Kimi Räikkönen
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|
| Állampolgárság |  finn |
|---|---|
| Formula–1-es pályafutása | |
| Aktív évei | 2001 – től |
| Csapata(i) | Sauber, McLaren, Ferrari |
| Nagydíjak száma | 130 (129 rajt) |
| Világbajnoki címek | 1 (2007) |
| Győzelmek | 17 |
| Dobogós helyezések | 53 |
| Első rajtkockák | 16 |
| Leggyorsabb körök | 30 |
| Első Nagydíj |  2001-es Ausztrál Nagydíj |
| Első győzelem |  2003-as Maláj Nagydíj |
| Utolsó győzelem | aktív |
| Utolsó Nagydíj | aktív |
| A 2008-as Francia Nagydíj után frissítve | |
Kimi Matias Räikkönen (Espoo, 1979. október 17.) finn autóversenyző. Formula–1-es Pályafutását 2001-ben egy Sauberrel kezdte. 2002 és 2006 között a McLarennél versenyzett, jelenleg a Ferrari csapatának tagja. 2007-ben világbajnok lett és két alkalommal végzett a világbajnokság második helyén (2003, 2005).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Pályafutása
[szerkesztés] A Formula–1 előtt
Räikkönen kilencévesen kezdett el gokartozni. 1988-ban már részt vett néhány finn ifjúsági futamon az A, B és C osztályban és első győzelmeit is learatta. 1991-ben a finn gokart bajnokság mini sorozatában versenyzett, 1992-ben a finn Rakéta Gokart Bajnokság junior osztályában. Ugyanebben a sorozatban 1993-ban a kilencedik, 1994-ben a második helyen végzett. 1995-től a finn gokart bajnokság A osztályában versenyzett, amelyben 1996-ban a negyedik helyet szerezte meg. 1996-ban részt vett a gokart Európa-bajnokságon, a világbajnokságon és az északi bajnokságban is.
1997-ben megnyerte a finn gokart bajnokság A osztályát és negyedik helyet ért el az északi gokart bajnokság A osztályában. Részt vett a világbajnokságon is az A osztályban. 1998-ban ismét megnyerte a finn gokart bajnokság A osztályát és megnyerte az északi gokart bajnokság A osztályát is. Második helyet szerzett a gokart Európa-bajnokságon a Super A osztályban és harmadik helyet a Monaco Kupán a Super A osztályban.
1999-ben második helyet szerzett a finn gokart bajnokság A osztályában és tizedik helyet a gokart világbajnokság a Super A osztályban. Ugyanebben az évben kezdett el formulaautókkal versenyezni a Formula–Renault bajnokságban a Haywood Racing Teammel. Első futamán a harmadik helyen végzett. Ötödik helyet szerzett a Formula–Ford Euro–kupában. A Formula-Renault téli bajnokságán négy versenyből négyet megnyert a Manor Motorsport csapattal.
2000-ben – továbbra is a Manor Motorsporttal – megnyerte a Formula–Renault brit bajnokságát, tíz futamon hét győzelmet aratott, hétszer szerzett pole pozíciót és hatszor futott leggyorsabb kört. A Formula–Renault Európa–bajnokságon három versenyen indult, ebből kettőt megnyert, összetettben ezzel a hatodik helyen végzett.
[szerkesztés] A Formula–1-ben
[szerkesztés] Sauber Petronas
[szerkesztés] 2001
A Formula 1-es Sauber-Petronas csapat vezetője, Peter Sauber felfigyelt a fiatal finn eredményeire és 2000 szeptemberében meghívta egy tesztelésre, majd később még továbbiakra. Saubernek tetszett, amit látott és leszerződtette Räikkönent a 2001-es szezonra csapatához Nick Heidfeld csapattársának. Sokan kritizálták ezt a lépést (beleértve a FIA elnökét, Max Mosley-t is), mivel Räikkönen mindössze 23 versenyt futott együléses versenyautóval, mielőtt Formula–1-es szerződést kapott. Mosley – és mások is – úgy vélték, hogy nagy kockázatot jelent egy ilyen tapasztalatlan versenyzőt Formula–1-es autóba ültetni.
Räikkönen azonban a teszteken megfutotta a szuperlicenszhez szükséges kilométereket, így ideiglenes engedélyt kapott a versenyzésre az FIA-tól az első három futamra azzal, hogy a versenyzési engedélyét akkor véglegesítik, ha nem okoz balesetet vagy követ el komoly szabályszegést.
Räikkönen nem okozott csalódást, sőt, első versenyén rögtön pontot szerzett egy hatodik hellyel, miután Frentzent kizárták előle. Később a szezon során még nyolc pontot gyűjtött és ezzel a világbajnokság tizedik helyén végzett. Csapattársa, Heidfeld 12 pontot ért el és hetedik lett. A két versenyző összesen 21 pontot gyűjtött és ezzel a Sauber a konstruktőr-világbajnokság negyedik helyét biztosította be, ami a csapat történetének legjobb eredménye.
