Ciudad Juárez

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ciudad Juárez
Misiones.JPG
Ciudad Juárez címere
Ciudad Juárez címere
Mottó: Refugio de la libertad, custodia de la república.
Közigazgatás
Ország  Mexikó
Állam Chihuahua
Község Juárez
Alapítás éve 1659
Községi elnök Enrique Serrano Escobar
Irányítószám 32000-
Körzethívószám 656
Népesség
Teljes népesség 1 321 004 fő (2010)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 1150–1200 m
Elhelyezkedése
Ciudad Juárez (Mexikó)
Ciudad Juárez
Ciudad Juárez
Pozíció Mexikó térképén
é. sz. 31° 43′ 27″, ny. h. 106° 28′ 31″Koordináták: é. sz. 31° 43′ 27″, ny. h. 106° 28′ 31″
Ciudad Juárez (Chihuahua)
Ciudad Juárez
Ciudad Juárez
Pozíció Chihuahua térképén
Ciudad Juárez honlapja

Ciudad Juárez (nevének jelentése: Juárez Város) nagyváros Mexikó északi határán, Chihuahua államban. Az állam legnépesebb városa, de nem a fővárosa. 2010-ben lakóinak száma 1 321 004 fő volt.[2] A város világszerte hírhedt rossz közbiztonságáról és a sok gyilkosságról, amit itt elkövetnek, főként a drogháború felszámolásáért indított kormányzati fellépés kezdete (2006) óta. Ez a fő oka annak, hogy az utóbbi években több százezren hagyták el a várost (többségük El Pasóba települt át) és az üzletek nagy része is tönkrement, bezárt.[3]

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város Chihuahua állam északi határán fekszik a Chihuahua-sivatag területén, a Río Bravo del Norte jobb (déli) partján. Ez a folyó az USA területén (Texas államban) fekvő El Paso várostól választja el, mellyel együtt Ciudad Juárez egy több mint 2 milliós nemzetközi agglomerációt alkot.

A település mintegy 1150–1200 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, területe enyhén emelkedik észak felé, nyugaton és délnyugaton pedig egy mintegy 600 méteres relatív magasságú kis hegység, a Sierra de Juárez határolja (bár az utóbbi években már ettől a hegységtől délre is terjeszkedni kezdett a város). Ennek a hegységnek a város felőli oldalán rakták ki hatalmas, műholdképen is jól kivehető betűkből a közvetkező feliratot: „CD JUAREZ LA BIBLIA ES LA VERDAD LEELA”, vagyis „Ciudad Juárez, a Biblia az igazság, olvasd!”[4]

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ciudad Juárez éghajlata sivatagos: általában forró, de a téli hónapok éjszakái alatt keményebb fagyok is előfordulhatnak. Az eddigi legnagyobb meleg 44,0 °C volt, egyszer pedig -13,4 °C-os fagyot mértek. A hónapok 7,8 és 28,7 fok között változik, a legmelegebb hónap a július, a leghidegebb a január. Csapadék kevés hullik, éves átlagban mindössze 268 mm, ennek is nagy része (csaknem 60%-a) három hónap (július, augusztus és szeptember) alatt, így a többi kilenc hónap szélsőségesen száraz.

Ciudad Juárez éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 27,0 28,6 32,9 35,2 38,4 44,0 42,5 41,5 38,5 35,2 30,1 34,0 44,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 14,9 18,4 22,4 26,1 30,6 36,2 35,6 34,1 31,1 26,1 19,6 15,7 25,9
Átlaghőmérséklet (°C) 7,8 10,4 14,2 17,8 22,5 28,0 28,7 27,2 24,1 18,5 11,9 8,1 18,3
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 0,6 2,4 6,0 9,5 14,4 19,7 21,7 20,4 17,1 11,0 4,3 0,6 10,6
Rekord min. hőmérséklet (°C) −12,3 −9,4 −8,2 −3,0 3,0 12,0 14,5 13,0 8,2 −1,3 −13,4 −10,0 −13,4
Átl. csapadékmennyiség (mm) 17 13 4 7 10 13 45 47 64 26 8 13 268
Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[5]


Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város fontos közlekedési csomópont: határátkelője az egyik legforgalmasabb átkelő Mexikó és az USA között. Innen indul az ország belseje felé Mexikó egyik legjelentősebb főútja, a 45-ös, és áthalad a város területén a két óceánt nagyjából a határ mentén összekötő 2-es főút is.[6]

Két vasútvonal is kiindul Ciudad Juárezből: a legfontosabb a Chihuahuán és Zacatecason keresztül a főváros irányába vezető, a másik pedig egy mellékvonal, mely La Junta városáig vezet.[7]

A város mellett található az Abraham González nemzetközi repülőtér.[8]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népessége a múltban óriási ütemben növekedett, de a közbiztonság romlása miatt az utóbbi időkben a növekedés szembetűnően lelassult:[2]

Év Lakosság
1990 789 522
1995 995 770
2000 1 187 275
2005 1 301 452
2010 1 321 004

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előzmények, alapítás és az első idők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A környék ősidők óta lakott volt. A spanyolok megérkezésekor az itt élő indián törzsek közül a legjelentősebbek a sumák és a mansók voltak, ez utóbbiak hajukat leborotválva jártak, a férfiak meztelenül, a nők alsó testüket takarták el szarvasbőrből készül ruhákkal. Az első európaiak, akik a területre érkeztek, Álvar Nuñez Cabeza de Vaca (akinek kísérője, a marokkói Estebanico volt az első néger, aki betette a lábát a környékre), Alonso del Castillo Maldonado és Andrés Dorantes de Carranza voltak. Ők a mai Florida parjaitól (ahol hajótörést szenvedtek) nyugat felé haladva szelték át a kontintenst, végül a mai Sinaloáig jutottak. Közben számos barátságos és ellenséges indián törzzsel találkoztak, még fogságba is estek.

1659-ig, amíg megalapították a mai várost, még számos spanyol felderítő és hittérítő út érintette a vidéket, többnyire ferences misszionáriusok érkeztek a területre. A leghíresebb átutazó Juan de Oñate volt, aki a samalayucai dűnéken átkelve 1598-ban érte el a Río Bravo del Norte folyót, majd továbbhaladt északra a mai Új-Mexikó területére, ahol megalapította annak akkori fővárosát, San Juan de los Caballeros (későbbi nevén San Juan Pueblo, 2005-től pedig Ohkay Owingeh[9]) közelében.

1659. december 8-án García de San Francisco a mai Ciudad Juárez helyén létrehozta a Conversión nevű indián-térítő missziót, melyet később már €œMisión de Nuestra Señora de Guadalupe néven neveztek, és amely köré később a település felépült. 1826-ban Villa Paso del Norte lett a neve, mai elnevezését pedig 1888. július 24-én kapta meg. 1662-ben kezdték el építeni első templomát, a Guadalupei Szűzanya tiszteletére. Az építkezés 6 évig tartott.

1680-ban az indiánok támadása miatt a Santa Fe-i spanyolok visszavonultak Paso del Nortébe és 1693-ig maradtak, amikor is több és jobb fegyverzettel felszerelkezve visszatértek városukba. A vad indiánok, főként az apacsok Paso del Nortét is fenyegették, de a várost helyőrség védte. Az egész 18. század a velük való folyamatos harc jegyében telt, bár eközben stratégiai fontosságú helyen való fekvése miatt a város a kereskedelemnek köszönhetően lassan fejlődött is.[10]

19. század[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Benito Juárez elnök, a város névadója

A század első fele a kereskedelem fejlődésével telt, viszont 1846-ban elérte a háború ezt a vidéket is. December 25-én a várostól északra, egy Temascalitos nevű helyen ütközött meg egymással Antonio Ponce de León mexikói és Alejandro Doniphan amerikai serege. Az összecsapás a nagyobb létszámú utóbbi csapat győzelmével zárult, a mexikóiak először visszavonultak a városba, majd azt is kiürítették, így két nap múlva megszállták az amerikaiak. A háborút lezáró 1848-as Guadalupe Hidalgó-i béke értelmében a város elvesztette a Río Bravo del Norte folyó bal partján fekvő területeit.

