Arany

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A(z) „Arany” lehetséges további jelentéseiről lásd: Arany (egyértelműsítő lap).

Az arany a természetben elemi állapotban előforduló, az ókor óta ismert, jellegzetesen sárga nemesfém, a periódusos rendszer 79. eleme.

79 platinaaranyhigany
Ag

Au

Rg
Általános
Név, vegyjel, rendszám arany, Au, 79
Elemi sorozat átmeneti fémek
Csoport, periódus, mező 11, 6, d
Megjelenés fémes sárga
Atomtömeg 196,96655(2) g/mol
Elektronszerkezet [Xe] 4f14 5d10 56s1
Elektronok héjanként 2, 8, áé

, 32, 18, 1

Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot szilárd
Sűrűség (szobahőm.) 19300 g/cm³
Sűrűség (folyadék) az o.p.-on 17,31 g/cm³
Olvadáspont 1337,33 K
(1064,18 °C, 1947,52 °F)
Forráspont 3129 K
(2856 °C, 5173 °F)
Olvadáshő 12,55 kJ/mol
Párolgáshő 324 kJ/mol
Moláris hőkapacitás (25 °C) 25,418 J/(mol·K)
Gőznyomás
P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k
T/K 1646 1814 2021 2281 2620 3078
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet köbös laponcentrált
Oxidációs állapotok 3, 1
(amfoter-oxid)
Elektronegativitás 2,54 (Pauling-skála)
Ionizációs energia 1.: 890,1 kJ/mol
2.: 1980 kJ/mol
Atomsugár 135 pm
Atomsugár (számított) 174 pm
Kovalens sugár 144 pm
Van der Waals-sugár 166 pm
Egyebek
Mágnesség paramágneses
Fajlagos ellenállás (20 °C) 22,14 nΩ·m
Hővezetési tényező (300 K) 318 W/(m·K)
Hőtágulási tényező (25 °C) 14,2 µm/(m·K)
Hangsebesség (vékony rúd) (szobahőm.) (hard-drawn)
2030 m/s
Young-modulus 78 GPa
Nyírási modulus 27 GPa
Bulk modulusz 220 GPa
Poisson-arányszám 0,44
Mohs-keménység 2,5
Vickers-keménység 216 MPa
Brinell-keménység 2450 MPa
CAS-szám 7440-57-5
Fontosabb izotópok
Fő cikk: Arany izotópjai
Izotóp t.e. felezési idő B.m. B.e. (MeV) B.t.
195Au szint 186,10 nap ε 0,227 195Pt
196Au szint 6,183 nap ε 1,506 196Pt
β- 0,686 196Hg
197Au 100% Au stabil 118 neutronnal
198Au szint 2,69517 nap β- 1,372 198Hg
199Au szint 3,169 nap β- 0,453 199Hg
Hivatkozások

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Az arany mint ékszeralapanyag és fizetőeszköz

Az arany, köszönhetően annak, hogy nem korrodálódik, már nagyon régóta ékszerek alapanyaga és fizetőeszköz. Már az ókorban működtek aranybányák a világ számos pontján, amelyeket általában az uralkodó felügyelt. A kibányászott arany a kincstárba került, majd feldolgozták. A pénzverés folyamán készültek azok az aranypénzek, amelyeket ma a régészeti ásatások során találunk, és amelyek fontos információkkal szolgálnak egy-egy kort illetően, de alapvető fontossággal bírnak egyéb leletek kormeghatározásában is.

A középkori Magyarországon az arany volt a legfontosabb fizetőeszköz, magának a pénznemnek a neve is ez volt. Néha elébe tették a bányászás, illetve verés helyét. Például: körmöci arany.

Az arany fontos szerepet játszott a világkereskedelemben is. Az újkorban, a papírra nyomott bankjegyek megjelenésével az országok által kibocsátott pénzmennyiség biztosítéka az aranytartalék volt.