[szerkesztés] McLaren-Mercedes
[szerkesztés] 2002
A 2001-es szezon során a média gyakran összefüggésbe hozta Räikkönen nevét a Ferrarival, ám végül mégsem a maranellói csapathoz szerződött, hanem annak riválisához, a McLaren-Mercedeshez, amelyiktől a 2001-es szezon végén éppen visszavonult Räikkonen honfitársa, a kétszeres világbajnok Mika Häkkinen. Räikkönen csapattársa a tapasztalt David Coulthard lett.
A finn versenyző első McLarennel futott versenyén, a 2002-es Ausztrál Nagydíjon rögtön felállhatott a dobogó harmadik fokára és megfutotta a verseny leggyorsabb körét. A McLaren számos műszaki problémával küzdött a szezon során, Räikkönen végül összesen 24 pontot szerzett és a világbajnokság hatodik helyén végzett, egy hellyel Coulthard mögött, akinek 51 pontja volt. A melbournei futamon kívül Räikkönen még három alkalommal állhatott dobogóra: a Nürburgringen és Suzukában harmadik, Magny-Cours-ban második lett.
[szerkesztés] 2003
2003-ban a McLaren az előző évi autó módosított változatát, az MP4-17D-t használta. Az autó stabilan jó teljesítményt és megbízhatóságot mutatott a szezon során – Räikkönen úgyszintén. A finn versenyző az év második versenyén, a Maláj Nagydíjon megszerezte pályafutása első futamgyőzelmét, s a szezon végéig összesen tíz alkalommal állt dobogóra (egy első, hét második, két harmadik hely). Ez a kiegyensúlyozott teljesítmény – és az újonan bevezetett pontrendszer (amelyben 10-8-6-5-4-3-2-1 elosztásban az első nyolc helyezett kapott pontot) – azt eredményezte, hogy Räikkönennek az évzáró Japán Nagydíjon még volt matematikai esélye a világbajnoki címre. Ebben az évben nagy harcot vívott Michael Schumacher, Juan Pablo Montoya és Räikkönen a végső elsőségért. Végül azonban a Ferrari versenyzője, Michael Schumacher diadalmaskodott. Räikkönen 91 pontjával mindössze két ponttal maradt el a világbajnoktól.
[szerkesztés] 2004
2004-ben a McLaren ismét visszaesett – különösen a megbízhatóság terén. Raikkönent számos műszaki hiba sújtotta, így az első hét futamból mindössze kettőt fejezett be. A szezon közepén a csapat az addig használt MP4-19 kódjelű autót lecserélte az MP4-19B-re, és ez valamivel jobb eredményeket hozott. Räikkönen Silverstoneban pole pozíciót szerzett, a versenyen másodikként ért célba, Michael Schumacher nyert. Hockenheimban a második helyről esett ki a hátsó szárny leszakadása miatt. A Hungaroringen elektromos hiba következtében szintén nem tudta befejezni a versenyt. Az ezt követő Belga Nagydíjon végre nem hátráltatta a technika és megszerezte pályafutása második futamgyőzelmét. Azonban ez csak rövid szünet volt. A pechsorozat folytatódott Monzában, ahol az autó megállt a boxban és újra kénytelen volt feladni a versenyt. Kínában újra fölállhatott a dobogóra, igaz csak a harmadik fokára, majd Japánban motorcsere és az ebből következő bűntetés miatt végül hetedikként ért célba. Az év utolsó versenyén, a Brazil Nagydíjon újra harcba szállt a győzelemért, végül második lett. A világbajnoki pontversenyben a hetedik helyen végzett 45 ponttal. Csapattársa, Coulthard tizedik lett 24 ponttal.
[szerkesztés] 2005
2005-ben újabb jelentős szabályváltozásokat hoztak a Formula–1-ben. A legfontosabb az a szabály volt, aminek értelmében a versenyzőknek egy garnitúra gumival kellett végigfutniuk az időmérő edzéseket és a teljes versenytávot, valamint a motorszabály, amely szerint egy hajtóműnek két versenyhétvégét kellett kibírnia. A rajtsorrendről az első hat futamon két „egykörös” időmérő edzés döntött (egy szombaton, egy vasárnap), ám a nürburgringi Európai Nagydíjtól kezdve a nézők és a média általános elégedetlensége miatt eltörölték a vasárnapi időmérő edzést.
A szezon elején a Renault és Fernando Alonso erősen kezdett és nagy előnyre tett szert a világbajnoki pontversenyben. A McLaren az első néhány futamon azzal a problémával küzdött, hogy autójuk túlságosan óvta a gumikat, így azok nem tudtak megfelelően felmelegedni az egykörös időmérő edzésen. Miután ezt kiküszöbölték, a csapat egyre jobb teljesítményt nyújtott, Räikkönen pedig megnyerte a Spanyol-és a Monacói Nagydíjat.
