Balogh Tibor (grafikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balogh Tibor
Önarckép: cigányfiú konstrukcióval
Önarckép: cigányfiú konstrukcióval
SzületettBalogh Tibor
1975. május 22. (48 éves)
Fehérgyarmat, magyar
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar cigány
Foglalkozásagrafikus és festő
IskoláiMagyar Képzőművészeti Egyetem
KitüntetéseiMagyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt (2010)
A Wikimédia Commons tartalmaz Balogh Tibor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Balogh Tibor (Fehérgyarmat, 1975. május 22. –) magyarországi cigány grafikus- és festőművész.

Életútja, munkássága[szerkesztés]

Állami gondozásban nevelkedett, tanárai hamar felismerték rajztehetségét. Tiszadobon, a gyermekvárosban tanulta ki a hegesztő szakmát és tanult festeni is, társaival, Vári Zsolttal, Káli-Horváth Kálmánnal önképzőkört alakítottak, amelyben rajzoltak, festettek, gitároztak. Az érettségi vizsgát is letette, s jelentkezett a Magyar Képzőművészeti Egyetem képgrafika tagozatára. Tehetségének kibontakoztatásában szerepet játszott Rózsavölgyiné Tomonyák Gitta rajztanárnő és a mester, König Róbert grafikusművész. Képzőművészeti diplomájának megszerzése után figyelme a bibliai témák felé fordult, mintegy újra fogalmazta a bibliai témákat, például Szalay Lajos művét, Jákob harca az angyallal címűt. Sajátos témaválasztása: A cigányasszony tánca az angyallal című kép, amely feloldást és egyensúlyra való törekvést jelez. A művész Budapesten él és alkot, 2003-tól a Fővárosi Önkormányzat Cigány Házának (Romano Kher) kiadványszerkesztője és az intézmény képeinek kezelője (az intézmény nevét később Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központra változtatták[1]). Később szabadúszó egy ideig,[2] majd a Magyarországi Roma Galéria megszervezését követően 2011 óta elnöke.

Ő volt az első olyan ismert cigány képzőművész, aki elvégezte a Magyar Képzőművészeti Egyetemet.[3] Mestere, König Róbert biztatására nagy költők verseiből is merített témát, például ábrázolta József Attila: Nagyon fáj című költeményét, George Byron Csönd című költeményét.[4]

Eleinte főleg csoportos kiállításokon méretteti meg alkotásait (Tiszadobon az Andrássy-kastélyban, a Balázs János − és a Barcsay Galériában, a Fészek Művészklubban, a Műcsarnokban (itt 2004-ben Az elhallgatott holokauszt c. kiállításon jelentkezett alkotással[5]) és a Művészetek Völgye fesztiválon. Határainkon túl is megméretteti munkáit, 2004-ben a berlini Collegium Hungaricumban a Kortárs magyar roma művészet című kiállítás keretében szerepelt munkáival, 2007-ben meghívták a Velencei biennáléra. A Zwack-család vásárolta meg magángyűjteménye számára Cigányfiú konstrukcióval című alkotását. Lassan a csúcsokat döntögeti, 2013-ban megnyílt önálló kiállítása a Pintér Galériában csupa olajfestményekből, az ember, a vallás, a hit, s épített környezetünk áll a központban színesen, felszabadultan, mint egy látomás, az egész kiállítás egyetlen látomás, a kiállítás címe is jelzi az összefogottságot: Free -Presszionista Dobbantás.[6]

Képei a 2009-es Cigány festők című albumból[szerkesztés]

Himnusz (tus, papír 42x29 cm 2009)
Angyali üdvözlet (tus, papír 42x29 cm, 2009)

Ikon[szerkesztés]

  • Cigányasszony tánca az angyallal (aquatinta, papír, 70x100 cm, 2003)
  • Himnusz (tus, papír, 50x40 cm, 2009)
  • Angyali üdvözlet (tus, papír, 50x40 cm, 2009)

Szimbolikus alkotások[szerkesztés]