Az aranyat unciában (angolul: ounce, rövidítése: oz.) mérték. 12 uncia = 373,24 g

[szerkesztés] Az arany mint kémiai elem

Az arany a természetben elemi állapotban termésarany és ércásványok (pl:arzenopirit) formájában fordul elő, vegyületei több módon előállíthatók. Még a legtöményebb sósavban, kénsavban és salétromsavban sem oldódik, ami miatt a nemesfémek királyának is nevezték. A királyvízként ismert tömény sósav és tömény salétromsav 3:1 arányú elegyében keletkező nitrozil-klorid (NOCl) azonban feloldja. Ugyancsak feloldható folyékony brómmal, klórral, valamint alkáli-cianid olvadékokkal, továbbá higannyal.

Kémiai állandósága miatt évezredek óta felhasználják ékszerek, dísztárgyak készítésére. Az ókor óta fizetőeszköz, nagy értékénél fogva sok állam devizájának fedezete a különböző bankokban őrzött nemesfémtartalék. Árfolyamát nemzetközi szervezetek szabályozzák.

Aranyrudak
Aranyrudak

Az arany tiszta állapotban igen nyújtható, lágy fém, akár 0,0001 mm vékony fólia is készíthető belőle (aranyfüst), ez 24 karátos. Az ékszerészet,kis kopásállósága miatt, különböző fémekkel készítet ötvözeteit használja. Ezüst vagy réz hozzáadásával, 18 (75%arany) és 14 (58,33% arany) karátos ötvözeteket készítenek, ezek szilárdabbak, kopásállóbbak, megmunkálhatóbbak. Az arany palládiummal készített ötvözete a könnyű fehérarany, a platinával alkotott ötvözete pedig a nehéz fehérarany. A 14 karátnál kisebb aranytartalmú ötvözetek kémiai ellenállóképessége drasztikusan lecsökken, savak-lúgok megtámadják, így a gyakorlatban nem alkalmazzák.

Az arany sűrűsége a természetben előforduló elemek között az egyik legnagyobb, 19,3 g/cm³. E tekintetben csak a platinafémek és néhány igen ritka, mesterségesen előállított radioaktív elem előzi meg.

[szerkesztés] Felhasználása

Becslések szerint az emberiség a történelem előtti időktől napjainkig mindössze annyi aranyat termelt ki, amennyi együttesen egy kb. 27 méter átmérőjű gömböt töltene meg. A világtengerekben rendkívül ritka eloszlásban, oldott állapotban mintegy 1 trillió tonna arany található, ennek kinyerésére alkalmas technológia azonban jelenleg nem létezik.

Az aranytartalmú készítményeket bizonyos ízületi betegségek gyógyítására napjainkban is hatékonyan alkalmazzák.

Az arany nem rendelkezik tápértékkel, azonban a szállodaiparban felhasználják luxus-ételek díszítésére, mivel az aranyfüst látványos és az egészségre sem ártalmas.

Az arany ipari felhasználása: Cassius-bíbor aranykolloid a szerves kémiában, aranyfüsttel bevont egyirányban átlátszó, fényvisszaverő ablakok, nem oxidálódó elektromos kontaktus az áramköri gyártásban és félvezetőiparban. Az ékszerek, aranyórák, kézelőgombok és más divatkellékek gyártása is jelentős.

Az amerikaiak által felbocsátott Voyager űrszondák arany plakettbe vésve vitték magukkal az emberiséget és a Föld bolygót bemutató sematikus üzenetet.

Aranytartalom karátban és ezrelékben[1]
Karát Ezrelék Karát Ezrelék
24 1000,00 12 500,00
23 958,33 11 458,33
22 916,67 10 416,67
21 875,00 9 375,00
20 833,33 8 333,33
19 791,67 7 291,67
18 750,00 6 250,00
17 708,33 5 208,33
16 666,67 4 166,67
15 625,00 3 125,00
14 583,33 2 83,33
13 541,67 1 41,67

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Az aranyról írták

"Minden az enyém" – szólt a vas.
"Minden az enyém" – mondta az arany.
"Mindent elveszek" – szólt a vas.
"Mindent megveszek" – mondta az arany.

(Puskin)


E sárga bitang
Hitet köt és old, megáldja az átkost,
Leprást imádtat, tolvajoknak állást
S derékgörnyesztő rangot szerez a
Szenátorok padján...

(Shakespeare: Athéni Timon)

[szerkesztés] Lábjegyzet

  1. ^ Officina Egyetemes Lexikon, 1994

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Arany
Személyes eszközök