San Francisco de Campeche

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilagorokseg logo ff tif.png  A településen világörökségi helyszín található 
San Francisco de Campeche
Campeche001.JPG
San Francisco de Campeche címere
San Francisco de Campeche címere
Becenév: La novia del mar („A tenger jegyese”)
Közigazgatás
Ország  Mexikó
Állam Campeche
Község Campeche
Alapítás éve 1540.
Községi elnök Ana Martha Escalante
Irányítószám 24000–24576
Körzethívószám 981
Népesség
Teljes népesség 220 389 fő (2010)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 0–50 m
Időzóna CST (UTC-6)
CDT (UTC-5)
Elhelyezkedése
San Francisco de Campeche  (Mexikó)
San Francisco de Campeche
San Francisco de Campeche
Pozíció Mexikó térképén
é. sz. 19° 50′ 36″, ny. h. 90° 31′ 14″Koordináták: é. sz. 19° 50′ 36″, ny. h. 90° 31′ 14″
San Francisco de Campeche  (Campeche)
San Francisco de Campeche
San Francisco de Campeche
Pozíció Campeche térképén
San Francisco de Campeche honlapja

San Francisco de Campeche (röviden Campeche) Mexikó Campeche államának fővárosa, az első város, melyet a spanyolok a Yucatán-félszigeten alapítottak.[2] Erődített történelmi belvárosát 1999-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.[3]

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város a Yucatán-félsziget tövében, a Mexikói-öböl partján fekszik. Déli része dombos (azonban ezeknek a domboknak a magassága is csak néhány tíz méter), északi fele viszont teljesen sík. Történelmi belvárosa a tenger partján fekszik, ma a lakó- és ipari övezetek minden irányban gyorsan terjeszkednek: a parton csakúgy, mint a szárazföld belseje felé.[4]

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város éghajlata csapadékos és rendkívül forró: minden hónapban mértek már legalább 38 °C-os hőséget, az eddigi maximumrekord pedig 45 °C volt. A hónapok átlagos hőmérséklete 23,7 és 29,6 °C között váltakozik, a leghűvösebb a január, a legforróbb a május. Fagyot még sohasem észleltek. Az éves átlagban több mint 1000 mm csapadék legnagyobb része (több mint 80%-a) a júniustól októberig tartó 5 hónap alatt hull, de a többi hónapban sincs teljes szárazság.

San Francisco de Campeche éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 38,8 39,0 41,0 44,0 45,0 43,0 40,0 40,0 39,0 40,5 38,0 40,0 45,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 29,2 30,7 32,8 35,0 35,9 34,9 34,5 34,2 33,4 32,2 30,7 29,4 32,7
Átlaghőmérséklet (°C) 23,7 24,7 26,5 28,5 29,6 29,2 28,7 28,5 28,2 27,0 25,4 24,0 27,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 18,2 18,7 20,3 22,1 23,3 23,5 22,8 22,7 22,9 21,9 20,0 18,6 21,3
Rekord min. hőmérséklet (°C) 8,9 9,0 10,0 13,0 2,5 17,0 18,0 19,0 18,0 15,0 12,0 9,3 2,5
Átl. csapadékmennyiség (mm) 26 16 13 13 53 159 180 187 203 119 41 25 1036
Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[5]


Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városon halad át (közvetlenül a tenger partján) a Mexikói-öböl mellékén Tamaulipastól Quintana Roóig végighúzódó, nagy országos jelentőségű 180-as főút, valamint az UmánMéridaProgreso irányába vezető 261-es főút is.[6]

San Francisco de Campeche nemzetközi repülőtere az Alberto Acuña Ongay nemzetközi repülőtér, mely a város déli részén helyezkedik el. Éves forgalma 2006-ban kb. 77 000 fő volt.[7]

Vasútvonalak délre és északra is indulnak a városból: előbbi Coatzacoalcosszal, utóbbi Méridával és a félsziget távolabbi városaival köti össze.[8]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város népessége igen gyorsan nő:[9]

Év Lakosság
1990 150 518
1995 178 160
2000 190 813
2005 211 671
2010 220 389

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A spanyol hódítás előtt a területen a maja civilizáció virágzott. Az állam névadójában, a közeli Can Pech városában mintegy 3000 sárból tapasztott, szalmatetős házban kb. 15 000-en élhettek. Az első spanyolok 1517-ben jelentek meg a vidéken Francisco Hernández de Córdoba vezetésével, egy évvel később pedig Juan de Grijalva csapata járt itt. A mai belváros helyén 1540-ben Francisco de Montejo hozta létre az új települést: ez volt az első város, melyet a spanyolok a Yucatán-félszigeten alapítottak. A település a kezdeti időkben a San Lázaro, majd a Salamanca nevet is viselte.

