Aranyláz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aranybánya Klondike-ban (Yukon terület, Kanada)

Aranyláznak nevezzük azt a vándorlási hullámot, amely egy jelentős mennyiségű aranylelet felfedezésének hírére indul meg. A fogalom leginkább a 19. századi Észak-Amerikához kötődik, de Ausztrália és Dél-Afrika is volt már az arany után kutató tömegek célpontja, illetve az Újvilág felfedezését követő időkben megindult kivándorlásban is volt szerepe az ezüstnek-aranynak.

Az aranylázak általában kedvező hatással vannak az adott terület infrastruktúrájára (közlekedés, települések, kommunikáció), valamint a helyi társadalom szerkezete is átalakulhat az aranyásók (sokszor végleges) letelepedésével. Ezek következtében az addig elzárt terület kapcsolata a külvilággal megváltozik.

Az aranyat keresők közül csak kevesek gazdagodtak meg, náluk általában jobban jártak az őket kiszolgáló kereskedők.

A kaliforniai aranyláz idején fellendült az Észak-Amerika keleti partjairól induló, Dél-Amerikát megkerülő hajózás, mely sokszor 4 hónapig is tartott és a Horn-fok miatt nem volt veszélytelen, mégis sokan ezt választották, mert az észak-amerikai szárazföldi utak ellenséges bennszülött indiánok földjén vezettek keresztül, és az utazás ott is legalább ennyi ideig tartott.

Jelentősebb aranylázak[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.coloma.com/gold/ Archiválva 2009. január 18-i dátummal a Wayback Machine-ben The Gold Discovery that Changed the World Coloma, California, 1848
  2. National Geographic Magyarország, 2014. február, 134. oldal

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Gold rush
A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyláz témájú médiaállományokat.