Veracruz (állam)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Veracruz
Veracruz zászlaja
Veracruz címere
zászlaja címere
Térkép
Veracruz elhelyezkedése Mexikón belül
Politika
Ország Mexikó Mexikó
ISO 3166-2 MX-VER
Székhely Xalapa-Enríquez
Kormányzó José Francisco Olvera Ruiz (PRI) (2011-től)
Községek 212
Természetföldrajz
Terület 71 699 km2 (11.)
 - ebből víz 58
Népesség (2010-ben)
 - Népesség 7 643 194 fő (3.)
 - Népsűrűség
Időzóna UTC–6
 - NYISZ UTC–5
Egyéb
Weboldal www.veracruz.gob.mx

Veracruz (ejtsd: [beɾaˈkɾus]) Mexikó egyik tagállama a Mexikói-öböl partján. Hivatalos neve Veracruz de Ignacio de la Llave (beɾaˈkɾus ðe igˈnasjo ðe la ˈʝaβe).

Északon Tamaulipas, délkeleten Tabasco, délen Oaxaca és Chiapas, nyugaton pedig Puebla, Hidalgo, San Luis Potosí államokkal határos. Lakossága 7,6 millió fő, ezzel a harmadik legnépesebb mexikói állam a 31 közül.

Veracruz székhelye Xalapa-Enríquez, további jelentős települések: Veracruz, Coatzacoalcos, Córdoba és Orizaba.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Veracruz állam az északi szélesség 17°10 és 22°38 foka, valamint a nyugati hosszúság 93°55' és 98°38' foka között fekszik. Területe 71 641 négyzetkilométer, amibe már beletartozik számos sziget az öbölben, amik együttesen 58 négyzetkilométert tesznek ki.

Az öböl menti síkságon a klíma forró és nedves, a hegyek lábánál hűvös és nedves. Csak a hegyvidék hideg, és itt bőséges esőzések is vannak. Az államot alkalmanként a hurrikánok is elérik. Legmagasabb pontja a Citlaltépetl vulkán, amit Pico de Orizaba néven is ismernek, és ami egyben Mexikó legmagasabb hegycsúcsa is. Festői városok találhatóak ebben az államban, amik megőrizték ősi építészetüket. A part mentén található Costa Esmeralda, egy 50 kilométer hosszú tengerparti strand és El Tajín régészeti területe, ami része a Világörökségnek.

Xalapa, a székhely az állam középnyugati részén található. Az állam lakosainak a száma 7,6 millió.

Főbb települései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ahogy egész Mexikóban, a népesség növekedése Veracruz államban is gyors, ezt szemlélteti az alábbi táblázat[1]:

Év Lakosság
1990 6 228 239
1995 6 737 324
2000 6 908 975
2005 7 110 214
2010 7 643 194

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1518. áprilisában Juan de Grijalva partra szállt egy kis szigeten, amit San Juan de Ulúának neveztek. Egy évvel később, 1519. április 22-én Hernán Cortés partra szállt a Chalchihuecan parton, és elhatározta, hogy ezen a ponton alapít egy falut, az első gyarmati települést Mexikóban. Erre a napra esett Nagypéntek, a Nagyhét azon napja, amit La Vera Cruz (Igazi Kereszt) napjának is hívnak, ezért a település nevéül a La Villa Rica de la Vera Cruz nevet választotta.

Ez a település volt a bázisa Cortes 1519-ben kezdett hadjáratának Tenochtitlan ellen, míg helyettes parancsnokai más területeket foglaltak el, amik ma összességében Veracruz államot alkotják. Ettől a pillanattól Veracruz volt nem csak minden hódítás bázisa, de a fő összekötő kikötő Spanyolország és Új-Spanyolország között. Ebből a kikötőből szállították az amerikai árukat Európába, a pamutot, a rizst, a búzát, a háziállatokat, a puskaport, a textilt, bort, és minden egyebet, amit ez a gazdag kolónia nyújtani tudott.

A mexikói forradalom alatt az Egyesült Államok egy rövid időre (1914. április-november) elfoglalta a kikötőt, hogy megakadályozza, hogy fegyvereket szállítsanak Victoriano Huertának.

Mielőtt kivívák volna függetlenségüket Spanyolországtól, számtalan rabszolgafelkelés zajlott Mexikóban is. Az első 1537-ben, ezt követte számos rabszolgaszökevény település alapítása, amiket "palenques"-eknek hívtak. Néhány lázadást az indiánokkal és a meszticekkel szövetségben követtek el. 1608-ban a spanyolok tárgyaltak egy szabad fekete közösség alapításáról Yagnával, egy szökött rabszolga lázadóval. Ma ez a település alapítója nevét viseli.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Veracruz gazdag természeti erőforrásokban, de a lakói mezőgazdasággal, halászattal és állattenyésztéssel is foglalkoznak. Van ipara és a turizmus is bevételi forrás.

Az éghajlat lehetőséget ad rá, hogy Veracruz fontos kukorica, cukornád, banán, mangó, citrusféle, burgonya, dohány importőr legyen. Sokféle állatot tenyésztenek: marhát, sertést, kecskét és birkát. A marhatenyésztés megnövelte a tej és hús termelést is. Baromfit és méheket is tartanak.

Veracruz városának kikötője fontos szerepet játszik Mexikó kereskedelmi életében, de rajta kívül Tuxpan, Coatzalcoalcos és Alvarado id fontos kikötővárosok.

Veracruz ipara is jelentős, mivel egyike Mexikó fő olajkitermelőinek, ezenkívül élelmiszert, sört és acélcsöveket állít elő. Az államban virágzik a kézművesipar. Háztartási eszközöket készítenek pálmaháncsból, vaníliából , gyapjúholmit állítanak elő, fazekastermékeket árulnak és hangszereket és egyéb árukat készítenek teknőcpáncélból.

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A prekolumbiánus korszakban a totonakok és az olmékok lakták az Isla de Sacrificos szigetet, akkori nevén Chalchihuitlapazcót. A szigetet 1518-ban fedezte fel Juan de Grijalva, miközben a Mexikói-öblöt járta. Az egyik legnagyobb sziget Boca del Rio, amit korallzátony vesz körül.

La Antigua volt a második városalapítás Veracruz után. 25 kilométerre található tőle, és a városban látható Hernán Cortes háza, valamint a még álló legöregebb katolikus kápolna az amerikai kontinensen.

Papantlát a totonakok alapították, 198 méterrel a tengerszint felett található, a Cazones éa a Tecolutla folyók között.

El Tajín (A vihar városa) a totonakok fő szertartási központja volt, 3 mérföldre Papantlától található. Itt rendezik meg minden februárban a Cumbre Tajín fesztivált.

Veracruz ezenkívül otthont ad Mexikó egyik legnagyobb és legismertebb évente megrendezett karneváljának is.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Veracruzban reptér található Poza Rica, Jalapa, Veracruz és Coatzacoalcos városokban[2]. Legfontosabb útjai a 105-ös, a 119-es, a 125-ös, a 129-es, a 130-as, a 131-es, 140-es, 145-ös, a 150-es, a 175-ös és a 180-as főút.[2]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. SEGOB adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. február 1.)
  2. ^ a b A Marco Polo Útikönyv-sorozat: Mexikó térképei alapján

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Veracruz című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.