Tabasco
|
|||||
| Térkép | |||||
 |
|||||
| Politika | |||||
| Ország |  Mexikó |
||||
| ISO 3166-2 | MX-TAB | ||||
| Székhely | Villahermosa | ||||
| Kormányzó | Arturo Núñez Jiménez (2013-tól) | ||||
| Községek | 17 | ||||
| Természetföldrajz | |||||
| Terület | 24 738 km² | ||||
| - ebből víz | |||||
| Népesség (2010-ben) | |||||
| - Népesség | 2 238 603 | ||||
| - Népsűrűség | 90 fő/km² | ||||
| Időzóna | UTC–6 | ||||
| - NYISZ | UTC–5 | ||||
| Egyéb | |||||
| Weboldal | www.tabasco.gob.mx | ||||
Tabasco (taˈβasko) Mexikó egyik tagállama. Nyugaton Veracruz, délről Chiapas, északkeletről Campeche állam, délen Guatemala határolja, míg északon a Campechei öböl a határa, ami a Mexikói-öböl része. Tabasco a Tehuantepeci földszoros északi részén helyezkedik el.
Székhelye Villahermosa, fontos városai Cárdenas, Comalcalco és Paraiso.
Tartalomjegyzék |
Földrajz [szerkesztés]
Majdnem az egész államot a partmenti síkságok alkotják. A síkságokon sok a mocsár, amik esős időszakban sekély lagúnákká változnak. Az állam déli részén számos hegycsúcs látható, amik a Chiapas és Guatemala Sierra rendszerhez tartoznak, valamint kisebb kiemelkedések, mint a Madrigal, és a Tapijualpa Sierra 900 méteren, a Cerro La Pava 880 méteren és a Cerro La Ventana és a Sierra Poana, mindkettő 560 méterrel a tengerszint fölött.
Az államban több folyó is van: Mezcalpa, vagy más néven Grijalva, Tepetitan vagy Chilapa, Pejelagarto, San Pedro, Bitzal, Tancochapa, Zanapa, Teapa, Comoapa. Néhány lagúnának is van neve: El Carmen, San José del Río, Santa Anita, San Pedrito, Sabana Nueva, Machona, Canitzan és El Viento.
Mivel közel van a Mexikói-öböl, és mivel az állami a trópusi övezetben fekszik, ezért magas a hőmérséklet. Tabascóban hullik a legtöbb csapadék egész Mexikóban.
Főbb települések [szerkesztés]
- Cárdenas
- Comalcalco
- Frontera
- Huimanguillo
- Macultepec
- Macuspana
- Paraíso
- Teapa
- Tenosique de Pino Suárez
- Villahermosa
Népesség [szerkesztés]
Ahogy egész Mexikóban, a népesség növekedése Tabasco államban is gyors, ezt szemlélteti az alábbi táblázat[1]
| Év | Lakosság |
|---|---|
| 1990 | 1 501 744 |
| 1995 | 1 748 769 |
| 2000 | 1 891 829 |
| 2005 | 1 989 969 |
| 2010 | 2 238 603 |
Történelem [szerkesztés]
Az olmékok alapítottak itt először civilizációt i. e. 1500 körül, ami a csúcspontját i. e. 800 körül érte el, fő központjuk La Venta volt. Az olmékok eltűnése után maják érkeztek a területre, és államuk egészen a 9. századig fennállt. Juan de Grijalva, spanyol konkvisztádor 1518-ban fedezte fel Tabascót és a Grijalva folyót. 1519-ben Hernán Cortés alapította meg az első települést, Santa Maria de la Victoriát, miután a centlai csatában legyőzte a bennszülötteket. Azonban az európai kalózok támadásai arra késztették Santa Maria lakóit, hogy feljebb költözzenek a folyón a később alapított San Juan Bautistába, (mai neve Villahermosa). 1530-tól Francisco Montejo El Viejo kezdte meg a Yucatán félsziget meghódítását és Tabasco benépesítését. Ezek a feladatok azonban meghaladták az erejét, ezért a politikai hatalmat fiára, Francisco Montejo El Jovenre hagyta. Mivel Tabascoban nem voltak értékes drágakövek, és a klíma is elviselhetetlen volt, ezért az állam soha nem virágzott fel a spanyolok keze alatt.
1824-ben, miután Mexikó kivívta függetlenségét Spanyolországtól, Tabasco 14-ként csatlakozott az új Mexikói Köztársasághoz. 1833-ban kolerajárvány söpört végig az országon, de sehol nem volt olyan pusztító, mint Tabascoban. Ezt követte a székhelyük lerombolása a mexikói-amerikai háborúban. 1863-ban Gregorio Mendez csapataival legyőzött egy francia megszálló sereget az El Jahuactali csatában.
Porfirio Diaz hatalomra kerülése után az állam lehetőséget kapott arra, hogy újjáépítse székhelyét, és gazdaságilag is elkezdjen fejlődni. Ez a fejlődés azonban a legszegényebb rétegek elnyomásával járt, ami 1910-ben forradalomhoz vezetett. Ezalatt több összecsapást vívtak az állam határain belül.
A forradalom után Tomás Garrido Canabal kormányzása alatt Tabasco mély változásokon ment keresztül. A kormányzó szigorú szabályokat vezetett be. Lerombolta a vallási tradíciókat, településeket nevezett át és 1931-ben alkoholtilalmat vezetett be. 1933-ban, amikor Garrido hatalmának vége szakadt, kezdődött Tabasco modern élete.
Gazdaság [szerkesztés]
Tabasco állam ideális hely a földművelésre, mivel gazdag termékeny földekben és vízben. A helyi hatóságok által 2006-ban közzétett statisztikák alapján a munkaképes korú lakosság 96%-ának van állása, ebből 20-%-ot a mezőgazdaság foglalkoztat a marhatenyésztés, halászat és az erdőgazdálkodás területén. Tabasco főbb terményei a kakaó, a manióka, a kukorica, a rizs, a kókusz, a narancs és a zöld banán.
A 2 milliós szarvasmarhaállomány az állam jelentős gazdasági erejét adja, sok ember megélhetését biztosítja a tej és a húshozama miatt. Összességében az állam területének 67%-án folyik farmgazdálkodás.
Mivel az állam délkeleti része logisztikai központként működik a Yucatán-félsziget felé, ezért Tabasconak kiváló közlekedési infrastruktúrája van utak, vasutak és kikötők terén egyaránt. Tabasco iparilag nem túl fejlett.
Turizmus [szerkesztés]
Tabasco turisztikai attrakciói közé számítanak az olmék kultúra emlékei La Ventában és a maja romok Comalcalcoban. Puerto Ceiba az a város, ami arról ismert, hogy Carlos Pellicer Cámara itt jutott ihlethez. Palenquebe és a szomszédos Chiapas államba látogató turisták számára az első számú szálláshely Tabasco székhelye, Villahermosa.
Közlekedés [szerkesztés]
Tabascoban Villahermosában található reptér, fontosabb útjai a 180-as, 186-os és a 195-ös főút.[2]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ SEGOB adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. február 1.)
- ↑ A Marco Polo Útikönyv-sorozat: Mexikó térképei alapján
Forrás [szerkesztés]
- Marco Polo útikönyv-sorozat: Mexikó. Magyar Könyvklub, ISBN 963-547-859-3
Fordítás [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Tabasco című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
|
|||||||
|
||||||||||