A francia megszállás idején, 1865. augusztus 14-én Mexikó akkori elnöke, Benito Juárez a fővárosból ide helyezte át székhelyét, így csaknem egy évig, 1866. június 10-ig ez a város volt tekinthető az ország fővárosának. Később az ő tiszteletére kapta meg Ciudad Juárez a mai nevét.

1897-ben indult útjára a városból az első vasúti szerelvény. A század végén egy csatorna építésével alakult ki a folyóban a Córdoba-sziget (Isla de Córdoba), melynek lakóit azonban az amerikaiak egy kerítés építésével fél oldalról szinte „bebörtönözték”, a mexikói oldaltól pedig magas vízállás esetén a folyó választotta el őket. A helyzet csak 1949-ben rendeződött, amikor híd épült Ciudad Juárez felé, majd 1959-ben megindult a nemzetközi forgalom is a területen keresztül.[10]

20. század[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nem sokkal a forradalom előtt, 1909-ben Porfirio Díaz mexikói és William Taft amerikai elnök először El Pasóban, majd Ciudad Juárezben tárgyalt egymással. A forradalom során 1913. április 15-én Francisco Villa birtokába került a város, melyet később a huertista José Inés Salazar megkísérelt visszafoglalni: ekkor került sor a nagy jelentőségű Tierra Blanca-i csatára, mely azonban a forradalmár Villa győzelmével és a huertisták hatalmas vereségével zárult.

Még korábban, 1906-ban alakult meg a település egyik jelentős iskolája, az Escuela Superior de Agricultura Hermanos Escobar nevű mezőgazdasági oktatási intézmény, mely egészen 1993-ig működött. 1910-ben avatták fel a községi könyvtárat, 1919-ben pedig légipostai összeköttetés létesült az állam fővárosával, Chihuahuával. 1923-ban megnyílt a DW whisky-gyár, 1924-ben elkezdték az utcák kövezését, 1929-ben pedig a városba vezető országút nyílt meg, valamint a légipostai kapcsolat Mexikóvárossal. 1930-ban szöggyár, 1931-ben pedig gázszolgáltató társaság létesült. 1933-ban megnyílt a Cruz Blanca (Fehér Kereszt) nevű sörfőzde, 1939-ben olajfinomító kezdte meg működését. Az első tévék 1952-ben jelentek meg a városban. 1965-ben alapították az első ipari parkot, ahol maquiladorák működnek, 1973-ban pedig létrejött a Ciudad Juárez-i Autonóm Egyetem.[10]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város labdarúgócsapata a 2005-ben alapított Indios (Indiánok) volt, de ez anyagi nehézségek és egyéb problémák miatt 2012-ben megszűnt. Azonban a klub még ugyanabban az évben Indios de la Universidad Autónoma de Ciudad Juárez (A Ciudad Juárez-i Autonóm Egyetem Indiánjai) néven újjáalakult. Jelenleg a harmadosztályú bajnokságban szerepel.[11]

Ciudad Juárez legnagyobb stadionja az 1981-ben felavatott, 22 000 néző befogadására alkalmas Estadio Olímpico Benito Juárez.[12]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 14.)
  2. ^ a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 15.)
  3. México: 500.000 personas abandonaron Ciudad Juárez desde 2005 por la guerra de narcos. (Hozzáférés: 2013. május 21.)
  4. Kép a Flickr-en. (Hozzáférés: 2013. május 15.)
  5. SMN adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  6. DGST adatbázis – Chihuahua útjai (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2013. május 23.)
  7. Mexikó vasúti térképe (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 23.)
  8. A repülőtér az xcolectivo.com-on (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 23.)
  9. Új-Mexikó története (angol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 15.)
  10. ^ a b c E-Local kormányzati oldal – Juárez község (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 15.)
  11. Indios de la UACJ inician nuevo capítulo en el fútbol fronterizo (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 15.)
  12. A stadion leírása a Ciudad Juárez-i Autonóm Egyetem oldalán (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 15.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ciudad Juárez témájú médiaállományokat.