Gustavo A. Madero (kerület)
| Gustavo A. Madero | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Mexikó | ||
| Irányítószám | 07000–07999 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1 185 772 fő (2010)[1] +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 2240–2250 m | ||
| Terület | 87,91 km² | ||
| Időzóna | CST (UTC-6) CDT (UTC-5) | ||
 | |||
 é. sz. 19° 29′ 03″, ny. h. 99° 06′ 41″Koordináták: é. sz. 19° 29′ 03″, ny. h. 99° 06′ 41″ | |||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
| Gustavo A. Madero honlapja | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gustavo A. Madero témájú médiaállományokat. | |||
Gustavo A. Madero Mexikóváros legészakibb kerülete. Lakossága 2010-ben meghaladta az 1 185 000 főt.[2]
Földrajz[szerkesztés]
Fekvése[szerkesztés]
A Mexikóváros északi részén fekvő kerület nagy része a tenger szintje felett körülbelül 2250 méterrel fekvő síkság, ám középső és északi részén is néhány hegy emelkedik. Közepén a híres Tepeyac-domb található, ettől északra a 2400 métert is meghaladó Cerro el Guerrero és Cerro Zacatenco helyezkedik el, a kerület északi nyúlványa pedig jóval magasabb hegyek oldalába kapaszkodik fel, és legmagasabb részén a 2900 métert is megközelíti. Innen folyik lefelé a Xochitla nevű vízfolyás, ami a Tlalnepantla folyóba ömlik. A kerület egy részét kettévágja, más részén határát alkotja a csővezetékben haladó Río de los Remedios, keleti részén pedig átvezet a Gran Canal del Desagüe nevű csatorna is. A kerület délkeleti vidékén található a San Juan de Aragón-tó.[3]
Éghajlat[szerkesztés]
A kerület éghajlata meleg, de nem forró, és nyáron–ősz elején csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 29 °C-os hőséget, de a rekord nem érte el a 39 °C-ot. Az átlagos hőmérsékletek a januári 12,9 és a májusi–júniusi 19,2 fok között váltakoznak, fagy több hónapban is előfordul. Az évi átlagosan 599 mm csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség több mint 70%-a.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 30,5 | 33,0 | 38,5 | 36,0 | 36,0 | 36,0 | 30,5 | 30,5 | 31,5 | 31,5 | 31,0 | 29,5 | 38,5 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 22,8 | 24,9 | 27,5 | 28,3 | 27,9 | 26,4 | 24,9 | 25,1 | 24,6 | 24,3 | 23,7 | 22,5 | 25,2 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | 12,9 | 14,6 | 16,9 | 18,5 | 19,2 | 19,2 | 18,2 | 18,4 | 18,0 | 16,7 | 14,8 | 13,2 | 16,7 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 3,0 | 4,2 | 6,4 | 8,7 | 10,5 | 12,0 | 11,5 | 11,6 | 11,5 | 9,2 | 5,8 | 4,0 | 8,2 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −8,5 | −6,5 | −2,5 | −2,0 | 2,5 | 5,0 | 5,0 | 4,0 | 2,5 | −0,5 | −5,5 | −5,5 | −8,5 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 9 | 8 | 11 | 25 | 48 | 103 | 120 | 115 | 94 | 51 | 10 | 6 | 599 |
| Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[4] | |||||||||||||
Népesség[szerkesztés]
A kerület népessége a közelmúltban folyamatosan csökkent:[2]
| Év | Lakosság |
|---|---|
| 1990 | 1 268 068 |
| 1995 | 1 256 913 |
| 2000 | 1 235 542 |
| 2005 | 1 193 161 |
| 2010 | 1 185 772 |
Története[szerkesztés]
Nevét Gustavo Adolfo Maderóról kapta, akit a mexikói forradalom idején, 1913-ban, az úgynevezett tragikus tíz nap során gyilkoltak meg a kormányellenes puccsisták.
A Tepeaca néven ismert település a spanyolok megérkezésével a Tepeaquilla nevet kapta, majd 1563. december 3-ától kezdve Guadalupe lett. Ekkor nem lakták többen mint 300-an, és két fő részből állt: az egyikben az indiánok, a másikban az európai származásúak és a meszticek éltek. Az indián település csak pueblo (falu) volt, míg a másik 1733-ban villa rangra emelkedett, a következő évszázadok során pedig számos közigazgatási változáson esett át. A függetlenségi háború után nevét Guadalupe Hidalgóra változtatták, majd 1931-ben vette fel mai nevét.[5]
Turizmus, látnivalók[szerkesztés]
A kerület legjelentősebb, világszerte ismert turisztikai célpontja a Tepeyac-dombon található Guadalupe-bazilika és a hozzá tartozó épületegyüttes, amelyet egy-egy év során mintegy 20 millió látogató keres fel, ezzel pedig a világ harmadik leglátogatottabb vallási emlékhelye. Az első templom helyén épülő új épület alapkövét 1695-ben áldották meg. Ma több múzeum is tartozik hozzá.
A kerület egyéb látnivalói közé tartozik a La Villa nevű vasútállomáson (ez Mexikóváros legrégebbi állomása) elhelyezkedő vasútmúzeum, valamint az úgynevezett „Zöld Indiánok emlékmű” (Monumento a los Indios Verdes), ami nem más, mint két, a patinától zöldre színeződött bronzszobor, amelyek Ahuízotl és Itzcóatl azték utalkodókat ábrázolják. Emellett a San Juan de Aragón-tónál egy állatkert is található.[5]
Részben a kerületben található a 18. század közepén épült guadalupei vízvezeték, amely mára erősen leromlott állapotba került.[6]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. március 18.)
- ↑ a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 15.)
- ↑ INEGI – Gustavo A. Madero földrajza (spanyol nyelven) (PDF). [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 5.)
- ↑ SMN adatbázis (spanyol nyelven). [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 5.)
- ↑ a b E-Local–INAFED kormányzati oldal – Gustavo A. Madero (spanyol nyelven). [2016. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 5.)
- ↑ Reyna Paz Avendaño: El Acueducto de Guadalupe, olvidado y ninguneado para su restauración (spanyol nyelven). Crónica, 2014. szeptember 1. [2017. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 10.)
