Nyugati császárok listája

Az alábbiakban azon uralkodók névsorát láthatjuk, akik a Frank Birodalom vagy valamely utódállamának, a Középső Frank Királyságnak, a Nyugati Frank Királyságnak, a Keleti Frank Királyságnak, a Német Királyságnak, a Burgundiai Királyságnak vagy az Itáliai Királyságnak uralkodói voltak, és emellé sikerült elnyerniük a császári címet is.

A Nyugatrómai Birodalom utolsó császárát, Romulus Augustulust 476-ban mondatta le Odoaker, aki magát akkortól királynak neveztette, lényegében létrehozva ezzel az Itáliai Királyságot. A nyugati császári címet Nagy Károly újította fel 800-ban, amit a bizánci császárral is sikerült elismertetnie. 962-től kizárólag a Német Királyság – a Keleti Frank Királyság utódállama – királyát koronázta a pápa (római) császárrá. Hamarosan feltétellé vált az itáliai királyi – később római királyinak nevezett – cím előzetes elnyerése is. A császárt a pápának Rómában kellett megkoronáznia. A pápai jóváhagyás mellett sokkal fontosabbá vált a 7 választófejedelem szerepe, akik tanácsülésükön megválasztották a következő uralkodót. 1506-tól kezdve azután el is tekintettek a pápai megerősítéstől és koronázástól, és a német királyt megválasztásától kezdve választott római császárnak nevezték.

1806 májusában I. Napóleon francia császár – aki saját magát tekintette Nagy Károly örökösének – követelésére a Német-római Birodalom és a német-római császári cím megszűnt, utódállamainak egy részéből megalakult a franciák által dominált Rajnai Szövetség.

A császárok listája

A listán azok az évszámok szerepelnek, amíg a császári címet az illető király ténylegesen viselte. Néha hosszabb idő is letelt, amíg az új jelöltnek sikerült megkoronáztatnia magát. Az uralkodók számozása alapvetően királyi címükből ered; de van eltérés.

