Pápai palota (Avignon)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Avignon történelmi központja a pápai palotával
Világörökség
Façade du Palais des Papes.jpg
A pápai palota homlokzata
Adatok
Ország Franciaország
Típus Kulturális helyszín
Kritériumok I, II, IV
Felvétel éve 1995
Elhelyezkedése
Pápai palota (Avignon) (Franciaország)
Pápai palota (Avignon)
Pápai palota (Avignon)
Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 43° 57′, k. h. 4° 48′Koordináták: é. sz. 43° 57′, k. h. 4° 48′

Az avignoni pápai palota a legnagyobb középkori gótikus épület.[1] A pápai székhely, amely egyidejűleg erődként és palotaként szolgált, a 14. században a nyugati kereszténység szimbóluma volt.[N 1] A palota hat konklávé színhelye volt: itt választották pápává XII. Benedeket 1335-ben ; VI. Kelement 1342-ben, VI. Incét 1352-ben, V. Orbánt 1362-ben, XI. Gergelyt 1370-ben és XIII. Benedek ellenpápát 1394-ben.

A palota két épületből áll, XII. Benedek régi palotájából, amely valódi erőd és VI. Kelemen új palotájából, amely a legfényűzőbb az avignoni pápai építmények közül. Nemcsak a legnagyobb gótikus épület, hanem a nemzetközi gótikus stílus kifejezője a maga teljességében. Az építület és a díszítés a legjobb francia építészek, Pierre Peysson és a de Loubières-nek nevezett Jean du Louvres, illetve a sienai iskola legnevesebb freskófestői, Simone Martini és Matteo Giovanetti együttműködésének gyümölcse.

Ráadásul az avignoni pápai könyvtár, amely a kor Európájának a legnagyobbja volt a 2000 kötetével, maga köré gyűjtötte a szépirodalomért rajongó klerikusok csoportját, köztük Petrarcát, a humanizmus megteremtőjét, míg a Kelemen-féle kápolna (Grande Chapelle) a zeneszerzőket, énekeseket és zenészeket vonzotta.[2]

A palota volt az a hely, amely lehetővé tette az egyház életmódjának és szervezetének teljes átalakítását. Elősegítette a szolgáltatások központosítását, a funkciók alkalmazkodását a pápai igényekhez és lehetővé tette egy valódi pápai adminisztráció kialakítását.[3] A római kúria létszáma, amely a 13. század végén 200 fő volt, a 14. század elejére 300 főnyire nőtt, hogy 1316-ban elérje az 500 főt. Őket egy laikusokból álló környezet segítette, akik szintén a palotán belül dolgoztak.[4]

Az épület, amely struktúrájával lehetővé tette az egyház további működését és küldetésének végrehajtását, lényegében feleslegessé vált, amikor a pápai székhely visszakerült Rómába. A keleti és nyugati egyház közötti megbékélés reménye, illetve az itáliai pápai állam pacifikálása tette lehetővé a pápák visszatérését, ezzel együtt Avignon jelentőségének hanyatlását.

A pápai székhely áthelyezését jelentősen befolyásolták V. Orbán és az utána következő XI. Gergely pápák, akik fontosnak tartották, hogy a pápai székhely visszatérjen Péter apostol városába. A francia klérus aktív ellenállása Gergelyt sokáig megakadályozta terve megvalósításában, de végül mégis Rómába helyezte át a székhelyét. Ezzel azonban előidézte a nagy nyugati egyházszakadást is, amely negyven éven át megosztotta a pápai hatalmat.

1995 óta a pápai palota, Avignon történelmi központjával együtt az UNESCO Világörökség része.[5]

Elhelyezkedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pápai palota és a Szép Fülöp-torony látványa a Rhône folyó jobb partjáról

A pápai palota a falakon belüli Avignon északi része felett helyezkedik el. A várostól északra egy sziklás kiemelkedésre építették, a Dóm-sziklákra, amely a Rhône folyó bal partja fölött emelkedik.

Impozáns mérete és a sziklák felé irányulása miatt dominálja a várost és nagyon távolról is látható. A legjobb kilátás, nem véletlenül, a Rhône másik partjáról adódik, az Andaon hegyről, ahol a Saint-André erőd épült. Látható továbbá az Alpilles csúcsáról is, amely valamivel kevesebb mint húsz kilométernyire fekszik déli irányban.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az "Új palota" (Palais Neuf) főbejárata

A palota építése 1252-ben keződött. Avignon 1309-ben lett a katolikus egyház központja, amikor V. Kelemen pápa ide helyezte át a pápai székhelyet. Kelemen nem érezte magát biztonságban megválasztása után (1305) az egyre katotikusabb Rómában. Kelemen átköltözése után a helyi domonkos-rendi kolostor vendége volt. Utóda, XXII. János pápasága alatt keződött a fényűző pápai székhely kiépítése. de a régi püspöki palotát igazából csak XII. Benedek (1334–42) és utódai kezdék átépíteni, ami egészen 1364-ig tartott. A helyszínen, egy természetes sziklakiszögellésen Avignon északi részén, a Rhône folyó felett, már korábban is felépült az avignoni püspökök palotája.