A Nürburgringen is vezetett egészen az utolsó körig, amikor azonban a kockásra fékezett gumi miatt eltört a jobb első kerékfelfüggesztése és a gumifalba ütközött. A versenyzőnek nem lett baja, de a futamot a nagy vetélytárs, Alonso nyerte meg.
A következő versenyen, Kanadában Räikkönen ismét nyert, majd a Michelin gumikkal ellátott csapatok (a McLaren és a Renault is közéjük tartozott) által kihagyott Amerikai Nagydíj után Franciaországban harmadik lett, a Brit Nagydíjon pedig hatodik. Räikkönennek mindkét alkalommal motort cseréltek az autójában az időmérő edzés után, és a szabályok értelmében ez tíz helyes rajtbüntetést vont maga után a versenyen, így a finn csak a mezőny közepéről rajtolhatott.
A Német Nagydíjon Räikkönen ismét az élről esett ki műszaki hiba miatt, de aztán a Magyar-és a Török Nagydíjon nyerni tudott. Az Olasz Nagydíjon megint motort cseréltek autójában, így a pole pozíció helyett csak a 11. helyről indult, s végül negyedik lett. Belgiumban nyert, de ekkor már a sok műszaki hiba miatt, ami a szezon során sújtotta, nem sok esélye volt a világbajnoki címre. A következő versenyen, a Brazil Nagydíjon Alonsónak a harmadik hely is elég volt arra, hogy bebiztosítsa a címet – és ezt meg is tette. A Japán Nagydíjon Räikkönen a 17. helyről indulva nyert az utolsó körben megelőzve az addig vezető Giancarlo Fisichellát, a szezon utolsó futamán, Kínában pedig második lett Alonso mögött.
A világbajnoki pontversenyben a finn összesen 112 pontot gyűjtött és a második helyen végzett a 133 pontos Alonso mögött. Szoros csata kettejük között a pályán vagy a világbajnoki pontversenyben nem alakult ki az év során. Räikkönen csapattársa, Juan Pablo Montoya – aki két futamot szezon eleji sportbalesete miatt kihagyott, egyről pedig kizárták a csapat hibája miatt – 60 ponttal a negyedik helyen végzett.
[szerkesztés] 2006
2006-ban újabb technikai változtatások történtek: a V10-es motorokról áttértek a V8-asokra. Ez az év újabb csalódás lehetett a versenyző számára: a McLaren teljesítménye elmaradt a fő rivális Ferraritól és Renaulttól. Az első futamon technikai hiba hátráltatta az időmérőn így csak a 22.-dik hely jutott neki. Ám a futamon minden rendben alakult így harmadikként állhatott fel a pódiumra. A második futamon ütközés miatt kiesett. Ausztráliában jobban alakultak a dolgok: második lett.
Európába visszatérve egy ötödik, egy negyedik, majd egy újabb ötödik helyezést szerzett. Autója ezúttal nem megbízhatatlan, hanem lassú volt. Monacóban újra a kocsi romlott el, de Silverstoneban újra dobogóra állhatott. Kanadában Räikkönen közel került a győzelemhez, de be kellett érnie a harmadik hellyel. Egy újabb kiesés és egy ötödik hely után egy újabb dobogó következett. A rendkívül élvezetes, esős Magyar Nagydíjon újra kiesett, miután hátulról nekiment a lekörözött Vitantonio Liuzzinak.
A törökországi kiesés után legjobb 2006-os eredménye következett: második lett Monzában, ahol a pole pozícióból indulhatott, 64 ezredmásodpercel előzve meg Michael Schumachert. Egy kiesés után két ötödik hellyel búcsúzott a McLarentől.
Évad közben rengeteg pletyka röppent fel, hogy a 2006-ban lejáró szerződése után hova igazol, esetleg marad-e a McLarennél. Végül a Ferrarit választotta, három évre szerződött a csapathoz. (A 2006-os Olasz Nagydíj egyik legemlékezetesebb momentuma volt, mikor a dobogó legfelső fokán álló Michael Schumacher, mosolyogva a mellette álló Räikkönen fülébe súgott valamit, majd a sajtótájékoztatón bejelentette visszavonulását. Akkor már mindenki tudta, hogy Kimi Räikkönen lesz Michael Schumacher utódja a Scuderia Ferrarinál.)
