Szent Mór (11. század)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Boldog Mór szócikkből átirányítva)
Szent Mór, pécsi püspök

Pécsi Szent Mór illetve másutt pannonhalmi Szent Mór (1000 körül – 1070 körül) bencés szerzetes, később pécsi püspök.

Pannonhalmán[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyermekkorában került Pannonhalmára, a bencés szerzetesek nevelték. Ebből valószínűsíthető, hogy magyar szülők gyermeke. Felnőve a szerzetesi életet választotta, a Maurus, Mór nevet kapja a rendben. Szent Mór pedig az egyik első magyar származású bencés lett.

Szent Imre herceg legendájából tudjuk, hogy Szent Márton hegyén volt benedekrendi szerzetes. Amikor Imre egyik látogatásakor a testvéreket csókkal köszöntötte, Mórt hét csókkal illette, jelezve ezzel, hogy egészen tiszta, önmegtartóztató életet él.

Fiatalon, körülbelül 30 éves korában lett apát. Élénk kapcsolatot tartott fenn a Nyitra melletti Zobor-hegyi monostorral.

Pécsett[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Székely Bertalan: I. Endre megkoronázása

Az Annales Posonienses évbejegyzése szerint Szent István hívására 1036-tól a pécsi egyházmegye második püspöke lett. Szent Gellérttel és társaival ellentétben az 1046-os Vata-féle pogánylázadáskor nem történt baja. I. András koronázásakor egyike volt a szertartást végző három püspöknek. Mór kézírását olvashatjuk a tihanyi apátság alapítólevelén (1055). Feltételezhető, hogy jelen volt 1061-ben Szekszárdon az apátság alapításánál, és két évre rá ő temette ugyanott el I. Béla királyt. 1064-ben Pécsett békült ki egymással Salamon és Géza királyfi. Ebben az időszakban írta meg az első magyar legendát Szent Zoerárd (Szórád) Andrásról és zobor-hegyi Szent Andár és Szent Benedekről, az ún. Zobor-hegyi remetékről.

A 15. századból származó misekönyvek szentként említik, illetve martirologiumokban szerepel a neve, ezért az akkori pécsi püspök kérésére Boldog IX. Piusz pápa 1848. augusztus 4-én jóváhagyta és megerősítette a pécsi egyházmegyében kialakult nyilvános tiszteletét, XI. Piusz pápa pedig 1925. december 4-én az egyházmegye társvédőszentjévé nyilvánította. Ünnepe: október 25.

Emléke[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pannonhalmán, a főapátság területén szobor őrzi emlékét, az apátságtól nem messze pedig egy kilátó viseli a nevét (Magasság: 264 m. É. sz. 47° 32,8420' K. h. 17° 45,8570' ). Pécsett utca, a székesegyházban és a Gyertyaszentelő Boldogasszony (Belvárosi) plébániatemplomban kápolna, a bazilikától nem messze pedig katolikus iskolacentrum viseli nevét (mindegyik esetben Szent Mór a titulus). Annak idején a helyi Erzsébet Tudományegyetem egyik kollégiumát is őróla nevezték el.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]