Nemzetközi Nukleáris Eseményskála

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Nemzetközi Nukleáris Eseményskála (INES, International Nuclear Event Scale) a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) által bevezetett skála, amely nukleáris balesetek esetén megkönnyíti a biztonsági helyzet kommunikálását. A nukleáris események osztályozására az alábbi 7 fokozat létezik:

7
Nagyon súlyos baleset
6
Súlyos baleset
5
Külső kockázattal járó baleset
4
Létesítményen belüli hatású balesetek
3
Súlyos üzemzavar
2
Üzemzavar
1
Rendellenesség
0
Eltérés, nincs biztonsági kockázata

A fokozatok részletezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

INES hu.svg

7. fokozat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagy radioaktivitású anyagok kerülnek ki a környezetbe. Ezek között a láncreakció rövid és hosszú felezési idejű bomlástermékei találhatók. A sugárzás mennyisége meghaladja a 10000 T becquerelt. Nagy területeken, akár több országban is súlyos egészségkárosító és környezeti hatásokkal. Példa: Csernobili atomkatasztrófa (Szovjetunió, ma Ukrajna), 1986 és Fukusimai atomerőmű-baleset (Japán) 2011.

6. fokozat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Radioaktív anyagok kerülnek a környezetbe. A sugárzás mennyisége 1000-10000T becquerel között van. A súlyos egészségkárosító hatások korlátozására teljes körű helyi ellenintézkedésekre van szükség. Példa: Kisztim (újrafeldolgozó üzem a mai Oroszországban), 1957.

5. fokozat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Radioaktív anyagok kerülnek ki a környezetbe. A sugárzás mennyisége 100-1000T becquerel között van. A veszélyeztetett üzemben részleges ellenintézkedésre van szükség. Példa: Windscale (Anglia), 1957.

VAGY

Komoly károsodás a nukleáris berendezésekben. Komolyabb károsodás lehetséges a reaktor aktív zónájában, nagyobb baleset vagy tűz vagy radioaktív anyagok kiszabadulása épületen belül. Példa: Three Mile Island (Amerikai Egyesült Államok), 1979.

4. fokozat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Radioaktív anyagok kerülnek ki a környezetbe, a külső radioaktivitás növekedése azonban csak néhány millisieverttel haladja meg az átlagos háttérsugárzást. Az ellenintézkedések korlátozottak, például a helyi élelmiszerek ellenőrzése. Példa: Windscale, 1973.

VAGY

Meghatározó mértékű károsodás a nukleáris berendezésekben. Olyan jellegű károsodások tartoznak ide, amelyek nehézséget okozhatnak a helyreállítás során – részleges zónaolvadás. A dolgozók kis részében akut egészségkárosító hatások jelentkezhetnek. Példa: Saint-Laurent (Franciaország), 1980.

3. fokozat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dolgozók sugárterhelése meghaladhatja a dóziskorlátot, de a legjobban veszélyeztetett emberek csak néhány tized millisievert dózist kaphatnak. A biztonsági rendszer hibája, amely balesethez vezethet. Pl.: Paks (Magyarország), 2003

2. fokozat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Biztonsági következményei már lehetnek, de a dolgozók éves sugárterhelése nem haladja meg az éves dóziskorlátot. A biztonsági berendezések olyan hibája, amely mellett még elégséges a védelem a balesetek elkerülésére.

1. fokozat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A biztonsági intézkedések olyan megszegése, ami még nem jelent veszélyt sem a dolgozókra, sem a lakosságra. Működési hibák, emberi hibák, nem megfelelő eljárások alkalmazása.

0. fokozat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nincs biztonsági kockázata.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]