Abapuszta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Abapuszta
Aba görög2.jpg
Az abapusztai görög katolikus templom
Egyéb elnevezés: Aba
Közigazgatás
Település Balkány
Alapítás dátuma 1290
Irányítószám 4233
Népesség
Teljes népesség 290 fő (2011. jan 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Távolság a központtól 9 km
Elhelyezkedése
Abapuszta (Magyarország)
Abapuszta
Abapuszta
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 46′ 17″, k. h. 21° 51′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 46′ 17″, k. h. 21° 51′ 22″
Abapuszta weboldala
Abapuszta és környéke
Az abapusztai Szent Jácint Görögkatolikus Óvoda

Abapuszta Balkány város része, a Nagykállói járásban, Nagykállótól 20 km-re.

Története dióhéjban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Abapuszta a középkorban község volt, melyről egy XI. századi oklevél is megemlékezik, mely a Forgách család levéltárában található. 1290-ben említik először, ekkor IV. László király, az utód nélkül elhalt June fia Abád birtokát a Kállay család ősének számító Mihály ispán (comes) fiainak adományozta.

1448-ban a guthi Országh család volt földesura, a családnak még a 15. században is birtokában volt a település, s 1500-as évek közepe táján a környék legnépessebb falvai közé számították. Később egy ideig a Petneházy család tagjainak zálogbirtoka volt. A 19. században a Finta, Gencsy, Guthy, Jósa és Jármy családok voltak birtokosai.

Az 1900-as évek elején a Jármy család birtoka volt. Jármy Ferenc abapusztai gazdasága híres volt a környéken. A Jármy gazdasághoz tartozott Abapusztán kívül Eszeny is. A gazdaság különleges termelési ága volt itt is a dohánytermesztés, hasonlóan Perkedpusztához, valamint elsőrangú magyar fajú szarvasmarhatenyészete is volt. A gazdasághoz a szántóföldeken kívül - melyeken váltó, és hármasforgó művelési módban dolgoztak - szőlő (50 hold), gyümölcsös, legelő és erdő is tartozott, valamint kúria, mely mögött terjedelmes, szépengondozott park is volt. Később Abapusztát Balkányhoz csatolták, ma pedig Balkány legnépesebb tanyája, hiszen 345-en lakják.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Görög katolikus templom
  • Egykori TSZ-telep

Szent Jácint Görögkatolikus Óvoda[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1909-ben jött létre az első kisded óvoda mely 1973-tól önálló intézmény. A növekvő igények eredményeképpen 1980-ban bővítették, jelenleg az óvoda 3 egységben, (Balkány–Fő u., Abapuszta, Cibakpuszta) 10 csoporttal működő önálló intézmény, ahol 37 szakképzett dolgozó látja el a 270 gyermeket.

Fekvése és közlekedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Balkánytól 9 km-re, a 4102-es közút mellett található, a 49137-es úton.

Nyíradonytól nyugatra, 7 km.-re, Béke-teleptől 5 km.-re, Finánc tagtól (földúton) 3 km.-re lelhető fel a település.

Utak nevei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezeket tervezték eredetileg az utak neveinek. A tervezet el is készült, csak sok utca neve megegyezik a Balkányban megtalálható utakkal, ezért nem lettek elnevezve az utak, viszont ezek voltak a tervben:

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lábjegyzetek, források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Reinel compass rose.svg Balkány Szakoly Nyírgelse Héraldique meuble compas.svg
Béke-telep

Észak
Nyugat  Abapuszta  Kelet
Dél

Nyíradony
Hajdúsámson Aradványpuszta Nyíracsád