L. Ron Hubbard

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Lafayette Ron Hubbard (Tilden, Nebraska, 1911. március 13.1986. január 24.) amerikai sci-fi író, a szcientológia egyház tagjai szerint filozófus.

Tartalomjegyzék

Élete [szerkesztés]

Édesapja, Harry Ross Hubbard az amerikai haditengerészet tisztje, édesanyja Ledora May. 1923-ban az USS Ulysses S. Grant haditengerészeti szállítóhajó fedélzetén úton Washington felé megismerkedett és értékes barátságra tett szert Joseph Cheesman Thompson parancsnokkal, aki ezután személyesen tanította a 12 éves fiút a freudi pszichoanalízis alapjaira. Az 1920-as évek végén eljutott Hawaii-ra, Guam szigetére, Japánba és a Fülöp-szigetekre.

Hivatásos regényírói pályafutása 1933 tavaszán kezdődött. Hat év alatt 138 regényt, novellát és kisregényt írt. A haditengerészet hadnagyaként részt vett a második világháborúban, a csendes-óceáni hadszintéren. A háború után indult el korábban megkezdett kutatásainak publikálása az emberi elme és szellem területén. 1933-ban feleségül vette Margaret „Polly” Grubb-ot, majd 1946-ban újranősült, Sara Elizabeth "Betty" Northrup-ot vette el de ez a házassága, mint az később kiderült, nem léphetett érvénybe, mivel első feleségétől nem vált el előtte.[1] Második feleségétől 1951-ben vált el. Így ugyan háromszor nősült meg,[2] de csak két törvényes házassága volt. Gyermekei: L. Ron, Jr. (1934–1991, anyja: Margaret "Polly" Grubb), Katherine May (1936–, anyja: Margaret "Polly" Grubb), Alexis Valerie (1950–, anyja: Sara Elizabeth "Betty" Northrup), Diana Meredith deWolf Hubbard Ryan, Mary Suzette Rochelle Hubbard, Quentin Hubbard (elhunyt), Arthur Ronald Conway Hubbard (ma egy New York-ban élő művész). Utóbbi négy gyermekének anyja: Mary Sue Hubbard.

1950. május 9-én megjelent a Dianetika című könyve, amely méltatói szerint egy teljesen új megközelítést adott az emberi elme tanulmányozásához. 1954 februárjában Los Angeles-ben egy csapat szcientológus megalapítja az első szcientológia egyházat. 1959-ben Nagy-Britanniában a Saint Hill birtokot megvásárolta; később ez a hely vált a szcientológia központjává. 1977-ben feleségét és több szcientológiai vezetőt bűnösnek nyilvánították az USA kormánya elleni kémkedés vádjával, Hubbard ellen azonban nem találtak bizonyítékot.

A '80-as években visszavonultan élt, tudományos-kalandregényeket írt. 1986. január 24-én kaliforniai otthonában hunyt el agyvérzés következtében. Hamvait a Csendes-óceánba szórták.

1994-ben posztumusz irodalmi Ig Nobel-díjat kapott Dianetika című könyvéért, az indoklás szerint a munka „rendkívül hasznos mű az egész emberiség számára, de neki mindenképpen”.

2005 októberben a Guinness World Records elismerte L. Ron Hubbardot, mint a világon legtöbb nyelvre fordított szerzőjét, ezzel megelőzve Sidney Sheldont és J. K. Rowlingot.[3]

Művei [szerkesztés]

Magyarul megjelent könyvei [szerkesztés]

Tudományos fantasztikus könyvek [szerkesztés]

Dianetika, szcientológia könyvek [szerkesztés]

Hubbard mint filozófus [szerkesztés]

Kétségtelen tény, hogy Hubbard személyisége éppen az általa alkotott filozófia, és az ebből kialakult vallás miatt, ugyanúgy vitatott mint ahogyan az, hogy filozófus-e. A szcientológia hívei felmagasztalják, és filozófusnak tartják, az ellenzők csak sci-fi írónak.
"A filozófia egysége: Akadnak, akik olykor már egyenesen a filozófia botrányáról beszélnek, mondván, hogy míg a résztudományok fejlődése látványosabbnál látványosabb eredményeket hoz, és sikereket ér el, addig a filozófia körül minden zavaros és kiábrándító. A bölcseleti történet maga is filozófiai folyamat: a gondolkodok párbeszéde az egy igazságról. Ebben a dialógusban eltérő szempontok érvényesülnek, amelyeket képviselőik egyoldalúan védelmeznek, majd ellenkező aspektusok fogalmazódnak meg, azután szintézis kialakítására tesznek kísérletet, míg nem új nézőpontok felbukkanásával a kialakított összegzés maga is egyoldalúnak bizonyul."[5]

Miért filozófus [szerkesztés]

Hubbard önmagát is filozófusnak tartotta,[6] és valóban alkotott egy filozófiát. Sci-fi írói jövedelméből finanszírozta kutatásait. A filozófiája az élet kérdéseivel foglalkozik, és ő ezt kutatta, élete nagy részét ennek szentelte.
Megfigyeléseit először 1938-ban egy ki nem adott műben összegezte. Filozófiai kutatásai először kézirat formájában terjedtek, majd a “Terra Incognita: Az elme” címen az Explorers Club Journal 1950-es téli/tavaszi számában jelent meg cikként. Ezt követte a Dianetika: A szellemi egészség modern tudománya című könyv, amelyet 1950 májusában adtak ki. Filozófiai tapasztalatait 1951-ben jelentették meg Dianetika: Az eredeti tézis címen, és később újra kiadták, Az élet dinamikái címmel.[7]
Hubbard úgy vélte, önmagában a filozófia nem érdekli az embereket, és ő maga is megoldásokat akart találni kérdéseire. Sokan éppen ezt vitatják, mert egy nézet szerint a filozófia csak kérdéseket vet fel, és nem ad válaszokat.

Miért nem filozófus [szerkesztés]

Akik nem tartják filozófusnak, több ellenérvet is felhoznak. Szerintük Hubbard nem tudományos keretek között foglalkozott a filozófiával. A ma elfogadott nézet szerint tudósnak, filozófusnak azt tartják, aki legalább az akadémia tagja, és független gondolkodó.
Egybemosódik ugyan a szcientológia vallással kapcsolatos viselkedéssel, de Hubbard-ot szinte sehol nem említik meg mint filozófust.[8]

Kritika [szerkesztés]

Hubbardot és a szcientológiát sok támadás érte és éri. Az egyik támadási pont, hogy Hubbard többeknek is ezt mondta: "Ha milliomos akarsz lenni, alapíts vallást." Az ezzel kapcsolatos állítólagos történetet a német Stern újság is leközölte, melyet a szcientológia egyház peres úton megtámadott. A bíróság azonban a Stern javára döntötte el a vitát.[9]

Külső hivatkozások [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz L. Ron Hubbard témájú médiaállományokat.

Jegyzetek [szerkesztés]