Jacob van Ruisdael

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jacob van Ruisdael
The Windmill at Wijk bij Duurstede 1670 Ruisdael.jpg
Született
1628
Haarlem
Elhunyt
1682. március 14. (54 évesen)
1682. március 10. (54 évesen)
Haarlem
Foglalkozása festő
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jacob van Ruisdael témájú médiaállományokat.
Wijki szélmalom (1670)

Jacob Isaackszoon van Ruisdael (Névváltozat: Jacob Isaacksz. van Ruisdael; névváltozat magyarul: Ruijsdael; Haarlem, c. 1628. — Amszterdam vagy Haarlem, 1682. március 14.) holland tájképfestő, híres folyam- és tengerfestő a holland aranykorban.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyon korán, már atyjától, Isaack van Ruisdael-tól tanult festeni, majd Salomon van Ruysdael, a nagybátyja, a híres tájképfestő tanította. Már 1648-ban a festő céh tagja lett Haarlemben, s itt, majd Amszterdamban alkotott. Közben az 1650-es évek közepén Németország nyugati részében is megfordult. Van Ruisdael művészete, akárcsak Rembrandté, bensőséges érzelmi vallomás. Nagyon nagy szeretettel festette a holland táj minden változatát, a mocsaras síkságokat, a vízeséseket, a hegyeket, az erdőket, az aranyló búzamezőket, a vihartól ostromolt tengerpartokat, a közelgő vészekkel teljes idők szorongással, nyugtalansággal teli tájait.

Képei egyre több lírai mondanivalót sugalltak. Leginkább a téli megvilágítás és a viharos nyári napok témái fejezték ki az ő a tájképeiből sugárzó nagy fájdalmat. Képei talán azt a rémületet tükrözik, amelyet a holland nép átélt, hiszen az erős viharok gyakran elmosták gátjaikat, s tönkretették termőföldjeiket. Van Ruisdael mintegy érzékelteti az elemek erejének való kiszolgáltatottságot. Már az előtte járt festők is nagy jelentőséget tulajdonítottak az ég ábrázolásának, de ő volt az első, aki architektonikus eget festett, oszlopokat, boltíveket jelenített meg felhőkből építkezve, s ezekből egy párás, félelemkeltő vagy éppen reményeket ébresztő légköri tüneményeket jelenített meg.

Leghíresebb képe a Wikiji szélmalom (Rijks Múzeum, Amszterdam), e képen a partokat védő gátat csapkodják a tenger hullámai, egy vitorlás dermedten áll a tengerben, a gáton belül pedig a széles, termékeny alföld képe bontakozik ki előttünk, tipikus holland táj szélmalommal és emberekkel. A háttérben tornyosuló felhőkkel egy nyugtalanító tájkép áll össze, szinte érzékelteti a vihar előtti csendet.

A festőnek mintegy ötszáz képe és 10 rézkarca ismeretes. Van Ruisdael Zsidó temető című képe Goethét egy cikk írására ihlette, melynek címe: Ruisdael als Dichter, magyarul: Ruisdael, a költő

E nagy festő szegényen és betegen került a haarlemi menhelyre az amszterdami menonita közösség révén, amelynek ő is tagja volt. Mindössze 54 évet élt.

Haarlem (1670)

Képeiből[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jacob van Ruisdael témájú médiaállományokat.
  • A művészet története : a barokk. Budapest : Corvina, 1988. Jacob van Ruisdael lásd 188-189. p. ISBN 963 13 2393 5
  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
  • Művészeti lexikon. 2. köt. Szerk. Éber László. Budapest : Győző Andor kiadása, 1935. Ruijsdael, Jakob van lásd 400-401. p.