A következő évtizedekben gyorsan jelentős kikötővárossá fejlődött, ahol hajókat is gyártottak, és a közelben növő palo de tinte nevű fák (tudományos nevük: Haematoxylum campechianum) vörös festékanyagával is kereskedtek. A város gazdagsága magára vonta először a francia, majd az angol és holland kalózok figyelmét: többek között Henry Morgan, Jacob Jackson és William Parker bandái támadták meg a kikötőt (utóbbi 1597-ben). A támadások miatt 1561-ben először őrséghálózatot szerveztek a városlakók, később, 1610-ben pedig erődítmények építésébe fogtak. A folytatódó támadások és fosztogatások miatt 1651-ben a spanyol kormány is hozzájárult az erődök továbbfejlesztéséhez, az építkezések végül a 18. században fejeződtek be.

A 17–18. századi Szent Mihály-erőd

Az addig villa rangot viselő település 1777-ben kapta meg a ciudad rangot III. Károly spanyol királytól, majd Mexikó függetlenné válása után, amikor 1840-ben a félszigetet 5 körzetre (departamentóra) osztották, az egyik ilyen körzet, Campeche székhelye lett. A következő évek a mexikói központi kormányzat és a yucatániak háborúskodásaival teltek. 1857. augusztus 7-en egy Pablo García vezette csoport mozgalmat kezdett szervezni annak érdekében, hogy Campeche függetlenedjen Yucatán államtól. Céljukat 1863-ban érték el: ez év április 29-én Benito Juárez elnök jóváhagyta az új állam létrejöttét. Ekkor vált a város az állam fővárosává.

A békés fejlődés azonban még ezután sem kezdődhetett el, bár 1865-ben például megérkezett Campechébe az első vonat. A különböző politikai erők továbbra is fegyvereikkel próbálták „meggyőzni” egymást, emiatt még több ostromot is ki kellett állnia a campechei erődítménynek.

1892-ben rövid időre (10 évre) a város Pedro de Baranda y Quijano tiszteletére felvette a Campeche de Baranda nevet. 1899-ben bevezették az első távíróvonalat, és ugyanebben az évben a telefont is. 1901-ben az ország hadügyi vezetése az elnökkel egyetértésben elrendelte az erődítmény falainak elbontását. 1910-ben a székesegyház villanyvilágítást kapott, 1916-ban pedig lebontották a Santiago nevű őrtornyot is, köveit a piac építéséhez felhasználva. 1955-ben Dr. Alberto Trueba Urbina megalapította az Universidad de Campeche egyetemet. 1984-ben 13 000 guatemalai menekültet fogadott be a város.

San Francisco de Campeche belvárosát 1986-ban a mexikói kormány nemzeti történeti emlékhellyé nyilvánította, 1999-ben pedig a megmaradt erődítményeket felvették a világörökségi listára is.[2]

Turizmus, látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az erődített város, a világörökség része[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Régi lakóházak sora

Az egyre gazdagodó várost már a 16. századtól kezdve kalózok egyre gyakoribbá váló támadásai érték. Főként ezek miatt folyamatosan épültek az erődítmények, falak és őrtornyok, melyek a belvárost védelmezték. Ma is számos régi építészeti emlék maradt meg, legtöbbjükben múzeumokat rendeztek be vagy egyéb kulturális célra hasznosítják. A San Carlos-erődben a városi múzeum, a La Soledad-erődben a Museo de las Estelas[10] (ahol főként maja kőalkotásokat láthatunk), a San José el Alto-erődben a hajózási múzeum, a San Miguel-erődben maja művészeti múzeum, a Santiago-erődben pedig botanikus kert található. Emellett áll még a San Francisco-erőd is, valamint több erődkapu: a tenger felé a Puerta de Mar[11], a szárazföld felé a Puerta de Tierra.[12]

