Tuxtla Gutiérrez

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tuxtla Gutiérrez
Tuxtla Gutiérrez - Mosaico Fotográfico.png
Tuxtla Gutiérrez címere
Tuxtla Gutiérrez címere
Tuxtla Gutiérrez zászlaja
Tuxtla Gutiérrez zászlaja
Becenév: La Capital del Sureste de México
Mottó: Al Pie del Cañón
Közigazgatás
Ország  Mexikó
Állam Chiapas
Régió Centro
Község Tuxtla Gutiérrez
Alapítás éve 1560
Községi elnök Samuel Toledo
Irányítószám 29000–29112
Körzethívószám 961
Népesség
Teljes népesség 537 102 fő (2010)[1] +/-
Agglomeráció 684 156 fő
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 500–700 m
Időzóna CST (UTC-6)
CDT (UTC-5)
Elhelyezkedése
Tuxtla Gutiérrez (Mexikó)
Tuxtla Gutiérrez
Tuxtla Gutiérrez
Pozíció Mexikó térképén
é. sz. 16° 45′ 35″, ny. h. 93° 06′ 36″Koordináták: é. sz. 16° 45′ 35″, ny. h. 93° 06′ 36″
Tuxtla Gutiérrez (Chiapas)
Tuxtla Gutiérrez
Tuxtla Gutiérrez
Pozíció Chiapas térképén
Tuxtla Gutiérrez honlapja

Tuxtla Gutiérrez nagyváros Mexikó délkeleti részén, Chiapas állam fővárosa. 2010-ben lakossága kb. 537 000 fő volt, de a 3 községből álló agglomeráció népessége a 684 000 főt is meghaladta.[2]

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tuxtla Gutiérrez a Mexikó déli részén fekvő Chiapas állam középpontjától kissé északnyugatra fekszik egy tengerszint felett kb. 500 méterrel fekvő völgyben. A környező hegyek magassága az 1300 m-t is meghaladja. A város közvetlen közelében húzódik a Grijalva folyó, mely keresztülfolyik a Sumidero-kanyonon is, a környék legnevezetesebb turistalátványosságán.[3] A városra nem jellemzőek a magas épületek, mindössze egy felhőkarcolója van, mely meghaladja a 100 m-es magasságot, a Torre Chiapas nevű irodaépület.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város éghajlata igen forró, a nyár csapadékos, a tél pedig rendkívül száraz. Minden hónapban mértek már 37 °C feletti hőmérsékletet, de februártól júniusig 40 °C felettit is. Az átlagos havi hőmérsékletek 23–29 °C között változnak, a leghűvösebb hónap a január, a legmelegebb a május. Fagy még sohasem volt a városban, sőt, amióta mérik, még +7 °C-nál hidegebbet sem mértek soha. Az éves átlagos csapadékmennyiség 922 mm, melynek több mint 80%-a a júniustól szeptemberig tartó időszakban hull, decembertől februárig viszont mindössze 6–7 mm a három hónap összes csapadékának átlaga.


Tuxtla Gutiérrez éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 37,6 40,1 42,0 41,5 41,7 41,2 37,5 36,5 39,0 37,5 38,8 37,0 42,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 30,5 31,8 34,8 36,0 36,0 33,0 32,3 32,3 31,4 31,1 31,0 30,3 32,5
Átlaghőmérséklet (°C) 23,0 24,0 26,4 28,1 28,8 27,1 26,4 26,4 26,0 25,4 24,6 23,3 25,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 15,5 16,2 18,0 20,2 21,6 21,2 20,4 20,4 20,5 19,7 18,2 16,2 19,0
Rekord min. hőmérséklet (°C) 7,1 7,5 9,9 11,3 15,0 17,0 14,3 17,0 10,0 13,0 10,0 8,0 7,1
Átl. csapadékmennyiség (mm) 1 3 4 14 80 209 161 192 194 45 17 3 922
Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[4]


Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városon nyugat–keleti irányban áthalad a 190-es főút, mely Oaxaca államot és Guatemalát köti össze, valamint két kiágazása is indul Tuxtla Gutiérrezből: északra (Chicoasén irányába) és délkelere. Szintén szövetségi főút vezet a szomszédos Tabasco állam fővárosába, Villahermosába is: a 195-ös.[5] A települést vasútvonal nem érinti.[6]

