Griff

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Griff ábrázolás egy Eretriából származó attikai vörösalakos váza oldalán, i. e. 375–350 körülről. Bal oldalon egy szatír, jobb oldalon egy arimaspe látható.

A griff vagy más néven griffmadár (görög: γρύφων, grýphōn, or γρύπων, grýpōn, korai formája γρύψ, grýps; latin: gryphus) egy legendás mitológiai állat, amelyet oroszlán testtel, sas szárnnyal és fejjel képzeltek el az ókorban. Neve a görögben csőrt, kampós orrt jelent. Ahogy hagyományosan az oroszlánt tekintették az állatok, a sast pedig a madarak királyának, úgy a griffet is különösen hatalmas, fenséges állatnak, minden teremtmény urának tartották. A griff hatalmas kincs, a gazdagság őrzőjeként is ismert volt. Adrienne Mayor, egy klasszikus korral foglalkozó néprajztudós szerint a griff alakja az ókoriak tévedésén alapult, mely az alakot a Protoceratops fosszíliáiból (melyek a szkítiai Altai-hegység aranybányáiból kerültek elő a mai Kazahsztán területéről) vezette le. Az antikvitásban a griff az isteni hatalmat szimbolizálta, és egyben az istenvilág védelmezőjének tekintették. Néhányan úgy gondolják, a griff kapcsolatba hozható a Kerúbokkal is. Az egyik legnépszerűbb mitológiai lény, ábrázolásaival a mai napig találkozhatunk. A griff visszaköszön a festményekről, szobrokról, regényekből, és a mitológiai lények közül a legnépszerűbb heraldikai alakká vált a középkorban. A griff alakja megjelenik magyar népmesékben is. A Fehérlófia-mesék hőse az alvilágból, ahol munkáját (a sárkányok legyőzését és a királylányok kiszabadítását) elvégezte, egy griff hátán utazik fel a felső világba. "Az út során saját combja húsával kénytelen etetni a griffet, hogy annak legyen ereje fölrepülni vele az alvilágból", írja Jankovics Marcell.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezen a tényen az ókori tudósok sokat vitáztak. Ám egyben egyetértettek: a griff kedveli a barátságtalan, kopár, sziklás hegyoldalakat, olyan helyeket „ahol a madár se jár” - azaz a gondolatok világában (mennyek országa) [is] él.

A griffek nagy testű állatokra vadásztak, a magasból csaptak le és erős karmaik és szárnyaik segítségével a levegőbe ragadták az áldozatot, majd lakhelyükre vitték, ahol kampós csőrükkel marcangolták szét a prédát.

Fészkeit sziklákra vagy üreges barlangok mélyére helyezte, itt védve voltak a tojások mindenféle vadállattól. Tojásuk állítólag kristályhéjú volt. A leírások szerint a griffek egész életükben hűségesek, ha társuk elpusztult, örökre magukra maradtak.

Csak legenda[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sir John Tenniel griff illusztrációja Lewis Carroll Alice Csodaországban című művéhez.

Griffmadarat valóban senki sem látott, így valószínűleg az egész egy legenda. Különböző hiedelmek keringtek róluk, köztük itt van pár:

  • Állítólag
    • a griffeket – a szarkához hasonlóan – megbabonázta az arany és mindenféle drágakő csillogása
    • a griff tolla gyógyítja a vakságot
    • ha mérgezett italt griffkaromból készült pohárba öntik, az ital elszíneződik
    • Nagy Sándor egyszer elfogott két griffmadarat, és kiéheztette őket. A két griff, miután kiszabadult, megragadta Nagy Sándort, aki hét nap, hét éjszaka repült velük.

A griff leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A griff [fr: griffon, en: griffin, gryphon] a leggyakoribb képzeletbeli lény a heraldikában. Oroszlán alsóteste van farokkal, valamint sas felsőteste sasszárnnyal, -lábbal, -karmokkal és sasfejjel, rajta oroszlánszerű fülekkel (miáltal a griff-fej jól megkülönböztethető a sasfejtől). Szokványos helyzete az ágaskodó. E nagy „madár”, illetve mitikus lény biológiai őse az ázsiai sztyepvidéken élő 13 sasfajtából, 9 keselyűfajtából és 9 sólyomfajtából, valamint az ázsiai oroszlán (Panthera leon persica), a szibériai tigris (Panthera tigris altaica) és az afganisztáni tigris (Panthera tigris virgata) létező alakjából alakult ki. Az angol heraldikában előfordul a szárnyak nélküli ún. hím-griff is. Ezek helyett néha aranysugarak vagy tüskék nyúlnak ki a testéből. Néha két hosszú, egyenes szarvval is ábrázolják. Egyes angol szerzők a griff egyik fajtáját az alce névvel illetik, de erre nem található tényleges címertani példa.A [török] és [perzsa] emberek a griffet - a szimurgot - és a többi „összetett állatot” sohasem tartották valódi lényeknek, mert tudták, hogy ezek a fejedelmek és a királyok jelképei, jelvényei. Kézai Simon is krónikájában a griffek lakhelyét a "szkíták földjére" teszi.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Griff témájú médiaállományokat.
Wiktionary-logo-hu.png
Keress rá a griff címszóra a Wikiszótárban!

A griffről Csiribusz blogján