Jacob van Ruisdael

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jacob van Ruisdael
The Windmill at Wijk bij Duurstede 1670 Ruisdael.jpg
Született
1628
Haarlem
Elhunyt
1682. március 14. (53-54 évesen)
1682. március 10. (53-54 évesen)
Haarlem
Foglalkozása festő
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jacob van Ruisdael témájú médiaállományokat.
Wijki szélmalom (1670)

Jacob Isaackszoon van Ruisdael (Névváltozat: Jacob Isaacksz. van Ruisdael; névváltozat magyarul: Ruijsdael; Haarlem, c. 1628. — Amszterdam vagy Haarlem, 1682. március 14.) holland tájképfestő, híres folyam- és tengerfestő a holland aranykorban.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyon korán, már atyjától, Isaack van Ruisdael-tól tanult festeni, majd Salomon van Ruysdael, a nagybátyja, a híres tájképfestő tanította. Már 1648-ban a festő céh tagja lett Haarlemben, s itt, majd Amszterdamban alkotott. Közben az 1650-es évek közepén Németország nyugati részében is megfordult. Van Ruisdael művészete, akárcsak Rembrandté, bensőséges érzelmi vallomás. Nagyon nagy szeretettel festette a holland táj minden változatát, a mocsaras síkságokat, a vízeséseket, a hegyeket, az erdőket, az aranyló búzamezőket, a vihartól ostromolt tengerpartokat, a közelgő vészekkel teljes idők szorongással, nyugtalansággal teli tájait.

Képei egyre több lírai mondanivalót sugalltak. Leginkább a téli megvilágítás és a viharos nyári napok témái fejezték ki az ő a tájképeiből sugárzó nagy fájdalmat. Képei talán azt a rémületet tükrözik, amelyet a holland nép átélt, hiszen az erős viharok gyakran elmosták gátjaikat, s tönkretették termőföldjeiket. Van Ruisdael mintegy érzékelteti az elemek erejének való kiszolgáltatottságot. Már az előtte járt festők is nagy jelentőséget tulajdonítottak az ég ábrázolásának, de ő volt az első, aki architektonikus eget festett, oszlopokat, boltíveket jelenített meg felhőkből építkezve, s ezekből egy párás, félelemkeltő vagy éppen reményeket ébresztő légköri tüneményeket jelenített meg.

Leghíresebb képe a Wikiji szélmalom (Rijks Múzeum, Amszterdam), e képen a partokat védő gátat csapkodják a tenger hullámai, egy vitorlás dermedten áll a tengerben, a gáton belül pedig a széles, termékeny alföld képe bontakozik ki előttünk, tipikus holland táj szélmalommal és emberekkel. A háttérben tornyosuló felhőkkel egy nyugtalanító tájkép áll össze, szinte érzékelteti a vihar előtti csendet.

A festőnek mintegy ötszáz képe és 10 rézkarca ismeretes. Van Ruisdael Zsidó temető című képe Goethét egy cikk írására ihlette, melynek címe: Ruisdael als Dichter, magyarul: Ruisdael, a költő

E nagy festő szegényen és betegen került a haarlemi menhelyre az amszterdami menonita közösség révén, amelynek ő is tagja volt. Mindössze 54 évet élt.

Haarlem (1670)

Képeiből[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jacob van Ruisdael témájú médiaállományokat.
  • A művészet története : a barokk. Budapest : Corvina, 1988. Jacob van Ruisdael lásd 188-189. p. ISBN 963 13 2393 5
  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
  • Művészeti lexikon. 2. köt. Szerk. Éber László. Budapest : Győző Andor kiadása, 1935. Ruijsdael, Jakob van lásd 400-401. p.