Tuxtla Gutiérrez légiközlekedését az Ángel Albino Corzo nemzetközi repülőtér biztosítja, mely a várostól délre fekszik, mintegy 25 km távolsában.[7]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ahogy egész Mexikóban, Tuxtla Gutiérrez szűken vett városában is és az agglomerációban is folyamatosan növekszik a népesség. Ezeket a változásokat szemlélteti az alábbi táblázat:[2]

Év Lakosság (Tuxtla Gutiérrez város) Lakosság (Tuxtla Gutiérrez-i agglomeráció)
1990 289 626 362 921
1995 378 079 471 261
2000 424 579 523 482
2005 490 455 610 714
2010 537 102 684 156

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A területen először a szoke indiánok telepedtek meg, akik Coyatoc néven alapítottak itt települést (jelentése: nyulak helye). 1486 és 1505 között az aztékok elpusztították Coyatocot és új településüknek a Tochtlán nevet adták (ez ugyanazt jelenti, mint a Coyatoc), a spanyolok később ebből a névből alakították ki a mai Tuxtla szót. Az ide érkező domonkos-rendi szerzetesek 1560-ban alapították meg hivatalosan a San Marcos Evangelista Tuchtla nevű kis falut, melyet a mai város közvetlen ősének tekinthetünk. Egy 1611-es adat szerint már 900 lakosa volt, 1762-ben pedig 2403.

1768-ban jött létre az Alcaldía mayor státuszú helyi önkormányzat, ennek első vezetője Juan de Oliver volt. 1776-ban már 3698 lakója volt, ám ez a szám két év alatt visszaesett 2841-re. 1786-ban a Soconusco kormányzata, valamint Tuxtla és Ciudad Real de Chiapa vezetőségének egyesítésével létrejött az úgynevezett Ciudad Real de Chiapa-i Felügyelőség (Intendencia), melyen belül Tuxtla irányítása alá 33 település tartozott. 1813-ban a település már Villa rangra emelkedett, lakossága ekkor 5000 fő körüli volt.

Mexikó függetlenségének 1821-es kikiáltása után a város szülötte, Joaquín Miguel Gutiérrez társaival együtt megalkotta a Plan de Chiapa Libre című tervet, melynek értelmében a mai Chiapas állam önállóvá vált, 1824-ben azonban tagállamként csatlakozott Mexikóhoz annak ellenére, hogy egy helyi népszavazáson a város lakói a Guatemalához való csatlakozás mellett döntöttek. (A népszavazás eredményével ellentétes döntés miatt szeptember 16-án tüntetést is tartottak.)

1827-ben jelent meg az állam első folyóirata, a Campana Chiapaneca, Gutiérrez szerkesztésében, aki következő évben az állam második kormányzójává is vált. 1829-ben Tuxtlát Ciudad rangra emelték. 1837-ben ugyan az önálló állam megszűnt, de Tuxtla központi szerepét megőrizte: innentől fogva a Distrito del Oeste körzet székhelye volt. Az 1838-ban elhunyt Joaquín Gutiérrez tiszteletére 1848-ben a város felvette a Tuxtla Gutiérrez nevet, 3 év múlva pedig egy emlékművet is létesítettek az ő emlékére.

A város térképe 1892-ből

1891-ben a rendőrfőnökség épületében kezdte meg működését a város első órája, 1902-ben pedig leányiskola alakult meg Franciaországból érkező apácák vezetésével. 1910-ben nyílt meg az állami könyvtár.

A forradalom idején 1911-ben alakult meg az Hijos de Tuxtla nevű ezred, majd következő évben a város védelme során a támadók meggyilkolták Julio Miramontes kapitányt. 1914-ben Jesús Agustín Castro győzedelmes bevonulásával vette kezdetét a carranzista felkelés a városban. 1915-ben alakult át a közigazgatás úgy, hogy létrejöttek a mai községek, köztük Tuxtla is, melynek első elnöke Noé Vázquez Rincón lett. 1915-ben a forradalmat ellenző mapachisták felgyújtották még a kormányzati palotát is, és csak három év múlva sikerült őket kiverni a városból, amikor is Salvador Alvarado mintegy 2500 katonája élén bevonult Tuxtla Gutiérrezbe.