[szerkesztés] Scuderia Ferrari
[szerkesztés] 2007
2007-ben Räikkönen a Ferrarihoz szerződött. Első futamán, Ausztráliában, rögtön sikerült megszereznie az első rajtkockát, majd a versenyen megfutotta a leggyorsabb kört, és végül a dobogó legfelső fokára is ő állhatott fel, megelőzve a McLaren két versenyzőjét. A futamot fölényesen nyerte, miközben csapattársa, Felipe Massa csupán a hatodik helyet szerezte meg, igaz, őt az időmérő edzésen váltóhiba hátráltatta, ezért a rajtrács közepéről volt kénytelen rajtolni. Nigel Mansell 1989-es ferraris debütálása óta Räikkönennek sikerült először, hogy győzelemmel mutatkozzon be a Scuderiánál.
A második futamra, a Maláj Nagydíjra kiegyenlítődtek az erőviszonyok a Ferrari és legnagyobb riválisa, a McLaren között, így vegyes, Massa-Alonso-Räikkönen-Hamilton sorrend alakult ki a rajtrács elején. Az első kanyarban mindkét McLaren megelőzte az előtte induló Ferrarit, majd a második kanyarban, Hamilton Massát is megelőzte, így a két McLaren a két Ferrari elé került. Alonso győzelme innentől kezdve nem lehetett kérdés, így Räikkönennek már csak Hamilton üldözése maradt, és bár megközelítette a "szuperújoncot", megelőzni nem tudta, így a harmadik helyen ért célba. Csapattársa, Massa, az ötödik körben kívülről próbálta előzni Hamiltont, ám a manőver rosszul sikerült, minek következtében kicsúszott, és az ötödik helyre tudott csak visszatérni, és a versenyt is ebben a pozícióban fejezte be.
A harmadik, Bahreini Nagydíjon ismét harmadiknak futott be, ismét Hamilton mögött, ám ezúttal csapattársa nyert. Alonso ötödik lett. Ekkor hármas holtverseny alakult ki a világbajnokságban Räikkönen, Alonso és Hamilton között.
A következő, Spanyol Nagydíjat feladni kényszerült. Csapattársa ezt a futamot is megnyerte, nagyszerű versenyzéssel Hamilton és Alonso előtt. Mivel az angol "szuperújonc" a kétszeres világbajnok csapattársa előtt ért célba, átvette a vezetést a világbajnoki pontversenyben, Massa pedig feljött Räikkönen elé a harmadik helyre. Räikkönen teljesítménye elmaradt a várttól, nemcsak a McLaren-versenyzők, de csapattársa, Massa is jobb teljesítményt nyújtott nála. A "szupergyors" "Jégember" mítosza megrendült. Valójában az új Bridgestone gumikhoz és a Ferrari agresszív kipörgésgátló rendszeréhez nehezen tudott alkalmazkodni.
Monacóban, az időmérőn annyira igyekezett gyorsan vezetni, magához képest idegen stílusban, hogy autója a falhoz ért, és a Ferrari első felfüggesztése meghibásodott. Az irányíthatatlan Ferrarival szinte pontosan leutánozta Michael Schumacher egy évvel azelőtti, nagy vihart kavart, "leparkolását". Nagynehezen begurult a boxba, és kétségbeesetten kérte szerelőit, hogy javítsák meg versenygépét, de azt már nem lehetett rendbehozni az időmérőre. Kimi mélypontra zuhant. Mért idő nélkül a 15. helyről rajtolt, és végül körhátrányban az utolsó pontszerző helyen futott be, nyolcadikként. Közben a két McLaren teljesen más dimenzióban versenyzett, mint a többiek. Míg Hamilton méterekre követte csapattársát, addig a harmadik helyen autózó Massára már több mint egy percet vertek, és az összes többi autót lekörözték. A világbajnokságban ismét holtversenyben vezetett a két McLarenes versenyző, de addigra a két ferraris már lemaradt az Ezüstnyilaktól. (Akiket viszont csapatutasítás ügyében vizsgálták, mivel nem hagyták, hogy Hamilton megpróbálja megelőzni Alonsót, ami viszont Monacóban igen logikus döntés.)
A kaotikus Kanadai Nagydíjon Hamilton a verseny elejétől a végéig vezetett, mivel boxkiállásait mind sikerült a biztonsági autó pályára hajtása előtt letudnia. Őt csak a BMW-s Nick Heidfeld tudta követni, hasonlóan szerencsés boxtaktikájának köszönhetően. A mezőny többi tagjára teljes káosz borult. A biztonsági autó négyszer is a pályára hajtott. Nyolcan kiestek (közülük Robert Kubica falnak csapódása az utóbbi évek legnagyobb balesete volt, de szerencsére kisebb zúzódásokkal megúszta). Két versenzőt (Massa, Fisichella) kizártak a boxutca piros lámpánál történő elhagyásáért. Másik kettőt (Alonso, Rosberg) pedig boxutca-áthajtásra büntettek, mert a boxba hajtottak, miközben azt még nem nyitották meg. Míg Hamilton szárnyalt, Alonso bukdácsolt (többször is kicsúszott, végül a hetedik helyen futott be, miután a verseny végén Szató Takuma is megelőzte egy [Super Aguri]]val), Massát kizárták, Räikkönen beragadt végül csak az ötödik lett. Hamilton lélegzetvételnyi előnyhöz jutott Alonsoval szembena viágbajnoki pontversenben, és Räikkönen is felzárkózott egy kicsit Massára.
