Goldziher Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Goldziher Károly
Született1881. február 26.[1]
Budapest[2]
Elhunyt1955. november 6. (74 évesen)
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
SzüleiGoldziher Ignác
Foglalkozása
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (2A-1-8)
A Wikimédia Commons tartalmaz Goldziher Károly témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Goldziher Károly (Budapest, 1881. február 26. – Budapest, 1955. november 6.) magyar matematikus, egyetemi tanár; a matematikai tudományok doktora (1952).

Életpályája[szerkesztés]

Szülei Goldziher Ignác (1850–1921) orientalista és Mittler Laura (1856–1925) voltak. Tanulmányait a fővárosban és Göttingenben végezte el. Felix Christian Klein hatására kezdett érdeklődni az alkalmazott matematika iránt. 1903-ban középiskolai tanári képesítést szerzett. 1904-ben bölcsészdoktori oklevelet kapott. 1904–1906 között a készülő osztrák-magyar halandósági táblázat munkálatait vezette. 1905-1908[3]között matematikát tanított az Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban 1908-tól középiskolai tanár, majd a polgári iskola pedagógusa lett. 1911-től műegyetemi magántanár lett. 1913–1934 között a közgazdasági szakosztály meghívott előadója volt. Az 1920-as évektől a középiskolába került vissza. 1935-ben műegyetemi rendkívüli tanári címet kapott. A második világháború után egyetemi nyugalmazott rendes tanári kinevezést szerzett, de munkáját betegsége miatt már nem folytathatta.

Legtöbb munkájában a matematikai statisztikával, biztosítási matematikával és a matematika pedagógiájával foglalkozott. Az alkalmazott matematika egyik magyar úttörője.

Magánélete[szerkesztés]

1913. július 20-án házasságot kötött Friedenberg Máriával.[4]

Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található (2-1-8).

Goldziher Ignác és fia, Goldziher Károly sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető: 2-1-8.

Művei[szerkesztés]

  • Nyugdíjbiztosítás (1919)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Obláth Richárd: Goldziher Károly (Demográfia, 1961. 2. sz.)
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Budapest: Győző Andor kiadása. 1927.  
  • Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
  • A magyar legújabb kor lexikona. A magyar feltámadás könyve 1919–1930. Szerk. Kerkápoly M. Emil., Európa Nyomda, Budapest, 1930.
  • Révai új lexikona VIII. (Gal–Gyi). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-901-517-2  
  • Tolnai új világlexikona. Budapest, Tolnai, 1926-1933.
  • Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.  
  • Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8  
  • Világlexikon. A tudás egyeteme. Budapest, Enciklopédia, 1925.
  • Zsidó kultúrtörténeti emlékek Fejér megyében. Székesfehérvár, Szent István Király Múzeum, 2004. május 20-december 23. A kiállítást rendezte és a tanulmányt írta Gergely Anna. Székesfehérvár, 2004. 84 o. (A Szent István Király Múzeum közleményei D. sor. 295.)