Abapuszta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Abapuszta
Aba görög2.jpg
Az abapusztai görög katolikus templom
Egyéb elnevezés: Aba
Közigazgatás
Település Balkány
Alapítás dátuma 1290
Irányítószám 4233
Népesség
Teljes népesség 290 fő (2011. jan 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Távolság a központtól 7 km
Elhelyezkedése
Abapuszta (Magyarország)
Abapuszta
Abapuszta
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 46′ 17″, k. h. 21° 51′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 46′ 17″, k. h. 21° 51′ 22″
Abapuszta weboldala
Abapuszta és környéke
Az abapusztai Szent Jácint Görögkatolikus Óvoda

Abapuszta Balkány városrésze, a Nagykállói járásban, a Balkánytól 7 kilométerre délkeletre helyezkedik el, a 4102-es közút nagykecskési kereszteződésétől 1 kilométerre.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Abapuszta a középkorban község volt, melyről egy 11. századi oklevél is megemlékezik, mely a Forgách család levéltárában található. 1290-ben említik először, ekkor IV. László király, az utód nélkül elhalt June fia Abád birtokát a Kállay család ősének számító Mihály ispán (comes) fiainak adományozta.

1448-ban a guthi Országh család volt földesura, a családnak még a 15. században is birtokában volt a település, s 1500-as évek közepe táján a környék legnépesebb falvai közé számították. Később egy ideig a Petneházy család tagjainak zálogbirtoka volt. A 19. században a Finta, Gencsy, Guthy, Jósa és Jármy családok voltak birtokosai.

Az 1900-as évek elején a Jármy család birtoka volt. Jármy Ferenc abapusztai gazdasága híres volt a környéken. A Jármy gazdasághoz tartozott Abapusztán kívül Eszeny is. A gazdaság különleges termelési ága volt itt is a dohánytermesztés, hasonlóan Perkedpusztához, valamint elsőrangú magyar fajú szarvasmarhatenyészete is volt. A gazdasághoz a szántóföldeken kívül - melyeken váltó, és hármasforgó művelési módban dolgoztak - szőlő (50 hold), gyümölcsös, legelő és erdő is tartozott, valamint kúria, mely mögött terjedelmes, szépen gondozott park is volt. Később Abapusztát Balkányhoz csatolták, ma pedig Balkány legnépesebb városrésze 290 lakossal.

Fontosabb helyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Görög katolikus templom
  • Egykori tsz-telep

Szent Jácint Görögkatolikus Óvoda[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1909-ben jött létre az első kisded óvoda mely 1973-tól önálló intézmény. A növekvő igények eredményeképpen 1980-ban bővítették, jelenleg az óvoda 3 egységben, (Balkány–Fő u., Abapuszta, Cibak) 10 csoporttal működő önálló intézmény, ahol 37 szakképzett dolgozó látja el a 270 gyermeket.

Megközelíthetőség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Abapuszta a 4102-es közút nagykecskési kereszteződésétől 1 kilométerre, a 49136-os közúton helyezkedik el. Béketelep felől 2005 óta aszfaltozott úton érhető el a városrész, továbbá innen lehet megközelíteni a dél-keleti tanyavilág szinte összes tanyáját; Barcikát (közigazgatásilag Abapuszta része), Felszabadulástelepet, Kismogyoróst és Táncsicstelepet. A Szabolcs Volán buszjáratok közül a NyíregyházaNagykállóBalkányNyíradony viszonylaton közlekedő autóbusz Béketelep felől Nagykecskés irányába hagyja el a városrészt. Abapuszta keleti határában húzódik a MÁV 112-es számú vasútvonala, amely Nagykállót köti össze Nyíradonnyal. 2007. március 3-án gazdaságtalanságra és kihasználatlanságra hivatkozva leállították. Az utolsó évben már csak napi két pár vonat közlekedett a 23 km hosszú vonalon.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dél-Nyírségi kistérségi kalauz 2005.
  • Tudnivalók Balkányról 2000.

Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Reinel compass rose.svg Balkány Szakoly Nyírgelse Héraldique meuble compas.svg
Béketelep

Észak
Nyugat  Abapuszta  Kelet
Dél

Nyíradony
Hajdúsámson Aradványpuszta Nyíracsád

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]