Quintana Roo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Quintana Roo
 Quintana Roo zászlaja
Quintana Roo zászlaja
 Quintana Roo címere
Quintana Roo címere
Quintana Roo in Mexico.svg

Ország  Mexikó
ISO 3166-2:MX-kód MX-ROO
Fővárosa Chetumal
Legnagyobb városok Cancún
Kormányzó Roberto Borge Angulo (2011-től)
Községek száma 9
Népesség
Népszámlálás szerint 1 325 578 fő (2010)[1] +/-
Népsűrűség 31,3 fő/km²
GDP
Összes 127 249 001 000 peso
HDI (2010) 0,7488 (10.) – magas
Írástudatlanság 4,8 %
Földrajzi adatok
Terület 42 361 km²
Ebből víz 444 km²
Időzóna CST (UTC-6)
CDT (UTC-5)
Hivatalos honlap
Quintana Roo honlapja

Quintana Roo Mexikó legkeletibb tagállama. A Yucatán-félsziget keleti részén fekszik, nyugaton Campeche és Yucatán államok határolják, délen Belizével szomszédos. Területe 42 361 km², lakossága 2010-ben több mint 1,3 millió fő volt[2]. Fővárosa Chetumal, de legnagyobb és legismertebb városa Cancún. Az állam nevét Andrés Quintana Roóról kapta, aki fontos szerepet játszott a mexikói függetlenségi háborúban és később a független Mexikó politikai életében.[3]

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Partvidék a Cozumel-szigeten

Mexikó legtöbb tagállamával ellentétben Quintana Roo területe síkság: a tengerparttól nyugat felé haladva emelkedik ugyan a felszín, de így is csak kis területen emelkedik 200 m fölé, legmagasabb pontja 241 m (a déli vidékeken). Hozzá tartozik néhány sziget, melyek közül legjelentősebbek az önálló községként is létező Isla Mujeres és Cozumel.

Karsztos talaja miatt felszíni folyói nem igen vannak, inkább a felszín alatti vizei jelentősek. Néhány kisebb folyóvíz (Río Escondido, Arroyo Azul, Arroyo Ucum) mellett egyetlen fontos folyója van csak: a Belizével határt képező, 180 km hosszú Río Hondo. A mészköves talaj repedéseibe leszivárgó csapadékvíz igen változatos karsztformákat eredményez az állam területén, gyakoriak errefelé a cenotének nevezett víznyelők. Ahol a víz agyagos vízzárórétegekben megreked, ott pedig aguada névvel illetett vízgyűjtők keletkeznek.

Éghajlata forró és csapadékos (1100-1500 mm az éves átlag). A partvidéken magasabb hőmérsékletek fordulnak elő, a legcsapadékosabb évszak a nyár. A havi átlaghőmérsékletek 10 és 26 °C között ingadoznak, időnként 36 °C-ot is mérnek. Egész évben különböző irányú passzátszelek fújnak, télen északi szelek is érkeznek, szeptembertől novemberig pedig a ciklonok időszaka tart.[4]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ahogy egész Mexikóban, a népesség növekedése Quintana Roo államban is gyors, sőt, az országos átlagot is jócskán meghaladja: 1990 és 2010 között például több mint 2,5-szörösére duzzadt az állam lakossága. A változásokat szemlélteti az alábbi táblázat[5]:

Év Lakosság
1990 493 277
1995 703 536
2000 874 963
2005 1 135 309
2010 1 325 578

Kultúra, turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Műemlékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állam legjelentősebb műemlékeit a maják építették[6]:

  • Tulum - egész Mexikó 3. leglátogatottabb műemlékegyüttese, egyedülálló módon a tengerparton áll és fallal van körbevéve. Több templom (bennük falfestmények) és kisebb építmény található a területén.
  • Cobá - az állam legértékesebb régészeti területe maja úthálózattal, a Nohoch Mul nevű piramissal (ami a félsziget legmagasabbja), 9 oszlopos kastéllyal, labdajátéktérrel.
  • Kohunlich - az állam déli részén fekszik, leghíresebb látnivalója egy kőből faragott nagy méretű arcforma, de különféle épületek maradványai és labdajátéktér is látható itt.
  • Dzibanché - Othón P. Blanco község területén található romegyüttes, több piramissal.

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Museo de la Cultura Maya - Chetumalban található, egy modern múzeum: a maja kultúra emlékeit mutatja be audiovizuális eszközökkel, makettekkel és eredeti darabokkal.
  • Museo de Historia de Cancún - főként a Cancún környékén talált maja leleket mutatja be.
  • Museo del Centro de Estudios y Deportes Acuáticos de México - Akumalban található, mindenféle hajózással és vízisporttal kapcsolatos kiállításokkal, többek között azon hajók roncsaival, melyek a közeli tengeri sziklákon szenvedtek hajótörést.
  • Museo Arqueológico - Marino de Cozumel - a Cozumel-sziget maja emlékeit és a környező korallzátonyok világát mutatja be.
  • Museo Marino de Xel Ha - kis múzeum, régészeti és tengerrel kapcsolatos kiállításokkal.
  • Museo de la Guerra de Castas - Tihosucóban található, a bennszülöttek 19. századi lázadásával és a maják jelenlegi életével kapcsolatos dolgokat láthatunk itt.
  • Museo de la Ciudad - A főváros, Chetumal modern életét mutatja be fényképekkel és makettekkel.
  • Museo del Fuerte de Bacalar - maja és koloniális történelmi emlékek kiállítása.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. június 13.)
  2. INEGI - statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. február 4.)
  3. Memoria Política de México – Andrés Quintana Roo (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. június 12.)
  4. E-local kormányzati oldal - Quintana Roo földrajza (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. február 4.)
  5. SEGOB adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. február 1.)
  6. E-local kormányzati oldal - Quintana Roo kultúrája és turizmusa (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. február 5.)