A forradalom után békés fejlődésnek indult a város: 1924-ben már egy repülőgép is leszállt itt, igaz, csak véletlenül. 1926-ban avatták fel a város első közparkját, melyet Október 12. parknak neveztek el. 1927-ben azután ismét erőszakos jelenetek játszódtak le a településen: az Alvaro Obregón újraválasztását ellenző Luis Vidal képviselőt és Ricardo Alfonso Paniagua kormányzót agyonlőtték. 1934-ben pedig vallásellenes zavargások törtek ki a városban, melynek során templomokat zártak be és szenteket ábrázoló műtárgyakat égettek el. Néhány évtized alatt azonban a keresztényellenes hangulat jócskán megváltozott: 1965-ben még püspökség is létrejött Tuxtla Gutiérrez központtal (1990-ben még II. János Pál pápa is ellátogatott ide).

A következő időszakban a kultúra is fejlődött: 1982-ben avatták fel az Emilio O. Rabasáról elnevezett városi színházat, 2000-ben pedig a Jaime Sabines állami kulturális központot.[8]

Turizmus, látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Sumidero-kanyon

Tuxtla Gutiérrezt sok turista keresi fel, de elsősorban nem maga a város, hanem a közeli Sumidero-kanyon vonzza őket.[9]

A városban is találhatóak látnivalók, közülük elsősorban a Miguel Álvarez del Toro állatkert emelkedik ki, ahol endemikus fajokat gyűjtöttek össze, és mely az egyik legjelentősebb állatkert egész Latin-Amerikában. A Museo Regional de Antropología 1982-re felépült épülete Chiapas prehispán kultúrái mellett bemutatja a vidék teljes történelmét, egészen napjainkig. A Casa de las Artesaníasban, vagyis a Kézművességek Házában kiállítások (köztük egy néprajzi múzeum) tekinthetők meg, és persze vásárolni is lehet a helyi kézművesek jellegzetes termékeiből.

Fontos műemléke a városnak a Szent Márk-katedrális, mely eredetileg a 16. században épült, de később jelentősen átalakították. Nevezetes még a Parque Jardín de la Marimba nevű park, ahol időnként a környék jellegzetes hangszerén, a marimbán játszó művészek előadásait hallgathatják meg az ide látogatók.[8]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város legkedveltebb sportja a labdarúgás. 2002-ben itt alapították meg a Jaguares de Chiapas csapatát, mely azonnal az első osztályban kezdte meg szereplését. 2013-ban a Jaguares hivatalosan megszűnt, de azonnal megalakult helyette a Chiapas FC, azonos színekkel és jelvénnyel, továbbra is az első osztályú bajnokságban játszva.[10][11] Stadionjuk a közel 30 000 férőhelyes Estadio Víctor Manuel Reyna.[12]

Tuxtla Gutiérreztől néhány km-re nyugatra építették fel az Autódromo Chiapas nevű NASCAR-pályát, azonban az évek múltával a pálya balesetveszélyessé vált, így 2011 óta nem rendeznek benne versenyeket.[13][14]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. június 21.)
  2. ^ a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. június 21.)
  3. INEGI – Tuxtla Gutiérrez község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2013. június 28.)
  4. SMN adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. június 21.)
  5. Dirección General de Servicios Técnico adatbázisa – Chiapas (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2013. június 24.)
  6. Mexikó vasúti térképe (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. június 24.)
  7. A repülőtér az aeropuertosdelmundo.com.ar-en (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. június 24.)
  8. ^ a b E-Local kormányzati oldal – Tuxtla Gutiérrez község (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. június 24.)
  9. A kanyon Chiapas kormányzati oldalán (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. július 17.)
  10. Salinas vende a los Jaguares de Chiapas (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. június 24.)
  11. Directiva de Chiapas FC confirma que ya son Jaguares (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. június 24.)
  12. Para el Apertura 2014 el Estadio Zoque de Chiapas mostrará nueva cara (spanyol nyelven). ESPN, 2014. július 22. (Hozzáférés: 2014. augusztus 22.)
  13. Nascar cancela fecha en Chiapas y regresará a San Luis Potosí (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. június 24.)
  14. Nascar 2013-as versenynaptár (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. június 24.)