Számos régi templom is található a belvárosban: a Szent Ferenc-, a kis Szent Ferenc- (San Francisquito-), a San Román- és a Guadalupe-templomok és a Nagyboldogasszony-székesegyház. Téglalap alakú, oszlopsorokkal keretezett udvaraikkal jellegzetesek az Instituto de Cultura és az Instituto Campechano épületei, a többi régi ház közül pedig kiemelkedik a királyi helytartó háza és a kézművesek háza.[13]

A belvároson kívül[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Campeche nem kimondottan fürdőváros, a tengerparton nem igazán találunk a turisták körében kedvelt strandokat. A belvároson kívül igazi vonzerőt csak a közeli maja romok (Edzná és Jaina) jelentenek, valamint a Los Petenes bioszféra-rezervátum.[14] Itt úgynevezett peténeket láthatunk, amik nem mások, mint kisebb-nagyobb növényszigetek egy mangrovés partvidéki területen, melyek főként egy-egy cenote vagy édesvízforrás körül alakulnak ki. A feltörő édesvíz lehetővé teszi a sós környezetben a kevésbé sótűrő fajok megtelepedését, így különleges mikrokörnyezet alakul ki.[15]

Kultúra, rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A helyben rendezett vallásos tartalmú ünnepek közül három emelkedik ki igazán: a szeptember 13. és 29. között rendezett fiesta del Cristo Negro de San Román, az október 4. és 10. között tartott Assisi Szent Ferenc-ünnep és a Mindenszentekhalottak napja ünnepkör.

A februárban vagy márciusban megrendezett karnevál igen látványos népünnepély: többek megválasztják Campeche „királynőjét” és a „csúnya királyt” is (Rey Feo), feldíszített-berendezett platójú kocsik vonulnak fel és különféle társulatok lépnek fel színes ruháikban. Vízkeresztkor tartják az úgynevezett Fiesta del Polkekent, aminek leglátványosabb eleme a hagyományos öltözetű táncosnők által előadott kakastánc (danza del gallo) és disznótánc (danza del cocino).[2]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Campeche az otthona az első osztályú (Liga Mexicana de Béisbol) Piratas de Campeche baseballcsapatnak, amely 1983-ban és 2004-ben is mexikói bajnok volt.[16]

A helyi labdarúgócsapat, a Cañoneros de Campeche csak alacsony osztályú bajnokságokban szerepel.[17] Országos hírre még az Ah Kim Pech motorcsónakos kupa tett szert,[2] mely esemény 2012-ben úszóversennyel is bővült.[18]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. augusztus 12.)
  2. ^ a b c d E-Local – INAFED kormányzati oldal – Campeche község (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. augusztus 12.)
  3. Az UNESCO világörökségi oldala – Campeche (spanyol, arab, kínai, orosz, angol vagy francia nyelven). (Hozzáférés: 2013. augusztus 12.)
  4. INEGI – Campeche község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2013. augusztus 12.)
  5. SMN adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. augusztus 12.)
  6. DGST adatbázis – Campeche útjai (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2013. augusztus 12.)
  7. A repülőtér az aeropuertosmexico.com-on (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. augusztus 12.)
  8. Mexikó vasúti térképe (spanyol nyelven)
  9. SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. augusztus 12.)
  10. Museo de las Estelas (Campeche) a mexicodesconocido.com-on (spanyol nyelven)
  11. A Puetra de Mar Campeche turisztikai oldalán (spanyol nyelven)
  12. A Puetra de Tierra Campeche turisztikai oldalán (spanyol nyelven)
  13. Patrimonio cultural de San Francisco de Campeche (spanyol nyelven)
  14. A rezervátum turisztikai oldalán (spanyol nyelven)
  15. ¿Qué es un petén? (spanyol nyelven)
  16. A Piratas honlapja – történet (spanyol nyelven)
  17. A csapat adatlapja az FMF egyik oldalán (spanyol nyelven)
  18. Las Pirañas de Kukulcan se llevan la II copa Ah Kim Pech (spanyol nyelven)