Bongó

Bongó
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülők (Theria) Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Laurasiatheria Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla) Alrend: Kérődzők (Ruminantia) Alrendág: Pecora Család: Tülkösszarvúak (Bovidae) Alcsalád: Tulokformák (Bovinae) Nemzetség: Csavartszarvú antilopok (Strepsicerotini) Nem: Tragelaphus Faj: T. eurycerus
Tudományos név
Tragelaphus eurycerus (Ogilby, 1837)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Bongó témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Bongó témájú médiaállományokat.

Keleti bongó

A bongó (Tragelaphus eurycerus) az emlősök osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába tartozó faj.

A csavartszarvú antilopokon belül legközelebbi rokonai a nyala és a nagy kudu. De jelentősen különbözik is e fajoktól, például a nőstények is viselnek szarvat a bongóknál. Emiatt olykor különálló nembe is sorolják, mint a Boocercus nem egyetlen képviselőjét. A legújabb kutatások szerint lehet, hogy a jávorantilopok (Taurotragus) nemével áll közelebbi rokonságban. Erre utal a mindkét ivarnál jelenlevő szarv, farkuk alakjának hasonlósága.

Előfordulása

Bissau-Guinea, Guinea, Libéria, Sierra Leone, Elefántcsontpart, Burkina Faso, Ghána, Togó, Benin, Kamerun, Egyenlítői-Guinea, Gabon, a Közép-afrikai Köztársaság és a Kongói Demokratikus Köztársaság sűrű bozótosaiban, bambuszerdeiben és zárt esőerdeiben honos. Ettől a területtől elkülönülve Szudán déli részén, Ugandában, Kenyában és Tanzániában is előfordult egykor. Ott elsősorban a hegyvidéki erdők lakója.

Alfajai

Két alfaját különböztetik meg. A nyugati bongó (Tragelaphus eurycerus eurycerus) Nyugat- és Közép-Afrika esőerdeiben még viszonylag gyakori fajnak számít, de az erdőirtás azért fenyegeti. Másik alfaja a keleti bongó vgy más néven kenyai bongó (Tragelaphus eurycerus isaaci). Ez Kelet-Afrikában, Szudán déli részén, Ugandában Kenyában és Tanzániában , elsősorban hegyi jellegű erdőkben élt. Mára biztosan csak Kenya területén fordul elő,a többi helyről feltehetően kipusztították. A Természetvédelmi Világszövetség az alfajt a „veszélyeztetett” kategóriába sorolja.

Megjelenése

Testhossza 170–200 centiméter, farokhossza 50–65 centiméter, marmagassága 110–130 centiméter, testsúlya 250–280 kilogramm. A hímek egynegyeddel nehezebbek, mint a nőstények. Mindkét ivar visel szarvakat, ezek hossza 75–100 centiméter, a nőstényeké rövidebb. Szarvuk színe elefántcsont fehér. A nőstények szarva vékonyabb. Fülei nagyok. Gesztenyevörös szőrzetén 12–14 keresztcsík húzódik, lábain fehér foltok vannak. Arcán fehér keresztcsík és pofafoltok láthatóak.

Az erdőlakó antilopok közül ez a faj nő a legnagyobbra.

Életmódja

Alkonyatkor és éjszaka aktív faj. Nem territoriális faj. 4–7 állatból álló családi csoportokban él, amelyeket egy tehén vezet, gyakran egy bika kíséretében. A bikák azonban többnyire magányos életmódúak, vagy agglegénycsordákban élnek. A kiadós legelőkön vagy a sónyalóknál több család is laza, nyílt csoporttá egyesülhet.

Bár a bongó elsősorban a hegyi erdők bambuszzónájában él, a bambusz semmi estre sem a kedvenc eledele. Leveleket, hajtásokat, sarjakat eszik, alkalomadtán a hátsó lábaira is felágaskodik egy-egy jobb falatért.

Ellenségei a leopárdok, a fiatal állatokra azonban a sziklapitonok is veszélyesek lehetnek.

Fogságban tartása

Fogságban fűtött szálláshelyen tartják. Állandó, 20–22 °C körüli hőmérsékletet igényelnek. Nyáron egész nap a kifutóban tartják, ahol azonban szükségük van árnyékoltabb területre, ahol elrejtőzhetnek a tűző nap elől. Trópusi faj révén érzékeny a hidegebb időre, így ekkor csak rövidebb ideig engedik ki a szabadba. A fogságban tartott példányokat – a friss lombozaton kívül – főzött rizzsel, szénával, sárgarépával és a legkülönfélébb gyümölcsökkel táplálják.

Szaporodása

Udvarlásnál a hím kinyújtott testtel megy a nőstény mellett. Mintegy 9 hónapnyi vemhesség után egyetlen 20 kilogramm súlyú borjú születik. Születése után a borjú néhány napig a bozótba rejtőzik. Ezután csatlakozik anyjával együtt újra a csoporthoz.

Képek

• 
• 

  Bongó borjú

• 
• 
• 

Források

• Spinage, C.A. The Natural History of Antelopes. New York: Facts on File Publications, 1986.
• Walther, F. R. 1990. Spiral-horned antelopes. In Grzimek's Encyclopedia of Mammals. Edited by S. P. Parker. New York: McGraw-Hill. Volume 5, 344–359. old.
• Kingdon, Jonathan. East African Mammals Vol. IIIC. Chicago: The University of Chicago Press., 1982.
• Estes, Richard D. The Behavior Guide to African Mammals: Including Hoofed Mammals, Carnivores, Primates. Berkeley and Los Angeles: University of California Press., 1991.
• Spinage, C.A. The Natural History of Antelopes. New York: Facts on File Publications, 1986
• Estes, Richard. The Safari Companion. Vermont: Chelsea Green Publishing Co., 1993.
• Nowak, Ronald M. Walker's Mammals of the World Fifth Ed. Vol. II. Baltimore: The Johns Hopkins University Press., 1991
• Schiller, C.A.; et al.. "Clinical and morphologic findings of familial goiter in bongo antelope (T.e. eurycerus)". Veterinary Pathology Vol 32: 242–249. old.
• Wilson, D. E., and D. M. Reeder [editors]. 1993. Mammal Species of the World (Second Edition). Washington: Smithsonian Institution Press
• Wilkie D.S.; Carpenter J. 1999. "The potential role of safari hunting as a source of revenue for protected areas in the Congo Basin" Oryx 33(4): 340–345. old.
• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. június 28.)

További információk

• Ultimateungulate.com - angol nyelvű fajleírás
• Biolib.cz - cseh nyelvű fajleírás