Saltillo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Saltillo
Palacio de gobierno en saltillo, mexico.jpg
Coahuila állam kormánypalotája Saltillóban
Saltillo címere
Saltillo címere
Közigazgatás
Ország  Mexikó
Állam Coahuila
Község Saltillo
Alapítás éve 1577
Községi elnök Isidro López Villarreal
Irányítószám 25000–
Körzethívószám 844
Népesség
Teljes népesség 709 671 fő (2010)[1] +/-
Agglomeráció 823 128 fő
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 1500–1800 m
Időzóna CST (UTC-6)
CDT (UTC-5)
Elhelyezkedése
Saltillo (Mexikó)
Saltillo
Saltillo
Pozíció Mexikó térképén
é. sz. 25° 25′ 58″, ny. h. 100° 59′ 47″Koordináták: é. sz. 25° 25′ 58″, ny. h. 100° 59′ 47″
Saltillo (Coahuila)
Saltillo
Saltillo
Pozíció Coahuila térképén
Saltillo honlapja

Saltillo (nevének jelentése: kis vízesés) nagyváros Mexikó északi részén, Coahuila állam fővárosa és 710 000 fős lakosságával legnagyobb települése (ha azonban nem csak a szűken vett városokat tekintjük, hanem az agglomerációkat, akkor csak második legnagyobb Torreón után.)[2]

Saltillo egy, a Financial Timesban publikált 2013-as felmérés szerint, melyben 422 amerikai várost vizsgáltak, az egyik legnagyobb gazdasági potenciállal rendelkező település. A helyi gazdaság húzóágazata a gépjárműipar: a General Motors, a Chrysler és a Freightliner Trucks 30 telephelye működik Saltillóban.[3]

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Saltillo Coahuila állam délkeleti részén található, a Keleti-Sierra Madre hegyei között. Minden irányból nyugat-keleti irányú, közel egyenes vonalú, néhol akár a 3000 m-es magasságot is megközelítő hegyláncok sokasága határolja azt a kis, délről észak felé lejtő, a tenger szintje felett 1500–1700 méterrel fekvő medencét, melyben a város megtelepült. Némelyik külvárosi utca már ezekre a hegyekre kúszik fel.[4]

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város éghajlata igen meleg és viszonylag száraz. Minden hónapban mértek már legalább 31 °C-os hőséget, de a rekord csak éppen érte el a 40 °C-ot. Az átlagos hőmérsékletek a januári 12,1 és a júniusi 23,0 fok között váltakoznak, a fagy a késő ősz, téli és kora tavaszi hónapokban gyakori. Az évi átlagosan 370 mm csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség több mint 60%-a.

Saltillo éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 31,0 33,0 35,5 37,5 40,0 38,0 37,0 35,5 34,0 39,0 32,9 31,0 40,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 19,7 21,2 24,7 27,1 29,6 29,8 29,2 28,7 26,5 24,7 22,5 20,1 25,3
Átlaghőmérséklet (°C) 12,1 13,4 16,8 19,4 22,3 23,0 22,8 22,3 20,2 17,9 15,2 12,9 18,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 4,5 5,6 9,0 11,7 15,0 16,1 16,4 15,9 14,0 11,1 7,9 5,6 11,1
Rekord min. hőmérséklet (°C) −9,0 −5,5 −5,0 0,0 1,0 6,5 10,0 8,0 2,5 −2,5 −5,0 −11,0 −11,0
Átl. csapadékmennyiség (mm) 17 10 7 17 35 39 59 66 60 29 12 18 369
Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[5]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Saltillo fontos közúti csomópont: itt keresztezi egymást a két óceánt Monterreyen, Torreónon és Victoria de Durangón keresztül összekötő 40-es, a szintén az északkeleti (Tamaulipas) és délnyugati (Colima) országrészeket összekapcsoló 54-es és a Mexikóvárosból az északi határon található Piedras Negrasba vezető 57-es főút.[6]

