Pénzügyi szolgáltatás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A pénzügyi szolgáltatások és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatások körét Magyarországon az 1996. évi CXII. törvény 3. §-a határozza meg.

A pénzügyi szolgáltatás fogalma [szerkesztés]

Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetőleg devizában, valutában:

  • a) betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz – saját tőkét meghaladó mértékű – nyilvánosságtól történő elfogadása;
  • b) hitel és pénzkölcsön nyújtása;
  • c) pénzügyi lízing;
  • d) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása;
  • e) elektronikus pénz, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása;
  • f) kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása;
  • g) valutával, devizával – ide nem értve a pénzváltási tevékenységet –, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység;
  • h) pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység);
  • i) letétkezelés kollektív befektetések részére;
  • j) letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás;
  • k) hitel referencia szolgáltatás;
  • l) önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történő vagyonkezelés;
  • m) készpénzátutalás;
  • n) magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelés.

A kiegészítő pénzügyi szolgáltatás fogalma [szerkesztés]

Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetve devizában:

  1. a) pénzváltási tevékenység;
  2. b) az elszámolásforgalom lebonyolítása (elszámolásforgalmi ügylet);
  3. c) pénzfeldolgozási tevékenység;
  4. d) pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon.

Forrás [szerkesztés]

  • 1996. évi CXII. törvény