorkban 20 millió tonnát szállítottak vízi úton.

Az alkoholtilalom évei alatt Detroit városában továbbra is szabad volt alkoholt árusítani, így a város vált az új "iparág" az alkohol illegális terjesztésének központjává. Amíg 1929-ben meg nem építették az Ambassador hidat és 1930-ban a Detroit-Windsor alagutat, nem volt szárazföldi összeköttetés Kanada és az USA között a folyón. Mivel a hideg téli hónapokban a kompközlekedés szünetelt, ezért az illegális alkoholszállítók a befagyott folyón keltek át autóikkal Kanadába alkoholért. Mindez oda vezetett, hogy a szeszszállító bandák minden eszközzel védték a befagyott folyón lévő útvonalaikat, és az erőszaktól sem riadtak vissza. A folyó a tél nagy részében befagy, így Detroit válhatott az illegális szeszcsempészet központjává. Néha balesetek is történtek, így még ma is láthatóak a folyó fenekén a szeszcsempészet idejéből visszamaradt autóroncsok. A Detroit folyón valamint a St. Clair-folyón szállították az alkohol 75%-át az USA-ba. A nyári hónapok alatt speciálisan erre a feladatra átalakított hajókon szállították a szeszt. A hatóságok vagy nem tudták vagy nem akarták megállítani ezeket a bandákat, és elvágni az tiltott alkohol útját.

A folyó védelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A folyó alsó szakaszának nagy része ma már a Detroit folyó Természetvédelmi Területének a része.

A folyó környékének nagy része urbanizált, és néhány helyen erősen iparosodott. Mindez azt eredményezte, hogy a folyó erősen szennyezetté vált, főként amiatt, hogy évtizedeken keresztül ellenőrizetlenül engedték bele a kemikáliákat és az ipar egyéb visszamaradt melléktermékeit. A szemét és a szennyvíz nagy részét is a folyóba engedték. Mindennek a sok szennyeződésnek a nagy része az Erie-tavi torkolatnál halmozódott fel. Tavasszal a szennyeződés olyan méreteket öltött, hogy költözőmadarak ezrei pusztultak el. A folyó oxigénszintje olyan mértékben lecsökkent, hogy a halak képtelenek voltak megélni a vízben. Mindez kihatással volt az Erie-tóra is, annyira, hogy a tavat is halottnak tekintették.

1961-ben kongresszusi nyomásra megalapították a Wyandotte Természetvédelmi Területet, azonban a folyó megtisztításának ötlete kevés támogatóra talált, mert negatívan hatott volna Detroit város iparára és gazdaságára. 1970-ben a St. Clair-folyó és tó, és az Erie-tó halászati ágazata tönkrement, a vizek higanymérgezése miatt. Mindez már elég indok volt arra, hogy mégis erőfeszítéseket tegyenek a folyó megtisztítása érdekében, bár a művelet több millió dollárt emésztett fel. 2001-ben a Wyandotte-ot integrálták a sokkal nagyobb Detroit folyó Természetvédelmi Területbe, ami az USA és Kanada közös vállalkozása. Eddig több millió dollárt költöttek arra, hogy megtisztítsák a folyót, bár még akadnak problémák. Napjainkban a Detroit újra otthonává vált a madaraknak (például sasoknak), és a halaknak, amiknek a száma egyaránt nő. A Detroit ma egyike az ún. Amerika Öröksége folyóknak.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Detroit River című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Detroit (folyó) témájú médiaállományokat.