Zaporizzsjai hőerőmű
| Zaporizzsjai hőerőmű | |
| Запорізька ТЕС | |
 | |
| Ország |  Ukrajna |
| Hely | Enerhodar |
| Megnyitás |  |
| Tulajdonos | Dnyiproenerho |
| Alapadatok | |
| Kimenő teljesítmény | 3650 MW |
| Elhelyezkedése | |
 Zaporizzsjai hőerőmű
Pozíció Ukrajna térképén
| |
 é. sz. 47° 30′ 31″, k. h. 34° 37′ 32″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 31″, k. h. 34° 37′ 32″ | |
 | |
| A(z) weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zaporizzsjai hőerőmű témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A zaporizzsjai hőerőmű (ukránul: Запорізька теплова електростанція, rövidebb formában Запорізька ТЕС) Ukrajna Zaporizzsjai területén fekvő Enerhodar város mellett, a Dnyeperen létesített Kahovkai-víztározó partján található nagy teljesítményű hőerőmű, közvetlenül a zaporizzsjai atomerőmű mellett. Teljesítménye alapján a legjelentősebb hőerőmű az országban, beépített kapacitása 3600 MW. Elsődleges tüzelőanyaga a kőszén, de emellett földgázt és fűtőolajat is felhasználnak az üzemeltetéséhez.[1]
Története[szerkesztés]
Az erőmű még a Szovjetunió idején a vuhlehirszki hőerőművel megegyező tervek szerint épült: az első ütem 4 széntüzelésű blokkból, míg a 2. ütem 3 gáz- és olajtüzelésű blokkból áll. A Zaporozsjei Állami Körzeti Erőmű (GRESZ) építése 1970-ben kezdődött. Az 1200 MW összteljesítményű erőmű első ütemét 1972-ben helyezték üzembe; négy porszénblokkot tartalmazott egyhéjú kazánnal. Az első blokkot november 25-én, a másodikat december 15-én, a harmadikat pedig december 31-én helyezték üzembe. Az állomás második ütemét, a három, egyenként 800 MW-os, olaj-gáz tüzelésű blokkot 1977-ben helyezték üzembe. 1976-ban az állomást az SZKP XXV. Kongresszusa tiszteletére nevezték el. 1977-ben pedig a Munka Vörös Zászló érdemrendjével tüntették ki. Az állami kerületi erőmű 1978-ban 23,5 milliárd kWh-t, 1986-ban 24,8 milliárd kWh-t termelt, ami rekordmennyiségű villamos energiának számított, emiatt az erőmű munkatársait az Októberi Forradalom érdemrendjével tüntették ki.[2] 1980-ban alapították meg a zaporozsjei hőerőmű történetének múzeumát.[3]
1991-ben a Szovjetunió felbomlását követően a létesítmény a függetlenné váló Ukrajnához került, így a nevét innentől kezdve ukrán írásmód szerint használják. Az erőmű a CARMA Database adatai alapján 2009-ben 2361,8 gigawattóra energiát termelt és 1,947 millió tonna szén-dioxidot bocsátott ki, ami 825 gramm/kilowattóra CO2-intenzitásnak felelt meg.[4] 2012-ben megtörtént az 1. számú erőműblokk rekonstrukciója 493 millió hrivnyás költséggel, melynek eredményeként 15-20 évvel meghosszabbodott a blokk élettartama és a teljes erőmű beépített kapacitását 25 MW-tal 3625 MW-ra növelték az eredeti 2850-ről.[5] 2014-ben a 3. számú erőműblokk 680 millió hrivnyás rekonstrukciója lehetővé tette az erőmű teljesítményének további 25 MW-tal történő növelését.[6]
2021. február 3-án az erőművet a Lucs alállomáson történt zárlat miatt leválasztották az elektromos hálózatról, így Enerhodar egész városa, valamint több szomszédos település is áram nélkül maradt.[7] Az üzemeltető tájékoztatása szerint a túlterheléshez vezető balesetet a zaporizzsjai hőerőmű 1-es számú blokkjának a kazán fűtőfelületének sérülése miatti vészleállítása okozta. Az elektromos hálózat helyreállítása érdekében a Krivij Rih-i hőerőmű tervezett karbantartás miatt álló 10. számú blokkját a tervezettnél hamarabb újraindították. Ezenkívül a másik átviteli rendszerirányító, a NEC Ukrenergo utasítására a burstini hőerőmű 9. és 12. számú, valamint a dobrotviri hőerőmű 7. számú erőművi blokkjait szinkronizálták a DTEK hálózatával, és megkezdték az áramellátás pótlását.[8]
2022. május 5-én az erőmű bizonytalan időre leállt, miután az orosz invázió során elfoglalták az ellenséges csapatok, majd kifogyott a szénből.[9][10] Október 7-én a városban újabb energiakimaradásokat okozott egy robbanás, amely az elektromos elosztóközpontot érintette. A megszálló oroszok az ukránokat vádolták meg a károkozással.[11] Mivel a hőerőmű látta el a várost távfűtéssel, így fennállt a veszélye, hogy Enerhodar lakásai télen fűtetlenül maradnak, de sikerült ezt a veszélyt elhárítani azzal, hogy a szomszédos atomerőmű vette át ezt a funkciót.[12]
Műszaki jellemzői[szerkesztés]
Az erőmű két darab 320 méter magas füstgázkéménnyel rendelkezik, amelyek nemcsak Ukrajna, hanem a világ legmagasabb szabadon álló építményei közé tartoznak.[13] Az üzem nincs felszerelve füstgáz-kéntelenítő rendszerrel, de elektrosztatikus porleválasztó rendszert használ a pernye eltávolítására, mielőtt a füstgázt a két kémény egyikén keresztül elvezetnék. Sok más széntüzelésű erőműhöz hasonlóan a létesítmény területén is található egy kifejezetten a hamu összegyűjtésére létesített tározó; kazánokból származó szénhamut egy csövön keresztül a 135 hektáros tározóba szállítják, ahol ártalmatlanítják azt. 2021-ben az országban itt helyeztek üzembe elsőként egy kis méretű, 1 MW-os hálózati akkumulátort a hálózati tesztelések céljából.[14]
| Blokk | Tüzelőanyag | Nettó teljesítmény | Üzembehelyezés |
|---|---|---|---|
| 1 | szén | 300 MW | 1972 |
| 2 | szén | 300 MW | 1972 |
| 3 | szén | 300 MW | 1972 |
| 4 | szén | 300 MW | 1973 |
| 5 | földgáz | 800 MW | 1975 |
| 6 | földgáz | 800 MW | 1976 |
| 7 | földgáz | 800 MW | 1977 |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ ДТЕК ЗАПОРІЗЬКА ТЕС. dniproenergo.com.ua. (Hozzáférés: 2023. május 29.)
- ↑ (1978. június 30.) „Ежегодник Комиссии Международного Права 1978, Том. I”. Ežegodnik Komissii meždunarodnogo prava, Organizaciâ Obʺedinennyh Nacij. DOI:10.18356/70684410-ru. ISSN 2412-4567.
- ↑ Про затвердження переліку музеїв, що перебувають у віданні підприємств, установ та організацій, де зберігаються музейні колекції та музейні предмети, що є державною власністю і належать до державної частини Музейного фонду України (ukrán nyelven). Офіційний вебпортал парламенту України. (Hozzáférés: 2023. május 25.)
- ↑ One, Icebreaker: Carbon Monitoring for Action (CARMA) Database, a dataset from Center For Global Development | Open Net Zero by Icebreaker One (angol nyelven). Open Net Zero. (Hozzáférés: 2023. május 25.)
- ↑ ДТЭК - Пресс-центр - Пресс-релизы - ДТЭК Запорожская ТЭС стала самой мощной теплоэлектростанцией в Украине. web.archive.org, 2013. október 5. [2013. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. május 25.)
- ↑ ДТЭК инвестировал около 680 миллионов гривен в проект реконструкции энергоблока № 3 Запорожской ТЭС - РОСТ (АРХИВ) - Новости СМИ. Запорожье. Городской портал. misto.zp.ua. (Hozzáférés: 2023. május 25.)
- ↑ „Запорізька ТЕС відключена від мережі через аварію на підстанції «Луч». Йдуть відновлювальні роботи”, 2021. február 3. (ukrán nyelvű)
- ↑ Авария на Запорожской ТЭС: без света Энергодар и окрестные населенные пункты | Вечерний Харьков. vecherniy.kharkov.ua. (Hozzáférés: 2023. május 29.)
- ↑ Népszava: Leállt a zaporizzsjai hőerőmű (magyar nyelven). nepszava.hu. (Hozzáférés: 2023. május 25.)
- ↑ Due to the lack of coal, the largest thermal power plant in Ukraine stopped in occupied Enerhodar (angol nyelven). babel.ua, 2022. május 5. (Hozzáférés: 2023. május 25.)
- ↑ Blackout in Energodar after explosion at thermal power plant — administration. TASS. (Hozzáférés: 2023. május 29.)
- ↑ Júlia, Kozics: Újra van meleg víz Enerhodar városában (magyar nyelven). index.hu, 2022. november 2. (Hozzáférés: 2023. május 29.)
- ↑ Zaporizka Power Plant Chimney #1, Energodar - SkyscraperPage.com. skyscraperpage.com. (Hozzáférés: 2023. május 25.)
- ↑ Colthorpe, Andy: Ukraine’s first grid-scale battery energy storage system comes online (amerikai angol nyelven). Energy-Storage.News, 2021. május 25. (Hozzáférés: 2023. május 25.)
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Zaporizhzhia thermal power station című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Запорожская ТЭС című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.