Az építkezés két, meglehetősen jól elhatárolható szakaszban zajlott, ennek eredményeként készült el a "Régi palota" (Palais Vieux) és az "Új Palota" (Palais Neuf). Miután befejezték az építkezést, a két palota összesen 11 000 m² (2,6 hektár) területet foglalt el. Az építkezés ideje alatt a pápai bevételek nagy részét a palotára kellett fordítani.

A Palais Vieux építésze egy bizonyos Pierre Poisson volt, Mirepoix városból, aki XII. Benedek utasításai alapján dolgozott. A szigorú Benedek utasítani alapján a régi püspöki palotát lerombolták és helyén egy jól megerősített, szinte erődszerű épületet emeltek, a középpontjában egy kolostorral. A palota négy szárnyát masszív tornyok erősítették meg.

A pápai palota alaprajza

VI. Kelemen, VI. Ince és V. Orbán pápák uralkodása alatt tovább folyt az építkezés, ebben a szakaszban készült el a Palais Neuf. Jean de Louvres építészt VI. Kelemen fogadta fel, hogy egy toronnyal és új épületekkel bővítse ki a régi palotát, többek között felépítette az 52 méter hosszú "Nagy kápolnát" (Grand Chapel), ahol a pápák imádkoztak. VI. Ince uralkodása alatt két további torony épült fel, majd V. Orbán fejezte be a belső udvart (Court d'Honneur), amikor felépítette az udvart szegélyező épületeket. Az épületek belsejét fényűzően kidíszítették freskókkal, faliszőnyegekkel, festményekkel, szobrokkal és díszes famennyezetekkel.

Grand Chapel - a pápák 52 méter hosszú kápolnája.
Avignon, Cour d'Honneur.

IX. Gergely döntése, hogy 1377-ben visszahelyezi a pápai székhelyt Rómába, előidézte a nagy nyugati egyházszakadást. Avignon az ellenpápák székhelye lett, itt tartózkodott VII. Kelemen ellenpápa és XIII. Benedek ellenpápa egészen 1403-ig. Utóbbi 5 évig volt a palota foglya, amikor 1398-ban Geoffrey Boucicaut hadsereg elfoglalta Avignont. A palota ezt követően pápaellenes erők kezére került, 1410-1411-ben ostromzár alatt volt, és csak 1433-ban került vissza a pápa képviselőinek kezére.

Bár a római pápák a következő 350 évben is folyamatosan fennhatóságot gyakoroltak a palota felett, az épület lassan hanyatlásnak indult, állaga leromlott az 1516-ban végrehajtott felújítás ellenére. 1789-ben, amikor a forradalmi erők elfoglalták és kifosztották, a palota már igen rossz állapotban volt. 1791-ben az ide bebörtönzött, ellenforradalminak bélyegzett személyeket lemészárolták, a holttesteket a Tour des Latrines toronyba halmozták.

Napóleon uralkodása alatt a palotát katonai célra, laktanyának és börtönnek használták. Ebben az időszakban az épület további károkat szenvedett, elsősorban a Harmadik köztársaság ideje alatt, amikor a freskókat és a belső díszítéseket lerombolták és az épületet istállónak használták.

A francia hadsereg csak 1906-ban ürítette ki a palotát, amikor is a francia nemzeti örökség részének nyilvánították. Az épület felújítása lényegében azóta tart. A palota nagy része ma nyitva áll a látogatók előtt, itt található még egy konferenciaközpont és Vaucluse megye levéltárait.

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A palota háromdimenziós rajza

A palota 15 000 m2-es alapterületével Európa legnagyobb gótikus stílusú épülete.[6]

A tornyok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pápai palota tornyai keletről
1- "Tour de Trouillas"
2- "Tour des Latrines" vagy "Tour de la Glacière"
3- "Tour des Cuisines" (konyhatorony
4- "Tour Saint-Jean"
5- "Tour de l'Étude"
6- "Tour des Anges" vagy "Tour du pape" (pápai torony)
7- "Tour du Jardin" (kerti torony)
8- "Tour de la Garde-Robe"
9- "Tour Saint-Laurent"
10- "Tour de la Gache" (hátsó torony)
11- "Tour d'angle" vagy "Tour des Grands Dignitaires" (nem látható)
12- "Tour de la Campane"


VI. Kelemen szobája - "la chambre du cerf"[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

V. Kelemen szobájában található festmények részlete

V. Kelemen irodája a palota egyik leghíresebb terme, mivel itt maradtak meg a legjobb állapotban a falakat és a mennyezetet díszítő festmények.

