Constantinus és Maxentius bazilikája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Róma történelmi központja
Világörökség
Basilica of Constantine in the Roman Forum.JPG
Constantinus és Maxentius bazilikája
Adatok
Ország Olaszország
Típus Kulturális helyszín
Kritériumok I, II, III, IV, VI
Felvétel éve 1980
Elhelyezkedése
Constantinus és Maxentius bazilikája  (Olaszország)
Constantinus és Maxentius bazilikája
Constantinus és Maxentius bazilikája
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 41° 53′ 30″, k. h. 12° 29′ 18″Koordináták: é. sz. 41° 53′ 30″, k. h. 12° 29′ 18″

A Constantinus és Maxentius bazilikája Rómában, a Forum Romanumon álló műemlék.

Két templommal is szomszédos a 100 méter hosszú, 65 méter széles, háromhajós Basilica Constantiniana, amelyet Maxentius császár kezdett építtetni, nevét pedig az építést befejező Constantinus császár után kapta. I. sz. 308-ban kezdték meg az építést, majd i. sz.312-ben folytatták újra, mikor Constatinus császár a milviusi-hídi csata után legyőzte Maxentiust.

Tengelyét eredetileg nyugat-keleti irányba tervezték, de Constatinus megfordíttatta. Így észak-déli fekvésűvé vált a templom.

Egykor az épület a leghatalmasabb volt a Forumon, az északi mellékhajó három 24,5 méter magas, 20,5 méter széles három óriási kazettás dongaboltozata ma is feltűnő. E boltozatok adtak ihletet a Régi római Szent Péter-bazilika első tervezőinek (Bramante «a római Pantheont akarja a Constantinus basilicájára állítani»). Magassága 35 méter volt. A tetőt arany burkolat fedte, mely eltávolítása után a régi Régi római Szent Péter-bazilika tetejének díszítőanyaga lett.

Nyugati apszisa megfelel az eredetileg keleten volt főbejáratnak. Később készült még egy bejárata széles lépcsőzettel a Via Sacra felől, s ennek megfelel az északi oldalon levő apszis. A nyugati apszisban állt egykor Constatinus 12 méter magas szobra fából és márványból. Feje, keze-lába ma is megvan az alkotásnak, de a Palazzo dei Conservatori épületében őrzik.

A bazilika az igazságszolgáltatás és az üzleti élet korabeli központjaként működött.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.
  • Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963-243-235-5
  • Olivia Ercoli – Ros Belford – Roberta Mitchell: Róma (Útitárs Könyvek, Panemex KFt és Grafo Kft, Bp., 2000.) ISBN 963-9090-36-0


  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap