Tepic

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tepic
Tepic.png
Tepic címere
Tepic címere
Közigazgatás
Ország  Mexikó
Állam Nayarit
Község Tepic
Alapítás éve 1531
Községi elnök Héctor González Curiel
Irányítószám 63000–63528
Körzethívószám 311
Népesség
Teljes népesség 332 863 fő (2010)[1] +/-
Agglomeráció 429 351 fő
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 910–1000 m
Időzóna MST (UTC-7)
MDT (UTC-6)
Elhelyezkedése
Tepic  (Mexikó)
Tepic
Tepic
Pozíció Mexikó térképén
é. sz. 21° 30′ 55″, ny. h. 104° 53′ 25″Koordináták: é. sz. 21° 30′ 55″, ny. h. 104° 53′ 25″
Tepic  (Nayarit)
Tepic
Tepic
Pozíció Nayarit térképén
Tepic honlapja

Tepic a mexikói Nayarit állam fővárosa és legnagyobb települése. 2010-ben lakossága meghaladta a 330 000 főt, de a két községből álló tepici agglomerációban közel 430 000-en éltek.[2]

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tepic Mexikó nyugati részén fekszik, a Csendes-óceántól körülbelül 30 km-re, Nayarit állam közepén. A város egy viszonylag sík vidéken terül el (tengerszint feletti magassága valamivel 900 méter fölött van), de keleti és nyugati irányból hegyek veszik körül (a legmagasabb a 2200 m-t is meghaladja), észak és északkelet felé pedig a völgyekkel sűrűn tagolt felszín gyorsan lejt csaknem a tenger szintjéig. Errefelé folyik a város legjelentősebb folyója, a Mololoa is.[3]

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város éghajlata meleg, nyáron és ősz elején igen csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 31 °C-os hőséget, de a rekord nem érte el a 40 °C-ot. Az átlagos hőmérsékletek a januári 16,3 és a júliusi 23,4 fok között váltakoznak, a fagy rendkívül ritka. Az évi átlagosan 1240 mm csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség mintegy 85%-a.

Tepic éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 31,5 33,5 34,5 38,0 35,0 39,0 37,5 38,5 35,2 39,5 36,0 36,5 39,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 24,6 25,6 26,8 28,7 30,0 29,2 28,2 28,2 28,0 27,8 27,1 25,3 27,5
Átlaghőmérséklet (°C) 16,3 16,6 17,6 19,4 21,4 23,3 23,4 23,3 23,3 21,9 19,3 17,5 20,3
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 8,0 7,6 8,4 10,1 12,9 17,4 18,5 18,5 18,5 16,0 11,5 9,7 13,1
Rekord min. hőmérséklet (°C) 1,5 −0,4 1,0 0,0 5,5 8,0 12,5 10,0 11,0 6,0 4,0 1,5 −0,4
Átl. csapadékmennyiség (mm) 30 10 7 9 9 170 379 286 222 73 18 29 1240
Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[4]


Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népessége igen gyors ütemben növekszik:[2]

Év Lakosság (Tepic város) Lakosság (Tepici agglomeráció)
1990 206 967 268 185
1995 254 551 327 375
2000 265 817 342 840
2005 295 204 379 296
2010 332 863 429 351

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A környéken régóta jelen voltak már az indián kultúrák, amikor 1526-ban Francisco Cortés de San Buenaventura első spanyolként megérkezett a környékre. Bár az őslakók többsége harc nélkül megadta magát neki, a végleges hódítás csak Nuño de Guzmánnak sikerült, aki 1531-ben az indián Tepic falu közelében megalapította a Villa del Espíritu Santo nevű települést,[5] ami 1532-ben a Santiago de Compostela nevet kapta és Új-Galicia fővárosa lett. 1540-ben azonban Cristóbal de Oñate áthelyezte a kormányzat központját Valle de Coatlánba (ma Compostela), Tepic pedig visszakapta eredeti nevét (Tepique írásmóddal).

A következő évszázadokban lassan gyarapodó város már 1810-ben a függetlenségi harcosok oldalára állt, köszönhetően José María Mercadónak, az ahualulcói papnak, aki novemberben harcok nélkül vonult be Tepicbe, majd december elsején a közeli kikötőbe, San Blasba, ahonnan 36 ágyút küldött Miguel Hidalgo csapatainak.[5] 1811-ben Tepic ciudad (város) rangra emelkedett, majd 1823-ban, a függetlenné vált Mexikó államokra történő osztásakor Jalisco részévé vált.

1857-től Manuel Lozada fegyveres felkelői élén megszerezte a várost és ezután sokáig irányította. 1867-ben a Benito Juárez-kormány Jalisco kantonja helyett katonai kerületté nyílvánította Tepicet és környékét, majd amikor 1885-ben létrejött az önálló Tepic nevű terület, a város ennek székhelye lett. 1917-ben ebből a Tepic nevű területből alakult ki Nayarit állam.

Tepic első vasútvonala 1912-ben nyílt meg, 1916-ban pedig megalakult az első helyi szakszervezet. 1969-ben alakult meg a város egyeteme (melynek jogelődjeit 1930-ban alapították).[6]

Turizmus, látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tepic műemlékei közül legjelentősebbek a főtéren álló székesegyház, a községi palota, a kormányzati palota, a Cruz de Zacate-templom a hozzá tartozó kolostorral, valamint Juan Escutia és Amado Nervo szülőházai (ma mindkettő múzeum). A Museo Regional de Antropología e Historia egy 17. századi épületben kapott helyet, számos régészeti leletet és történelmi emléket mutat be. A városban található még egy művészeti kiállítás is, ahol Emilia Ortiz helyi festőművész alkotásait tekinthetjük meg.[6]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. november 11.)
  2. ^ a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. november 11.)
  3. INEGI – Tepic község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2013. november 11.)
  4. SMN adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. november 11.)
  5. ^ a b Tepic története a város honlapján (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. november 12.)
  6. ^ a b E-Local–INAFED kormányzati oldal – Tepic község (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. november 12.)