Saltillóból vasútvonal is vezet Monterrey irányába és az ország belseje felé is, ezek a vonalak a Kansas City Southern Railway kezelésébe tartoznak.[7]

A város nemzetközi repülőtere a Plan de Guadalupe nemzetközi repülőtér, mely a saltillói agglomerációhoz tartozó Ramos Arizpe mellett található.[8]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népessége rendkívül gyors ütemben növekszik:[2]

Év Lakosság (Saltillo város) Lakosság (Saltillói agglomeráció)
1990 420 947 486 580
1995 510 131 583 326
2000 562 587 637 273
2005 633 667 725 259
2010 709 671 823 128

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A területet évezredek óta benépesítő számos indián törzs közül a 16. századra, amikor a spanyolok megérkeztek, a guachichilek, a rayadók és a nacaguák maradtak meg. A várost 1577-ben alapították Santiago de Saltillo néven. 1591-ben tlaxkalték indiánok egy csoportja szintén alapított a közelben egy települést, San Esteban de la Nueva Tlaxcalát, mely a 19. században egyesült a másik várossal, így jött létre a mai Saltillo.

A függetlenségi háború során, miután 1811. január 17-én a Calderón-hídi csatában a felkelők vereséget szenvedtek,[9] észak felé vonultak vissza, majd Saltillónál váltak ketté. Miguel Hidalgo, Juan Aldama, Mariano Jiménez és Ignacio Allende még tovább haladt északra (ez lett vesztük: Acatita de Bajánnál elfogták és hamarosan kivégezték őket), míg Ignacio López Rayón és José María Liceaga délnek vette az irányt.[10]

1847. február 22-én és 23-án zajlott le a közelben a La Angostura-i csata, ahol az Antonio López de Santa Anna vezette mexikói csapatok magukat győztesnek kikiáltva visszavonultak az észak-amerikai seregek elől.[11]

1864-ben ideiglenesen Saltillo volt az ország fővárosa, mivel január 9. és április 2. között ide tette át székhelyét Benito Juárez kormánya.[12]

Turizmus, látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban néhány régi műemlék jelenti a legnagyobb nevezetességet, köztük az 1592-ben épült Szent István-templom, az 1745 és 1897 között épített monumentális barokk székesegyház, az 1910-ből származó García Carrillo színház, a Landín-kápolna, az Ojo de Agua-i templom, a kormányzati palota, az igazságügyi palota, az állami kongresszus épülete, a Szent Ferenc- és a Nepomuki Szent János-templomok, a Szent János-kolostor, az Athén-szökőkút, a ház, ahol Benito Juárez egy ideig élt, a technológiai intézet és a Teatro de la Ciudad színház. Legfontosabb emlékműve az Ignacio Zaragoza-emlékmű, a függetlenségi háborúból származó eredeti ágyúkkal.

Múzeumai közül legnevezetesebb az egész Amerikában egyedülálló Madármúzeum,[13] valamint jelentős még a gyermekeknek és fiataloknak szóló Museo Interactivo el Chapulín és a Pinacoteca del Ateneo Fuente képtár.[12]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. december 12.)
  2. ^ a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. december 12.)
  3. Potencial económico en Saltillo (spanyol nyelven). El Diario de Coahuila. (Hozzáférés: 2013. december 12.)
  4. INEGI – Saltillo község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2013. december 12.)
  5. SMN adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. november 11.)
  6. DGST adatbázis – Coahuila útjai (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. december 12.)
  7. Mexikó vasúti térképe (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. december 12.)
  8. A repülőtér a guialocal.com.mx oldalon (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. december 12.)
  9. 17 de enero de 1811. Batalla de Puente de Calderón (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. december 12.)
  10. Részlet Coahuila történetéből (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. december 12.)
  11. 22 de febrero de 1847. Batalla de la Angostura (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. december 12.)
  12. ^ a b E-Local–INAFED kormányzati oldal – Saltillo község (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. december 12.)
  13. A Madármúzeum honlapja (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. december 12.)