A következő észak-amerikai verseny (a jövő évre szerződést nem hosszabbító) Indianapolisban zajlott. A világbajnokság állásának megfelelő sorrend alakult ki a rajtrácson: Hamilton-Alonso-Massa-Räikkönen. Majd ugyan ebben a sorrendben is futottak be. A két McLaren még mindig fölényben volt, de előnyük Indianapolisban már "csak" 10 másodperc volt a Ferrarikal szemben. Valamint a leggyorsabb kört is egy Ferrari futotta, méghozza a Räikkönennel a volánnál. (Alonso és Hamilton között egyre feszültebb lett a viszony, és a spanyol egyre rosszabb kapcsolatban állt csapatával is, különösen annak vezetőjével, Ron Dennisszel.) Úgy tűnt, hogy a mezőny leggyorsabb versenyzőjének tartott Räikkönennél gyorsabb a csapattársa, Massa.
Ám mire kritikusai leírták volna a finn versenyzőt, Franciaországban futamot nyert, méghozzá úgy, hogy a Ferrari megszerezte a 2007-es évben első kettős győzelmét. A McLarennel szemben gyengébbnek tűnő Ferrari is feltámadni látszott: Massa indult pole-ból, és Räikkönennel fél percet vertek a harmadik helyen befutó Hamiltonra. A váltóproblémákkal küszködő Alonso hetedik lett. A világbajnokságban a sorrend nem változott, de az első négy helyezettnek két-két futamgyőzelme volt már ekkor.
Silverstoneban, bár a hazai közönség előtt versenyző Hamiltoné lett a pole, Räikkönen nyerte a futamot. Ezzel újra világbajnoki esélyesként emlegették. Mivel mögötte Alonso, Hamilton sorrendben futottak be az Ezüstnyilak, Alonso faragott egy keveset a hátrányából. Massa csak az ötödik helyen zárt, ezért Räikkönen egy ponttal elé került a bajnokságban, és egyben ő volt 2007-ben az első versenyző, aki harmadszor nyert.
A kaotikus Európai Nagydíjon, ahol kétszer is heves esőzés lassította a versenyt, Kimi technikai hiba miatt feladni kényszerült a futamot, miközben Alonso és Massa nagyszerű versenyt mutattak be. Az utolsó boxkiállás után a spanyol klasszis és a Ferrari brazil versenyzője két körön át kerék-kerék ellen küzdött, végül a spanyol előzött, de autója megsérült. Hamilton 9. lett, így megszakadt élete első 9 versenyén keresztül tartó dobogós-és egyúttal pontszerző sorozata is. Alonso már csak 2 pontra volt Hamiltontól, Massa pedig újra Räikkönen elé került a világbajnokságban.
Magyarországon Alonsót a pole pozícióból 5 hellyel hátrébb sorolták, mivel az időmérő edzés alatt 12 másodpercig feltartotta Hamiltont a boxban, aki így nem ért fel a gyors körére, ezért csak második lett. Alonso büntetése következtében Hamilton az élről, Räikkönen a harmadik, Alonso a hatodik rajtkockából, Massa pedig, az időmérőn történt műszaki hibája miatt csak a 14. helyről rajtolt. Räikkönen nem tudta megelőzni Hamiltont, így a második helyen futott be az angol mögött, a harmadik helyen célba érő BMW-s Nick Heidfeld előtt, akit meg Alonso nem tudott megelőzni, és így a spanyol csak a negyedik lett. Massa beszorult a középmezőnybe, és csak 13. helyen ért célba. A világbajnokságban Hamilton megint kis előnyre tett szert Alonsóval szemben, míg Räikkönen ismét egy ponttal Massa elé került. Az időmérő alatt történt incidens miatt elvették a McLaren Hungaroringen szerzett 15 pontját. Időközben Alonso és Hamilton ellenséges viszonya, illetve a spanyol és a McLaren közti feszültség nyilvánvaló lett.
A Török Nagydíjon a Ferrari második kettős győzelmét aratta az évben, de ezúttal Massa-Räikkönen sorrendben. Alonso harmadik lett, több, mint 20 másodperces hátránnyal, Hamilton ötödik. Alonso ismét közelebb került Hamiltonhoz, Massa pedig ismét egy ponttal Räikkönen elé került a pontversenyben. Mind a négy éllovasnak három-három futamgyőzelme volt ekkor.
