Rudnay Sándor
Rudnói és divékújfalusi Rudnay Sándor (Vágszentkereszt, Nyitra vármegye, 1760. október 4. – Esztergom, 1831. szeptember 13.) szlovák bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek.
Tartalomjegyzék |
Tanulmányai [szerkesztés]
Apja Rudnay András szolgabíró. Gimnáziumi tanulmányait Moravánban, Nyitrán a piaristáknál és a pozsonyi főgimnáziumban végezte. Filozófiát a nagyszombati Királyi Akadémián tanult, majd Budán a szemináriumban végezte teológiai tanulmányait. 1783. október 12-én szentelték pappá Nagyszombatban. 1784-ben teológiai doktor.
Erdély püspöke [szerkesztés]
1815-ben a király kinevezte erdélyi püspökké. Rudnay a gyulafehérvári várbeli bulgarita kolostorban általános szerzetesi szemináriumot alapított. Az új püspök a papnevelőben akkor volt 26 ifjúnak számát három év alatt 50-re szaporította és a szemináriumra évenként 16 000 forintot költött a sajátjából. Egyházmegyéjét közelebbről megismerendő, majd minden plébániát, községet meglátogatott. Amikor 1816-ban éhínség uralkodott Erdélyben, megnyitotta magtárait az ínségesek számára és pénztárát a nyomor enyhítésére.
Ferencrendi novíciusok 1819-ben jöttek először a szerzetesi szemináriumba. Itt kapták a rendi kiképzést, a teológiai stúdiumokat az egyházmegyés kispapsággal együtt az 1753-ban alapított szemináriumban folytatták. Ezt a gyakorlatot az 1822-es egyházmegyei zsinat megerősítette, ez a gyakorlat folytatódott aztán egészen 1848-ig .
Esztergomi érsek [szerkesztés]
Rudnay Sándor, Esztergom régi fényének visszaállítója a szlovák művelődés mecénása és a szlovák prédikáció egyik legnagyobb mestere (http://gondola.hu/cikk.php?szal=49052)
Források [szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XI. (Popeszku–Rybay). Budapest: Hornyánszky. 1906. Online hozzáférés
Külső hivatkozások [szerkesztés]
| Elődje: Habsburg–Estei Károly Ambrus |
|
Utódja: Kopácsy József |
.svg){kind=small}