  • Erőviszonyok I. (tus, papír, 50x35 cm, 2009)
  • Erőviszonyok II. (tus, papír, 50x35 cm, 2009)
  • Mozgásban (tus, papír, 42x29 cm, 2009)
  • Tiszadob Budapestbe csomagolva (aquatinta, papír, 65x80 cm, 2003)
  • A rendszert összességében látni (tus, papír, 50x40 cm, 2009)
  • Hatalom (olaj, vászon, 80x80 cm, 2007)
  • Nagyon fáj : József Attila verse alapján (olaj, vászon, 100x100 cm, 2006)

Arcképek és csendélet[szerkesztés]

  • Bari Janó - kalózok királya (tus, papír, 40x50 cm, 2009)
  • Becó (olaj, kasírozott vászon, 40x50 cm, 2005)
  • Csendélet Amaro Drom újsággal (olaj, vászon, 60x55 cm, 2008)[7]

Kiállítások (válogatás)[szerkesztés]

  • 2004 • Elhallgatott holocaust,[8] Műcsarnok, Budapest • Kortárs magyar roma művészet, Collegium Hungaricum, Berlin
  • 2007 • Roma Pavilon, Velencei biennálé, Velence, Olaszország
  • 2010 • Feloldások - Balogh Tibor képzőművész kiállítása, Sirály, Budapest
  • 2012 • Feloldások III. Sesztina Galéria, Debrecen
  • 2013 • Free presszionista dobbantás, Pintér Galéria, Budapest.

Galéria[szerkesztés]

Kitüntetései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központot Budapest Főváros Közgyűlésének 1986/2009. (XI. 26.) határozata alapján hozták létre.
  2. La femme magazin. Összerakni mindazt ami szétesett. [2013. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 23.)
  3. Artificium artis.blogspot.hu, 2012. Kiállításajánló: Balogh Tibor alkotásai[halott link]
  4. Káli-Horváth Kálmán interjúja Balogh Tiborral, Duna TV, 2007. YouTube
  5. Elhallgatott holokauszt, Műcsarnok, 2004, artportal.hu
  6. Balogh Tibor Free-Presszionista Dobbantás című kiállítása a Pintér Galériában, 2013. YouTube
  7. A felsorolt képek itt láthatók a sulinet.hu honlapján
  8. Kiállító művészek: Anna Margit, Antal Csaba – Antal Barbara, Ámos Imre, Bada Mária, Baji Miklós Zoltán, Balogh Tibor, Bari Janó, Bálint Endre, Bódi Katalin, Bodó Sándor, Boros Viola, Böröcz András, Csámpai Rozi, Csíkvári Péter, El-Hassan Róza, Erdély Miklós, Fehér László, Fenyő A. Endre, Fodor Gyula, Forgács Péter, Gaudi Márton – Nagy Zoltán, Gedő Ilka, Gera Éva, Gerhes Gábor, Gerber Pál, György Katalin, Halász András, Ráczné Kalányos Gyöngyi, Kass János, Kádár György, Kondor Béla, Lendvai Ádám, Lovas Ilona, Major János, Mécs Miklós, Menesi Attila – Christoph Rauch, Oláh Mara, Orsós Teréz, Országh Lili, Reischl Szilvia, Rektenwald Zsóka, Révész László, Román György, Roskó Gábor, Schaár Erzsébet, SI-LA-GI, Simon Gergely, stb. Auby Tamás, Stefanovits Péter, Sugár János, Szabó Benke Róbert, Szegedy-Maszák Zoltán – Fernezelyi Márton, Szentandrássy István, Szirtes János, Szöllősi Géza, Szőnyei György, Uglár Csaba, Vajda Lajos, Várnagy Tibor, Vilt Tibor, Watts Magda, Weber Imre, Wiegermann Alfréd
  9. Kiss Péter, társadalompolitikai miniszter a március 15-i állami ünnep alkalmából a mai napon állami kitüntetéseket adományozott a Parlamentben. MTI, 2010. március 12.. [2014. január 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 23.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Videó[szerkesztés]