Az Olasz Nagydíjon Alonso megelőzte csapattársát és megnyerte előtte a futamot. A McLarenek 20 másodpercet vertek a harmadik helyen célba érő ferraris Räikkönenre, a Scuderia hazai pályájának számító Monzában. Massa kiesett és elvesztette érdemi esélyét arra, hogy világbajnok legyen az évben. Alonso ekkor már csak 3 pontra volt Hamiltontól, Räikkönen pedig Massa balszerencséjének köszönhetően újra elé került 5 ponttal. Viszont Alonsótól már eléggé le volt maradva: 15 pont volt a hátránya.
A Belga Nagydíjat Räikkönen sorozatban harmadszor megnyerte, életben tartva ezzel esélyét a világbajnoki címre. (Erre a teljesítményre csak Senna és Schumacher volt képes korábban, ők szintén háromszor nyerték meg a Belga Nagydíjat). Mögötte csapattársa futott be másodiknak. Az idénybeli harmadik kettős győzelmét szerző Ferrarik mögött Alonso-Hamilton sorrendben értek be az Ezüstnyilak, így Alonso 2 pontra megközelítette Hamiltont.
A szezon közepén kirobbant kémügy folytatódott: az FIA, bár először nem büntette meg a McLarent, a Ferrari fellebbezése után kizárta a wokingi csapatot a konstruktőr-világbajnokságból, addig szerzett pontjait elvette, és az autósportban rekordnak számító, 100 millió dolláros pénzbírságot rótt ki rá. A versenyzőket nem büntették, mivel együttműködtek az FIA-val.
A Japán Nagydíj 2007-ben visszatért a neki 1976-ban és 1977-ben otthont adó, festői szépségű környezetben fekvő pályára, Fujira. Ahogy a 30 évvel ezelőtti futamon, úgy most is esős időben zajlott a verseny. A Safety Car mögött indult el és haladt a mezőny 19 körig. A Ferrarik nem kapták meg időben a versenybírók azon döntését, miszerint kötelező az extrém esőgumik használata a futamon, így intermediate gumikon hajtottak pályára. Ezeket azonban le kellett cserélniük, így a mezőny végére estek vissza. Repülőrajt következett, de a Safety Car még egyszer visszatért a pályára, miután Alonso egy vízátfolyáson megcsúszva falnak ütközött. A versenyt a sok kieső miatt végül csak 15-en fejezték be, ráadásul a sok Safety Car-os szakasz miatt a két órás időkorlát határán. Hamilton végig uralta az esős versenyt, és nyert, Kovalainen második, Räikkönen a harmadik lett, Massa pedig egy rendkívüli akcióban az utolsó körben, az utolsó kanyarban előzte a BMW lengyel versenyzőjét, Robert Kubicát, és végül a hatodik lett.
A Japán Nagydíj után Hamilton 107 ponttal az élen állt, utána következett Alonso 95 ponttal, majd Räikkönen 90-nel, míg Massa 80 ponttal a negyedik volt. Mivel már csak két futam volt hátra, amiken maximum 20 pontot lehet szerezni, Massa ekkor már matematikailag is esélytelen volt a világbajnoki cím megnyerésére. Alonso 12, Räikkönen 17 pontos hátrányban volt Hamiltonhoz képest, az egész szezonban hibátlanul autózó, 100%-os célbaérési rátával büszkélkedhető (csak egyszer nem szerzett pontot) angol "szuperújonc" biztos befutónak tűnt, ha nem hibázik a hátralevő futamokon. Sőt, mivel a pontversenyben mögötte lévő csoporttársa 12 ponttal volt lemaradva tőle, az utolsó előtti, Kínai Nagydíjon Hamilton már egy második hellyel is bebiztosíthatta volna elsőségét.
Eleinte minden jól is alakult Hamilton számára: pole pozícióból indult a Kínai Nagydíjon, és sokáig vezetett is. Egyszer csak azonban elhasználódott hátsó kerekei miatt lelassult, Räikkönen elment mellette, majd mikor Alonso közel került hozzá, a boxba hajtott, de a boxuca bejáratánál kicsúszott és a kavicságyban ragadt. Így pont nélkül fejezte be a nagydíjat, amivel egy futammal a szezon vége előtt újra nyitottá vált a világbajnoki cím sorsa. Räikkönen ugyanis nyert, Alonso pedig második lett: a spanyol versenyző 4 pontra megközelítette Hamiltont, míg Räikkönen hátránya hét pontra csökkent.
Még így is Hamilton volt a legelőnyösebb pozícióban: az utolsó futamon elért első vagy második helyezéssel azonnal világbajnok lehetett volna, ha pedig hátrébb végez, csak arra kellett figyelnie, hogy két vetélytársa ne végezzen nála sokkal előrébb. Räikkönen esélyei a világbajnokság megnyerésére ekkor minimálisak voltak. Vagy első, vagy második helyen kellett végeznie, de ekkor is ki volt szolgáltatva a többiek eredményének. Ahhoz, hogy világbajnok lehessen, elsősége esetén Alonso legfeljebb harmadik, Hamilton legfeljebb hatodik helyen érhetett célba; második hely esetén pedig Alonso nem futhatott be negyediknél, Hamilton pedig a nyolcadiknál jobb pozícióban.
