Zaporizzsjai atomerőmű
Koordináták: é. sz. 47° 30′ 44″, k. h. 34° 35′ 9″
A zaporizzsjai atomerőmű (ukránul: Запорізька атомна електростанція [Zaporizka atomna elektrosztancija]) Ukrajna Zaporizzsjai területén fekvő Enerhodar város mellett, a Dnyeperen létesített Kahivkai víztározó partján található atomerőmű. Hat darab, egyenként 1000 MW beépített teljesítményű reaktorblokkjával Ukrajna és egyúttal Európa legnagyobb teljesítményű atomerőműve, melyet az állami Enerhoatom vállalat üzemeltet.
Az erőmű építéséről 1977-ben hozott határozatot a szovjet kormány. 1980-ban fogadták el a műszaki terveket, amely akkor még négy blokk építését irányozta elő. Az első blokk építése 1981-ban kezdődött el, majd 1982-ben beszrelték az atomreaktort. Az első reaktorblokkját 1984 novemberében helyezték üzembe, majd 1987-ig a további hármat is elindították. Az ötödik blokkot 1989-ben kezdte meg működését. A hatodik blokk építése a Szovjetunió felbomlása miatt kialakult zavaros gazdasági és pénzügyi helyzet miatt csak lassabban haladt, üzembe helyezésére 1995-ben került sor. A munkálatokat hátráltatta az Ukrán Legfelsőbb Tanács atomerőmű-építésre kiadott moratóriuma is 1990-ban, amikor a hatodik zaporizzsjai blokk már 90%-os készültségi állapotban volt.
A reaktor blokkjaiban a szentpétervári Izsorszkij-gyárban készült VVER–1000 típusú nyomottvizes reaktorok üzemelnek. A szekunder körben, a hőcserélőben képződő gőz K–1000-60/1500–2 típusú gőzturbinákat hajt, melyeket a harkivi Turboatom gyártott. A gőzturbinák a szentpétervári Elektroszila vállalat TVV–1000–4 típusú generátorait forgatják. A szekunder kör hűtését a Kahivkai víztározó vizével végzik, de a rendszer része két hűtőtorony is.
Az erőmű éves elektromosenergia-termelése átlagosan 40 milliárd kWh, amely az ukrajnai atomerőművi áramtermelés kb. felét, a teljes áramtermelésnek pedig az ötödét teszi ki. Az erőmű három 750 kV-os és egy 330 kV-os távvezetéken keresztül kapcsolódik Ukrajna egységes elektromosenergia-rendszeréhez.
A zaporizzsjai volt az első olyan ukrajnai atomerőmű, amelynél megvalósították a kiégett nukleáris fűtőelemek átmeneti száraz tárolását. Az erőmű területén felépített tároló 380 konténer elhelyezésére alkalmast, ez 50 évre elegendő tárolási kapacitást biztosít. A kiégett fűtőelemeket ventillációs betonkonténerekben helyezik el. A hermetikusan lezárt betonkonténerekben kialakított szellőző járatok biztosítják a keletkező hő elvezetését és így a fűtőelemek biztonságos tárolását.
