Napraforgóolaj
A napraforgóolaj a napraforgó növény magjából, hideg vagy meleg sajtolással nyert növényi zsiradék. Sajtolásának módszerét Bunyan szabadalmaztatta 1716-ban, Angliában,
Táplálkozási jellemzői[szerkesztés]
A napraforgómag 35-60% zsírsavat tartalmaz; ezek 65-70%-a többszörösen telítetlen. Energiatartalma 29,3-39,8 kJ/g.
Értelemszerűen a zsírokban oldódó vitaminok vivőanyaga, így jelentős a tokoferol- (E-vitamin-) és A-vitamin-tartalma. Emellett sok benne a sejtanyagcserében oly fontos szerepet betöltő lecitin, ugyancsak sok a fehérje, globulin, palmitin, sztearin, arachnin, lignocerin és arginin.
Felhasználása[szerkesztés]
Eleinte a bőr- és gyapjúfeldolgozásban használták. Étkezési célokra csak a 19. század eleje óta veszik igénybe, de eleinte igen korlátozottan. A 20. század elején az olaj többségéből szappant főztek vagy festéket gyártottak, élelmezési felhasználása az 1940-es években vált tömegessé. Korunkban nagyobbrészt étolajként hasznosítjuk, de a margarin és a szappan gyártásának is fontos alapanyaga. Az előállításakor visszamaradó extrahált darát fehérjedús takarmányként állatoknak adják.
A gyógyászatban[szerkesztés]
A gyógyszerkészítésben a finomított napraforgóolajat kenőcsök és emulziók alapanyagaként használják; a Magyar gyógyszerkönyvben Helianthi annui oleum raffinatum néven hivatalos. A népi gyógyászatban a nehezen gyógyuló sebek és a száraz, pikkelyesen hámló bőr kezelésére használták.
Fő termelők[szerkesztés]
2018-ban a világ napraforgóolaj-termelése 18 millió tonna volt, Ukrajna és Oroszország kiemelkedő szerepével, amelyek együttesen a világ össztermelésének 53%-át adták.[1]
| A napraforgóolaj fő termelői – 2019-ben | |
|---|---|
| ország | (millió tonna) |
 Ukrajna |
5.84 |
 Oroszország |
5.42 |
 Argentína |
1.41 |
 Törökország |
1.10 |
 Magyarország |
0.69 |
 Románia |
0.53 |
 Franciaország |
0.53 |
 Bulgária |
0.52 |
 Spanyolország |
0.49 |
 Kazahsztán |
0.32 |
| Világ | 20.29 |
| Forrás: FAOSTAT of the United Nations[1] | |
Források[szerkesztés]
- ↑ a b Sunflower oil production, 2019; Crops/Regions/World list/Production Quantity; unofficial data (pick lists). UN Food and Agriculture Organization, Corporate Statistical Database (FAOSTAT), 2020 (Hozzáférés: 2022. május 14.)
További információk[szerkesztés]
|
Ez a gasztronómiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
|
Ez az orvostudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
