Farkas Ferenc (ügyvéd)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Farkasfalvi Farkas Ferenc, Farkas Ferenc Pál József (Fehérgyarmat, 1785. március 30.[1] – 1844 után) ügyvéd.

Élete[szerkesztés]

Apja Farkas Ferenc. Középiskoláinak elvégezte után jogot hallgatott és a Brunswick gróf futaki és cserevici uradalmainak ügyésze volt. Egy búvárharang feltalálása által tette nevét emlékezetessé, amelyet Bécsben mutatott be. Gazdasági és népszerűsítő filozofáló cikkeit több folyóirat is közölte.

Munkái[szerkesztés]

  • A világ ritkasági avagy a természet és mesterség remekjei. Németből magyarázta. Pest, 1807. Hat rézmetszéssel.
  • Az éjnek diadalma vagy a tündér lelkek. Rövid történetek az igazság szájából. Pest, 1808.
  • Kotzebue Ágoston szindarabjai. Magyarázta. Pest, 1809. (Az őrző angyal, A fájától nem messze esik a gyümölcs, A világ kormánya a szeretet. Ebben az a nevezetes, hogy ezek nem szindarabok, hanem novellák.)
  • Azon pátens felől, mely Bécsben költ. 20. febr. s az egész országlásban 15. márcziusban lett közönségessé. Felelet ezen kérdésekre: Mit vesztünk vele, hogy a bankónak csak ötöd részét fizeti ki a Felség? Mit nyernénk vele, ha azt egész értékben ki-fizetné? Hely n., 1811. (Ugyanez latinúl. Hely n., 1811. Az Előszó Kassán kelt. Ism. Allg. Liter. Zeitung 1812. IV. 552. l.)
  • Neue Erfindung. Delphin. Hely és év n. (Buvárgép, melylyel 1820. okt. 1. a bécsi uszodában sikerrel tettek kisérletet.)
  • Javallat a kettős mássalhangzók egyes jegyeiről. Pesten szept. 1. 1840. (Egy lithogr. lap.)
  • Sáfárkodó magyar gazda. Feleletűl a gazdasági egyesület által 1839. évre feltett azon kérdésre: Miután ujabb törvényeink engedelméből hazánk minden részein létesülhet tagosztály, mit tegyenek a nagyobb és kisebb birtoku gazdák és mindazok, kik magok mivelik földeiket, hogy ezen változás által a műveltebb és igy több hasznot igérő gazdálkodás nemére minő kevesebb költséggel s biztosan juthassanak, tekintetbe vévén a föld minéműségét, éghajlatot, vásári s egyéb körülményeket, jelesen pedig a téli s nyári istállóztatást, mennyire tagosztály által a közlegelő vagy épen megszünik, vagy megszükíttetik. Pest, 1841. Két kötet.
  • Egy nemzeti magyar hitelbanknak és élelem biztosító intézetnek tervezett szabályai. Buda, 1841. (Ism. Athenaeum 1842.)
  • Szerencse utja, vagy életbölcsesség. Franklin Benjamin nyomán a nép számára kidolgozta. Bpest. 1844. (Népszerű Könyvtár I. Kiadja az Iparegyesület és M. Ember Könyvtára I. 1863.)

Gazdasági és műipari cikkeket írt a Társalkodóba (1835.), a Kémlőbe (1836.), az Ismertetőbe (1840–1841.), a Műiparba (1841.), a Gazdasági Tudósításokba (1841.), a Magyar Gazdába (1841–48.), a Hasznos Mulatságokba (1842.), az Orvosi Tárba (1842.) és a Természetbarátba (1848.)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
  • ponori Thewrewk József: Magyarok születésnapjai. Pozsony, Schmidt Antal, 1846.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.