Chetumal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Chetumal
Chetumal aerea.jpg
Chetumal címere
Chetumal címere
Közigazgatás
Ország  Mexikó
Állam Quintana Roo
Község Othón P. Blanco
Alapítás éve 1898
Irányítószám 77000 - 77098
Körzethívószám 983
Népesség
Teljes népesség 151 243 fő (2010)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 0 - 15 m
Elhelyezkedése
Chetumal  (Mexikó)
Chetumal
Chetumal
Pozíció Mexikó térképén
é. sz. 18° 30′ 02″, ny. h. 88° 17′ 37″Koordináták: é. sz. 18° 30′ 02″, ny. h. 88° 17′ 37″
Chetumal  (Quintana Roo)
Chetumal
Chetumal
Pozíció Quintana Roo térképén

Chetumal Mexikó Quintana Roo államának fővárosa, Othón P. Blanco község központja. A Karib-tengerből nyíló Chetumali-öböl partján fekvő kikötőváros lakossága (2010-es adat) alig haladta meg a 150 000 főt, ezzel az ország tagállamainak fővárosai közül az egyik legkisebb.[2]

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fekvés, domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Chetumal Mexikó tagállam-fővárosai közül a legkeletebbi fekvésű. A Chetumali-öböl partján terül el, az állam déli részén, a belize-i határon. Belize-től a Río Hondo, a Yucatán-félsziget legnagyobb folyója választja el. A város területe szinte teljesen sík, a parttól távolabbi területei sem érik el a tengerszint feletti 20 m-es magasságot. Vidékén gyakoriak a kisebb tavak és cenoték, közülük több igazi turistalátványosság.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Éghajlata igen forró és csapadékos: a havi átlaghőmérsékletek egész évben 23 és 29 °C vannak és az év minden hónapjában mértek már 35 °C-ot meghaladó forróságot, viszont +7 °C-nál hidegebbet még soha. A csapadék főként a júniustól októberig tartó időszakban nagy mennyiségű: ilyenkor havi 150-200 mm hull.


Chetumal éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 35,0 36,5 37,0 39,5 39,0 36,9 36,0 39,0 36,5 36,0 37,0 39,0 39,5
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 28,9 29,8 30,8 32,2 33,0 32,4 32,6 32,9 32,6 31,8 30,5 29,2 31,4
Átlaghőmérséklet (°C) 23,8 24,5 26,3 27,9 28,9 28,7 28,5 28,6 28,3 27,2 25,8 24,3 26,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 18,8 19,3 21,7 23,6 24,7 25,0 24,5 24,2 24,0 22,5 21,2 19,5 22,4
Rekord min. hőmérséklet (°C) 8,0 8,0 7,3 9,0 18,0 19,5 20,0 15,0 18,0 16,0 12,5 8,5 7,3
Átl. csapadékmennyiség (mm) 81 31 26 53 97 206 149 147 194 162 105 76 1327
Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[3]


Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár Chetumal az egyik legkisebb főváros Mexikóban, lakossága gyorsan növekeszik:[2]

Év Lakosság
1990 94 158
1995 115 152
2000 121 602
2005 136 825
2010 151 243

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Payo Enríquez de Rivera püspök, a város első névadója

A terület őslakói a maják voltak, akiknek Chactemal szavából származik a mai Chetumal név. Amikor a spanyol hódítók megérkeztek a mai Quintana Roo területére, Francisco de Montejo Alonso Dávilát bízta meg Chactemal leigázásával, aki azonban 1531-ben nem járt sikerrel. Viszont 12 évvel később ugyancsak Montejo megbízásából Gaspar Pacheco is elindult ugyanerre a feladatra vállalkozva: 1544-ben győzedelmeskedett is.

A 19. században a mai Belize területén annyira megnövekedett az angol befolyás, hogy az már a mexikóiak szerint az ő országukat veszélyeztette. Ezért 1898-ban a mexikói kormány megbízásából a ma Chetumali-öbölnek nevezett öbölhöz érkezett Othón Pompeyo Blanco tengernagy, hogy megszervezze a határ védelmét. Ekkor alapították meg a mai Chetumal várost, igaz, akkor még Payo Obispo néven.

Payo Obispo 1915-ben lett az állam fővárosa, azonban 1931 és 1935 között hanyatlásnak indult, mivel a szövetségi kormány területeit felosztotta a közeli közigazgatási egységek között. Ennek visszavonásakor azonban újra a fejlődés útjára lépett a város, ideköltöztek a helyi kormányzati szervek is, majd 1936-ban felvette a végleges Chetumal nevet.

1955-ben a Janet hurrikán szinte teljesen megsemmisítette a várost, de az újjáéledt és azóta is folyamatosan növekszik.[4]

Kultúra, turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Műemlékek, emlékművek, múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Plaza de Bandera téren az 1935-ben épült kormányzati palota mellett található a város leghíresebb emlékműve: egy obeliszk, melyre a mexikói történelem szabadságharcainak hőseinek neveit írták fel.
  • Parque del Renacimiento („Az Újjászületés Parkja”) – a város 100 éves fennállására és a Janet hurrikánra emlékeztető emlékművekkel.[4]
  • Fuente del Manatí („A Manátuszok Kútja”) – A tengerpart közelében álló különleges szoborcsoport négy manátuszt ábrázol.[5]
  • Museo del Ciudad – a városi múzeum 1939-ben épült épületében sokáig iskola működött, a múzeum a városalapítás 100 éves évfordulóján, 1998-ban nyílt meg. 5 állandó kiállítótermében főként történelmi gyűjtemnyek láthatók, emellett van egy terme, ahol időszakos kiállításokat rendeznek.[6]
  • Centro Cultural de las Bellas Artes – szépművészeti kulturális központ[7]
  • Museo de la Cultura Maya – a maja kultúrát bemutató múzeum, 1994-ben nyílt meg.[8]

Rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1912 óta minden februárban tartják a hagyományos, igazi idegenforgalmi látványosságnak számító karnevált, május 5-én a város alapítására emlékeznek, míg novemberenként a Karibi Kultúra Nemzetközi Fesztiválját rendezik meg Chetumalban. Októberben a Feria Internacional de la Frontera Sur, vagyis a „Déli Határ Nemzetközi Ünnepe” kerül megrendezésre, december 12-én pedig hagyományos vallásos ünnep a Guadalupei Szűzanya napja.[7]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. SEGOB adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. február 20.)
  2. ^ a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. február 20.)
  3. SMN adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. február 20.)
  4. ^ a b E-Local kormányzati oldal (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. február 20.)
  5. Panoramio – A díszkút képe. (Hozzáférés: 2013. február 20.)
  6. A múzeum leírása a mundomayacultura2012.mx oldalon. (Hozzáférés: 2013. február 20.)
  7. ^ a b Espacio Turístico – Chetumal (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. február 20.)
  8. SIC kormányzati oldal – A múzeum leírása (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. február 20.)