A kápolnák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Saint-Martial kápolna[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Saint-Martial kápolna belseje

A Tour de Saint-Jean (Szent János-torony) második emeletén található a Chapel Saint-Martial (Szent Martial volt Limoges első püspöke). A kápolnában található freskók a szent életének történetét mesélik el. A festményeket Matteo Giovanetti olasz mester készítette 1344 és 1345 között.[7]


A Chapel Saint-Jean[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Chapel Saint-Jean belseje

1347 és 1348 között Matteo Giovannetti mester a Chapel Saint-Jean (Szent János kápolna) díszítéséért volt felelős. A kápolna a Szent Martial kápolna alatt található.[8]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Hét pápa és két ellenpápa követte itt egymást, először 1309 és 1376 között, majd 1378 és 1413 között.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A francia cikk forrásjegyzéke[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Eugène-Emmanuel Viollet-le-Duc, Dictionnaire raisonné de l'architecture française du XIe au XVIe siecle, publié par Banc, 1864
  • Paul Pansier, Les Sièges du Palais d’Avignon sous le pontificat de Benoît XIII, Annales d’Avignon et du Comtat Venaissin, 1923.
  • Joseph Girard, Avignon. Histoire et Monuments, Éd. Dominique Seguin, Avignon, 1924.
  • Léon-Honoré Labande, Le Palais des papes d’Avignon et les monuments historiques d’Avignon au XIVe siecle, T. I et II, Éd. Detaille, Aix-Marseille, 1925.
  • L. Imbert et abbé J. Sautel, Avignon et Villeneuve-lès-Avignon, Avignon, 1925.
  • Joseph Girard, Évocation du vieil Avignon, 1958 - ré-édité Éd. de Minuit, Paris, 2000 ISBN 2-7073-1353-X
  • Michel Laclotte, L’École d’Avignon. La peinture en Provence aux XIVe et XVe siecles, Paris, 1960.
  • Enrico Castelnuovo, Un pittore italiano alla corte di Avignone. Matteo Giovannetti e la pittura in Provenza nel secolo XIV. Torino, Einaudi, 1962, ré-édité en 1991, puis, version française, Un peintre italien à la cour d'Avignon, Matteo Giovanetti et la peinture en Provence au XIVe siecle, Paris, G. Monfort, 1996 ISBN 2-85226-037-9
  • Yves Renouard, La Papauté à Avignon, Paris, PUF, coll. «Que sais-je?» n°630, 1969.
  • Philippe Prévot, Histoire du ghetto d'Avignon, Éd. Aubanel, Avignon, 1975, ISBN 2-7006-0056-8
  • Sylvain Gagnère, Le Palais des papes d’Avignon, Les Amis du Palais du Roure, 1983, ASIN B0014MWJ7U
  • Marc Maynègre, La visite de Louis XIV à Avignon et Le massacre de la Glacière in De la Porte Limbert au Portail Peint, histoire et anecdotes d’un vieux quartier d’Avignon, Sorgues, 1991 ISBN 2-9505549-0-3
  • Dominique Vingtain, Avignon, le palais des papes, Éd. Zodiaque, La Pierre-qui-Vire, 1998 ISBN 2-7369-0240-8
  • Bernard Guillemain, Les Papes d'Avignon (1309-1376), Ed. cerf, Paris, 2000, ISBN 2-204-05895-5
  • Le Palais des Papes, Avignon - guide de visite, Éd. Gaud et Éd. RMG Palais des Papes, 3e édition, 2004 ISBN 2-84080-063-2
  • Hervé Aliquot et Cyr Harispe, Les Palais du pape Clément VI en Avignon, Éd. École Palatine, Avignon, 2008 ISBN 2-9522477-2-2

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Dominique Vingtain, Avignon, le palais des papes, p. 13.
  2. Raymond Dugrand et Robert Ferras, article Avignon, in La Grande Encyclopédie, T. III, p. 1355, Éd. Larousse, Paris, 1972, ISBN 2-03-000903-2 (pour le T. III).
  3. Yves Renouard, La Papauté à Avignon, p. 7.
  4. Raymond Dugrand et Robert Ferras, i.m. p. 1355, becslése szerint a teljes, családokkal együtt számított létszám elérte a háromezer főt.
  5. Historic Centre of Avignon: Papal Palace, Episcopal Ensemble and Avignon Bridge (angol nyelven). UNESCO. (Hozzáférés: 2006. június 16.)
  6. The Pope's Palace | welcome. Palais-des-papes.com. (Hozzáférés: 2011. június 10.)
  7. Saint-Martial chapel. Culture.gouv.fr. (Hozzáférés: 2011. június 10.)
  8. Saint-Jean chapel. Culture.gouv.fr. (Hozzáférés: 2011. június 10.)

Egyéb információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pápai palota (Avignon) témájú médiaállományokat.