Név	Császár	Megjegyzés
A Karoling-ház korai császárai
I. Nagy Károly	800 – 814	Frank király, III. Leó pápa, mint a Római Birodalom örökösét, római császárrá koronázta, felújítva a nyugati császári címet, amit Bizánccal is sikerült elismertetni.
I. Jámbor Lajos	814 – 840	Frank király, római császár, Nagy Károly fia, 829-830 trónfosztva.
I. Lothár	817 – 855	Középső frank király, Jámbor Lajos fia, római (társ)császár, majd 829-830 és 840-től senior.
II. Lajos	850 – 875	Itália királya, római császár, I. Lothár fia.
II. Kopasz Károly	875 – 877	Nyugati frank király, római császár, Jámbor Lajos fia.
III. Kövér Károly	881 – 887	Alemannia királya, itáliai király, nyugati frank király, római császár, a Frank Birodalom utolsó egyesítője, Német Lajos harmadik fia, trónfosztották.
A Spoletói-ház császárai
Spoletói Vid	891 – 894	Itáliai király, római császár.
Spoletói Lambert	892 – 898	Itáliai király, római (társ)császár, Vid fia.
A Karoling-ház késői császárai
Karintiai Arnulf	896 – 899	Keleti frank király, Itália királya, római császár, Karlmann bajor király törvénytelen fia, Német Lajos unokája.
III. Vak Lajos	901 – 905	Alsó-Burgundia (Provence) és Itália királya, római császár.
A Friauli-ház császára
I. Friauli Berengár	915 – 924	Itáliai király, római császár.
A Liudolf (Szász)-ház császárai
I. Nagy Ottó	962 – 973	Német király 936-973, I. Madarász Henrik király fia, ettől kezdve csak német királyból lett császár.
II. Vörös Ottó	967 – 983	Német király 961-983, I. Nagy Ottó fia.
III. Ottó	996 – 1002	Német király 983-1002, II. Ottó fia, önállóan uralkodik 994-től.
II. Szent Henrik	1014 – 1024	Német király 1002-től, itáliai király 1004-től, Civakodó Henrik fia, I. Madarász Henrik dédunokája.
A Száli-ház császárai
II. Konrád	1027 – 1039	Német király 1024-től, itáliai király 1026-tól.
III. Fekete Henrik	1046 – 1056	Német király 1028-tól, Burgundia királya 1038-tól, II. Konrád fia.
IV. Henrik	1084 – 1106	Német király 1054-től, önállóan uralkodott 1065-től, III. Henrik fia. Uralkodása során a pápák ellen vívott Invesztitúraharc jelentősen meggyengítette hatalmát (Canossa-járás).
V. Henrik	1111 – 1125	Német király 1099-től, IV. Henrik kisebbik fia, utód nélkül halt meg.
A Stauf-, a Supplinburg- és a Welf-házak császárai
III. Szász Lothár	1133 – 1137	Német király 1125-től. Gyakran II. Lothárként említik, ami attól függ, hogy II. Lotaringiai Lothárt († 869) figyelembe veszik-e a sorszámoknál.
I. Rőtszakállú Frigyes	1155 – 1190	Német király 1152-től, itáliai király 1155-től, burgundiai király 1178-tól, III. Konrád német király (aki nem lett császár) unokaöccse.
VI. Henrik	1191 – 1197	Német király 1169-től, I. Frigyes fia.
IV. Braunschweigi Ottó	1209 – 1218	Német király 1198-tól, újraválasztva 1208-tól, Oroszlán Henrik fia.
II. Frigyes	1220 – 1250	Német király 1212-től, újraválasztva 1215-től, Szicília királya 1197-től, VI. Henrik fia.
A Luxemburgi- és a Wittelsbach-házak császárai
VII. Luxemburgi Henrik	1312 – 1313	Német király 1308-tól, itáliai király 1311-től.
IV. Bajor Lajos	1328 – 1347	Német király 1314-től, itáliai király 1327-től.
IV. Károly	1355 – 1378	Német király 1346-tól, itáliai király 1355-től, burgundiai király 1365-től.
Zsigmond	1433 – 1437	Német király 1410-től, itáliai király 1431-től, IV. Károly császár kisebbik fia.
A Habsburg-ház császárai
III. Frigyes	1452 – 1493	Német király 1440-től, itáliai király 1452-től.
I. Miksa	1508 – 1519	Német király 1486-tól, uralkodott 1493-tól, császár korona nélkül 1508-tól, III. Frigyes fia.
V. Károly	1520 – 1556	Német király 1519-től, választott római császár 1520-tól, itáliai király 1530 február 22-től, az utolsó koronázott császár 1530 február 24-től, I. Miksa unokája.
I. Ferdinánd	1558 – 1564	Római király 1531-től, 1526-tól a Habsburgok magyar királyok is, V. Károly öccse.
II. Miksa	1564 – 1576	Római király 1562-től, I. Ferdinánd fia.
II. Rudolf	1576 – 1612	Római király 1575-től, II. Miksa császár fia.
Mátyás	1612 – 1619	II. Rudolf öccse.
II. Ferdinánd	1619 – 1637	I. Ferdinánd unokája.
III. Ferdinánd	1637 – 1657	Római király 1636-tól, II. Ferdinánd fia.
I. Lipót	1658 – 1705	III. Ferdinánd fia.
I. József	1705 – 1711	Római király 1690-től, I. Lipót fia.
VI. Károly	1711 – 1740	I. Lipót fia, I. József öccse.
A Wittelsbach-ház császára
VII. Bajor Károly	1742 – 1745	Károly Albert bajor választófejedelem.
A Habsburg–Lotaringiai-ház császárai
I. (Lotaringiai) Ferenc	1745 – 1765	Lotaringiai Ferenc István herceg, Habsburg Mária Terézia főhercegnő férje.
II. József	1765 – 1790	Római király 1764-től, I. (Lotaringiai) Ferenc és Mária Terézia fia.
II. Lipót	1790 – 1792	II. József öccse.
II. Ferenc	1792 – 1806	II. Lipót fia. 1806-ban a napóleoni háborúk idején lemondott német-római császári címről, ezzel formálisan is megszűnt a Német-római Császárság. 1804-től kezdve I. Ferenc néven osztrák császári címet viselt (I. Ferenc néven magyar király).

Források

• Az emberiség krónikája. Szerk. Bodo Harenberg. 5. bőv. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1994. ISBN 963-8185-76-7
• Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?, (Magyar Könyvklub 2003), ISBN 963-547-849-6.
• Weiszhár Attila - Weiszhár Balázs: Német királyok, római császárok, (Maecenas Könyvek, Budapest, 1998), ISBN 963-9025-66-6.
• John E. Morby: A világ királyai és királynői, (Maecenas Könyvkiadó, Budapest, 1991), ISBN 963-7425-48-9.

Lásd még

• Német királyok listája
• [1] - 2013. 05. 19.
• [2] - 2013. 05. 19.
• [3] - 2013. 05. 19.
• [4] - 2013. 05. 20.