A Brazil Nagydíj Massa hazai versenye, ahol egy évvel azelőtt pole pozícióból indulva nyert. A brazil versenyző a világbajnoki címre már esélytelen volt, így már a verseny előtt is azt nyilatkozta, kész átadni esetleges első helyét csapattársának, és egyáltalán bármiben segíteni őt, ha ezen múlna a viágbajnokság sorsa.
Massa ebben az évben is megszerezte az első rajthelyet, és a verseny nagy részében vezetett is Sao Paulóban. A Massa-Hamilton-Räikkönen-Alonso rajtfelálásban a Ferrarik voltak a tisztább íven, és mialatt Massa Hamilton elé hajtva kicsit visszafogta az angol versenyzőt, Räikkönen feljött a második helyre, csapattársa mögé. Rögtön utána Alonso is elment Hamilton mellett, ezzel feljött a harmadik helyre. Hamilton hamar megpróbálta visszaelőzni csapattársát, ám a pálya poros ívéről kicsúszott, és visszaesett a nyolcadik helyre. Bár Alonso biztosan és hibátlanul autózott a harmadik helyen, esélye sem volt megelőzni a Ferrarikat, akik a verseny végére közel egy perces előnyt autóztak ki vele szemben. Így ő biztosan lecsúszott a világbajnoki címről. Hamilton időközben rohamléptekben tört előre, mivel neki az ötödik hely kellett a világbajnoki címhez. A hetedik körben azonban autója hirtelen lelassult, az egész mezőny elment mellette, és amikor az autó újra erőre kapott, a 18. helyen állt. Egyre kevesebb esélye volt a világbajnoki cím megnyerésére, mivel a Ferrarik időközben teljesen elszakadtak a mezőnytől. Bár ekkor Massa állt az élen, tudni lehetett, hogy ha a McLarenes versenyzők pozíciója nem javul, Massa kész átadni neki első helyét. Hamilton lemaradása ellenére megcélozta az ötödik helyet, ahol Räikkönen elsősége ellenére is megnyerte volna a világbajnokságot. A minél hathatósabb felzárkózás érdekében a csapat három kiállásos stratégiára állította, de ez a taktika nem fizetődött ki: csak a hetedik helyre tudott felkapaszkodni.
A csapatoknak nem szabad utasítaniuk egyik versenyzőjüket sem a másik szándékos elengedésére (erre semmi nem utalhat a csapatrádióban sem), ezért Massának és Räikkönennek úgy kellett helyet cserélnie szigorú figyelem közepette, hogy senki ne vádolhassa a csapatot csalással. Éppen ezért a pontosan kiszámolt boxtaktikát választották a helycseréhez. Az első kerékcsere alkalmával Räikkönen autóját jobban megtankolták, mint Massáét, így a második kiállásra három körrel később keríthetett sort, mint brazil csapattársa. A könnyű autóval a három gyors kör alatt kiautózta a szökséges előnyt, és a második boxkiállás után az első helyre jött vissza: a csere kifogástalanul sikerült, senki nem emelhetett panaszt ellene.
A verseny vége felé, ahelyett, hogy kímélte volna a brazil időjárás által megviselt motort, vagy a Sao Pauló-i pálya rossz minőségű aszfaltján igénybevett szuperlágy abroncsokat, Räikkönen megfutotta a verseny leggyorsabb körét. Végül megnyerte a versenyt, csapattársa a második, Alonso a harmadik, Hamilton a hetedik helyen végzett: a verseny előtt legesélytelenebb Räikkönen 110 ponttal, vetélytársait 1 ponttal megelőzve megnyerte a 2007. évi Formula-1-es világbajnokságot. Hamilton és Alonso 109-109 ponttal mögötte végeztek: Hamilton jobb helyezései miatt második, Alonso harmadik lett.
Kimi Räikkönen az után, hogy 2003-ban és 2005-ben lecsúszott a világbajnoki címről, 2007-ben megnyerte a világbajnokságot: izgalmas versenyen, és még annál is izgalmasabb évadot követően. A Formula–1 57 éves történelmében ő az első Ferraris versenyző, aki első évében világbajnok lett a Scuderiával. A Ferrari pedig végül nem csak azért nyerte meg a konstruktőr-világbajnokságot, mert kizárták a McLarent. Räikkönen 110 és Massa 94 pontjával (összesen 204) pontok tekintében is megelőzték a McLarent: a csapat ugyanis a Hungaroringen nyert 15 pontját egyébként is elvesztette volna (Hamilton, Alonso: 109-109 pont, összesen: 218, ebből levonva a 15 pont = 203 pont.)
