I. Henrik bajor herceg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

I. „Szász” Henrik (ném.: Heinrich I. von Sachsen) (* 919/922, Nordhausen – 955. november 1. Pöhlde kolostora) bajor herceg volt 947-955 között. I. Henrik német király második, Mathildával kötött házasságából született. Ő volt a későbbi Gizella magyar királyné nagyapja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Henrik hiába próbált meg részt venni a királyi hatalom gyakorlásában, kísérletei sikertelenek maradtak. Bátyja, Ottó Lotaringia királyságát jelölte ki számára, ahol azonban Henrik nem tudott érvényesülni; 940-ben a helyi nemesség elűzte.

941-ben, egy felkelés leverése után Ottó a Luitpoldingek Bajorországát jelölte ki fivére számára azzal a céllal, hogy a délkeleti hercegséget jobban betagozza az ottói birodalomba.

I. Henrik kiemelkedő sikerei között sorolható fel a sikeres védelem a támadó magyarok ellen.

A Luidolfingok 953-as felkelésének leverésében Ottó legfontosabb szövetségese volt.

950-ben Henrik megkapta Bohémia uralkodói címét is, 952-ben pedig Friaul hercegségét Isztriával, Aquileiával, Veronával és Trienttel.

Henrik földi maradványait a Regensburgi apátságban helyezték végső nyugalomra.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felesége Bajor Judit, akitől négy gyermeke született:

Külső hivatkozások és forrásmunka[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Genealogie Mittelalter


Előző uralkodó:
Berthold
Bajorország hercege
947955
Bayern Wappen.svg
Következő uralkodó:
II. Henrik