Gödényfélék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Gödényfélék
Rózsás gödény  (Pelecanus onocrotalus)
Rózsás gödény (Pelecanus onocrotalus)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Gödényalakúak (Pelecaniformes)
Család: Gödényfélék (Pelecanidae)
(Rafinesque, 1815)
Nem: Pelecanus
Linnaeus, 1758
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Gödényfélék témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gödényfélék témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gödényfélék témájú kategóriát.

A gödényfélék (Pelecanidae), hétköznapi nevükön pelikánok a madarak osztályának gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe tartozó család.

A gödény és a pelikán szó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gödény szónak érdekes módon ugyanúgy az ótörök kotan lehet az eredete, mint a hattyú szónak. (Az oszmán-törökben a borzas gödény neve kutan, míg a csagatáj török nyelvben a kotan szó „hattyút” jelent, és a hattyút az ugor nyelvekben is hasonló szavak jelölik: hanti koden, manysi hotan.) A pelikán szó eredete az azonos jelentésű ógörög πελεκανος, pelekanosz. A név hangutánzó eredetű, a πελεκαω, pelekaó („fejszével vág”) származéka, a πελεκυς, peleküsz („fejsze”) szó alapján.[1]

Előfordulásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elterjedésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Trópusi, szubtrópusi és mérsékelt öveken élnek. Előfordulnak minden földrészen. A Duna-delta két gödényfaja a rózsás gödény és a borzas gödény.

Élőhelyük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mivel táplálékukként sok hal szükséges, és nem tudnak víz alá merülni, inkább a sekély tavaknál élnek. Több fajt is találtak a sós vízen, és amelyekről bebizonyosodott hogy, kitelelnek a nyílt vízen is.

Megjelenésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pelikánok nagy vízi madarak, közülük is a legnagyobb a borzas gödény, melynek testhossza 180 centiméter, testsúlya 13 kilogramm, szárnyfesztávolsága 3,45 méter. A legkisebb a barna gödény, melynek szárnyfesztávolsága 2 méter, testsúlya 4 kilogramm. A legszembetűnőbb a 25–47 centiméteres csőrük, közülük is az ausztrál pelikánnak a leghosszabb, amely kifejlett korában 34-47 centiméter hosszú csőrrel rendelkezik. Csőrük alatt akár 13 literes torokzacskó található, amely a táplálkozásban segíti őket. Szárnyaik hosszúak és szélesek. A pelikánok akár 24 órán keresztül tudnak repülni megállás nélkül, akár 5000 kilométeren keresztül, 56 km/h sebességgel és 3000 méter magasságban. Lábujjaik között úszóhártya található, lábaik távol vannak egymástól. Tollazatuk minden fajnál fehér és a szárnyuknál fekete, kivéve a barna pelikánt, amelynek a neve árulkodik a színéről.

Életmódjuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Táplálékuk szinte kizárólag halakból áll. Naponta testsúlyuk 10%-ának megfelelő súlyú táplálékot fogyasztanak el, ez körülbelül 1,2 kg halat jelent. Főleg csoportokban vadásznak, így bekerítik a halakat, és azok a sekély vízben nem tudnak a mélységbe menekülni, így könnyen el lehet kapni őket.

Szaporodásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pelikánok telepekben fészkelnek. Szaporodási időszakuk tavasszal kezdődik, az Észak-Amerikában élő fajoknál áprilisban. A trópusi klímákban nem rögzített, mivel egész évben lehetséges. Fészeképítésük nagyon eltérő, egyes fajnál csak egy mélyedésből áll, más fajoknál ágakból és levelekből áll, melynek átmérője 75 centiméter, magassága 30 centiméter. Fészekaljuk általában 2 tojásból áll, melyet 30–36 napon belül kiköltenek.

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A család egyetlen neme, a Pelecanus a következő 8 fajt foglalja magába:

A kultúrában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A református egyházban a pelikán a népéért önmagát feláldozó Jézus jelképe. Ezért pelikán díszíti több református templom szószékének koronáját (Horváth, 1993). Példák:

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tótfalusi István: Magyar etimológiai nagyszótár. Budapest: Arcanum Adatbázis. [2001]. = Arcanum DVD Könyvtár, 2. ISBN 9639374121  

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]