Canal du Midi
| Canal du Midi | |
| Világörökség | |
 |
|
| A Canal du Midi Toulouse mellett | |
| Adatok | |
| Ország | Franciaország |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | I, II, IV, VI |
| Felvétel éve | 1996 |
| Elhelyezkedése | |
 Canal du Midi
Pozíció Franciaország térképén
|
|
A Canal du Midi történelmi jelentőségű csatorna Franciaország déli részén (franciául le midi). A Garonne folyót köti össze a Földközi-tengerrel. A csatorna hossza 240 km és Toulouse városától Sète kikötőig nyúlik (ez utóbbit azért alapították, hogy a csatornának a keleti végpontja legyen.)
Tartalomjegyzék |
Történet [szerkesztés]
A csatorna XIV. Lajos uralkodása alatt épült. Eredeti célja az volt, hogy közvetlen összeköttetést teremtsen az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger között, kiküszöbölve az ellenséges Spanyolország körül vezető hosszú tengeri utat, a tengeri kalózokat és a 17. századi körülmények között egy hónapi utazást.
A csatornát 1681. május 24-én nyitották meg, Canal Royal de Languedoc névvel. A tervező és az építés vezetője Pierre-Paul Riquet volt, egy gazdag adóbérlő, aki a sóadóból származó jövedelméből támogatta az építkezést. A király cserébe neki adta volna a csatorna jövedelmét, Riquet azonban csődbe ment és szegénységben halt meg 1680-ban, néhány hónappal a csatorna megnyitása előtt. A teljes költség 17 millió akkori livre volt, amelynek 40%-át a király, 40%-át a tartomány és 20%-át Riquet előlegezte meg, hogy tulajdonossá váljon. A csatorna építésénél 12 000 munkás dolgozott, a korhoz képest jó fizetéssel. Még „táppénzt” is kaptak, ami az akkori időkben ritka kivétel volt.
A 19. századig a csatorna gazdaságilag fontos víziút volt. A csatorna két oldalán vontatóösvények voltak az igavonó állatok számára. Ma a csatorna turista útvonalnak számít, a vontatóösvényből pedig helyenként kerékpárút lett. A csatorna teljes hosszában hajózható. A csatorna vonzerejének turisztikai célú kihasználására több társaság kínál autó jogosítvánnyal vezethető lakóhajókat.
A csatorna jellemzői [szerkesztés]
A csatornán 103 zsilip van, amelyek a 190 méternyi szintkülönbség kiegyenlítésére szolgálnak. A csatornához összesen 328 műtárgy tartozik, a zsilipeken kívül hidak, gátak és egy alagút.
Béziers városa mellett a csatorna keresztezi az Orb folyót. Ehhez egy híd-csatornát építettek.
Ez volt az első alagúton átvezető csatorna. A Malpas alagút 173 méter hosszú és Enserune mellett egy domb alatt halad.
A csatorna egyik jellegzetessége, hogy Toulouse és Sète között egy ponton folyásirányt vált. Ennek oka az, hogy a csatorna legmagasabb pontja Naurouze környékére esik. Az építők problémája az volt, hogy miképpen oldják meg a csatorna vízellátását. A Canal du Midi-t egy 34 km-es csatornán keresztül táplálják a Saint Férréol víztározóból. A Midi-hez megépített – első –, a csatorna táplálására szolgáló mesterséges víztározó a maga korában kuriózumnak számított. A gát 700 méter hosszú, 30 méterrel a folyó ágya felett található, és az alapjánál 120 méter széles; az építésnél több száz helyi asszony hordta a földet kosarakban.
Fordítás [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Canal du Midi című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Canal du Midi (franciául)
- Canal du Midi (angolul)
- Canal du Midi Information (angolul)
- The French Midi Canal (angolul)
- Canal-du-Midi (angolul)
