Berthold bajor herceg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Berthold (* 900 körül – † 947. november 23.) bajor herceg 938-947 között, és 927-től Karintia grófja. Luitpold és Sváb Kunigunda fia.

A bajor hercegi címre Ottó király emelte, miután Berthold fivére, Arnulf meghalt, unokatestvérét, Eberhardot pedig megfosztották címétől. Berthold a 938-as csatározások idején tanúsított függetlenségének köszönhette a császár támogatását. A hercegi cím háborítatlan birtoklásának, azaz a császári jóváhagyás fejében Berthold lemondott területén a püspökválasztáról, és a királyi birtokok kezelésében is kevesebb szabadsága volt.

943. augusztus 12-én Berthold győzelmet aratott az újonnan betörő magyarok felett Wels mellett.

Bármennyire is hűséges volt Berthold a német királyhoz, utódjául mégsem fiát, Henriket, hanem Ottó fivérét, I. Henriket jelölték a bajor hercegi címre. Berthold fia Henrik csak később, II. Ottó királysága alatt kapta meg a karintiai hercegi (976-978 és 985-989), valamint a bajor hercegi (983-985) címet. 930-ban megkapta a Vintschgau hercegi címet.

Berthold jelentős sikereket aratott a későbbi Stájerországi területek térítésében.

Berthold herceg földi maradványai Niederaltaich városának temetőjében nyugszanak.

Család[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Családi kötelékeket Berthold először a német királyi család felé szeretett volna kiépíteni Ottó nővérének, Gerbergának feleségül vételével, a frigy azonban nem valósult meg. Ehelyett egy bajor nemes hölgyet, Biletrudot vette feleségül.

Második házasságából született gyermekei:

  • III. „Ifjú” Henrik
  • Wiltrud
  • Kunigunda

Forrásmunka és külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
Eberhard
Bajorország hercege
938947
Bayern Wappen.svg
Következő uralkodó:
I. Henrik