Zoborhegyi Szent Benedek
| Zoborhegyi Szent Benedek | |
 |
|
| Szent Zoerard-András és Zoborhegyi Szent Benedek |
|
| Életrajzi adatok | |
| Született | 10. század utolsó harmada |
| Sírhely | Szent Emmerám-templom, Nyitra |
| Munkássága | |
| Vallás | keresztény |
| Tisztség | remete |
Zoborhegyi Szent Benedek az első magyarországi szentek egyike, remete, bencés rendi szerzetes.
Élete [szerkesztés]
Benedek a 10. század utolsó harmadában született (egyes források szerint Lengyelországban, más források szerint Nyitra környékén) és Szent István uralkodása idején lett a Nyitra melletti zobori bencés apátság tagja.
Szent Zoerard-András tanítványa volt, akit időnként felkeresett a Trencsén melletti Vágsziklási remetebarlangjában, s az ő halála után beköltözött annak lakóhelyére, s folytatta mestere remete, önsanyargató életmódját. Benedek csak néhány évvel élte túl mesterét: rablók ölték meg, s testét a Vág folyóba vetették. A hagyomány szerint egy sas jelzése által találtak rá holttestére.
A nyitrai Szent-Emmerám templomban Szent Zoerard-András mellé temették.
Emlékezete [szerkesztés]
Szentté avatása 1083-ban történt. Ünnepnapja: július 17. Élettörténetét Boldog Mór pécsi püspök jegyezte le 1070-ben. Szkalkai remetebarlangjánál Jakab nyitrai püspök 1224-ben bencés apátságot alapított.
