Vézelay, Szent Magdolna apátsági templom
|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| Vézelay-i Szent Magdolna apátság | |
| Világörökség | |
| A vézelay-i apátsági templom | |
| Adatok | |
| Ország | Franciaország |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | I, VI |
| Felvétel éve | 1979 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 47° 27′ 59″, k. h. 3° 44′ 54″ | |
A vézelay-i apátság (más néven Szent Magdolna-bazilika) Benedek-rendi apátság Vézelay-ban (ejtsd: vezöle), Franciaországban, Burgundia Yonne megyéjében. A templom és a domb 1979 óta a Világörökség része.
Történet[szerkesztés]
A vézelayi benedekrendi apátságot a 9. században alapították. 1050 körül a szerzetesek azt állították, hogy ők őrzik Mária Magdolna ereklyéit, amelyeket a Szentföldről hozott magával a 9. századi alapító Badilo. Vézelay az egyik kiindulópontja volt a spanyolországi Santiago de Compostelába irányuló francia zarándoklatoknak.
A zarándokok számának növekedése miatt 1104. április 21-én új apátságot kezdtek építeni, de az építkezés költségeinek növekedésével annyira meg kellett emelni az adókat, hogy a parasztok fellázadtak és megölték az apátot.
Itt imádkozott Clairvaux-i Szent Bernát a második keresztes hadjárat sikeréért 1146 húsvétján VII. Lajos francia király előtt. I. Richárd angol király és II. Fülöp francia király itt találkoztak 1190-ben és három hónapot töltöttek az apátságban, mielőtt elindultak volna a harmadik keresztes hadjáratba. A száműzött Thomas Becket Vézelay-t választotta 1166-ban, hogy kihirdesse II. Henrik angol király legfőbb híveinek kiközösítését és kiközösítéssel fenyegesse meg magát a királyt is.
A főhajó 1165-ben leégett, akkor építették újjá jelenlegi formájában.
Vézelay hanyatlása egybeesett azzal a hírrel, hogy 1279-ben megtalálták Mária Magdolna testét Saint-Maximin-la-Sainte-Baume-ban. Ezt a helyet az Anjou-házból származó II. Károly nápolyi király patronálta, és domonkosrendi konventet építtetett. A domonkosrendi szerzetesek hamarosan híresztelni kezdték az ereklye csodatételeit.
A francia forradalom után Vézelay-t az összeomlás veszélye fenyegette. 1834-ben az újonnan kinevezett műemlékvédelmi felügyelő, Prosper Mérimée felhívta erre a figyelmet, és a fiatal építészt, Eugène Viollet-le-Duc-ot bízták meg, hogy felügyelje az átfogó restaurálást 1840 és 1861 között.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Művészettörténeti cikk az apátságról (angol)
- Az apátság ma (francia)
- Képek
- Vézelay
- Az Unesco Világörökségi listáján