| Olyan boldog vagyok, hogy szinte fáj. Olyan ez, mintha egy álom vált volna valóra. Erre vágytam gyerekkorom óta... Mindig mondtam, hogy a karrierem célja az, hogy világbajnok legyek. Többször is nagyon közel kerültem ehhez, és végül minden jól alakult... Csodálatos verseny volt, azt hiszem, még soha nem éltem át ennyi érzést versenyautóban. Minden tökéletes volt. Olyan ez, mint egy születésnapi ajándék a mennyből![1] | ||
[szerkesztés] 2008
A 2008-as idény rosszul kezdődött számára, pedig a téli teszteken az egyik leggyorsabb volt. A szezonnyitón autója a futam vége előtt 4 körrel elromlott, de Barrichello kizárásával mégis kapott 1 pontot, mert teljesítette a versenytáv 90%-át. Az egy héttel későbbi Maláj Nagydíjat megnyerte, és az összetettben feljött a 2. helyre. A Bahreini Nagydíjon elért második helyével átvette a vezetést a versenyzők között, miután a világbajnokságot addig vezető Lewis Hamilton nem szerzett pontot. A Spanyol Nagydíjon Formula–1-es mesterhármast ért el: övé lett a pole pozíció, a győzelem és a verseny leggyorsabb köre is. Csapattársa, Massa második helyével a Ferrari kettős győzelmet ünnepelhetett. Előnye a pontversenyben hét pont volt az üldözőivel szemben.
A Török Nagydíj edzései rosszabbul sikerültek, az első szabadezésen váltóhiba hátráltatta, az időmérő edzésen pedig csak a 4. helyet szerezte meg. A rajtnál koccant az előtte beragadó Heikki Kovalainennel, így sérült első szárnnyal versenyezte végig a távot. Kezdeti hártányát ledolgozta Alonsóval, majd Kubicával szemben is, de a merész boxtaktikával versenyző Hamiltont már nem tudta megelőzni. Massa magabiztosan nyerte a futamot, de a kettős Ferrari-győzelem elmaradt, Räikkönen a 3. lett. A Monacói Nagydíj időmérő edzésén a második helyet szerezte meg, de az esős versenyen végül csak a 9. lett. A rajtnál Hamilton, majd később Kubica is megelőzte, amikor boxutca-áthajtásos büntetést kapott, amiért a rajt előtt nem tették fel időben a kerekeket az autójára. Kubicát bokiállása után visszaelőzhette volna, de a célegyenes végén kicsúszott és letörte az első légterelőjét. Még így is lett volna esélye pontot szerezni, de nem sokkal a verseny vége előtt egy fékezésnél elvesztette uralmát az autója fölött és az előtte haladó Adrian Sutilba rohant. Újabb kényszerű boxkiállása után még megfutotta a verseny leggyorsabb körét, de csak a 9. helyen intették le. Mivel nem szerzett pontott, Hamilton átvette tőle a vezetést a világbajnokságban.
A Kanadai Nagydíjon a harmadik helyről rajtolhatott és – zsinórban negyedszer – megfutotta a verseny leggyorsabb körét, de az első, a Safety Car bentléte miatt kaotikus boxkiálláskor Hamilton hátulról belerohant és mindketten kiestek. A hibájáért Hamilton tízhelyes rajtbüntetést kapott a Francia Nagydíjra. Magny Cours-ban hagyományosan jól szerepelnek a Ferrarik, és ez 2008-ban sem volt másként. Massával magabiztosan szerezték meg az első két rajthelyet, Räikkönennek még az is belefért, hogy csak egy gyors kört fusson az időmérő edzés utolsó szakaszában, üzemanyagot spórolva ezzel a versenyre. Az első helyről indulva magabiztosan vezette a futamot, amikor jobb oldali kipufogócsöve előbb meglazult, majd leszakadt az autójáról, karosszéria-elemeket magával rántva. Ettől több mint egy másodperccel lassabb köröket tudott csak futni. Massa könnyedén megelőzte, de a harmadik helyen haladó Jarno Trulli már túlságosan le volt maradva ahhoz, hogy befogja. A második helyéért járó nyolc ponttal a világbajnokság harmadik helyére zárkózott föl, Kubica mögé, akit Massa váltott az élen.[2]
[szerkesztés] Formula–1-es eredményei
| Év | Csapat | Győzelem | Pole pozíció | Leggyorsabb kör | Pont | Helyezés |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 2001 | Sauber-Petronas | 0 | 0 | 0 | 9 | 10. |
| 2002 | McLaren-Mercedes | 0 | 0 | 1 | 24 | 6. |
| 2003 | McLaren-Mercedes | 1 | 2 | 3 | 91 | 2. |
| 2004 | McLaren-Mercedes | 1 | 1 | 2 | 45 | 7. |
| 2005 | McLaren-Mercedes | 7 | 5 | 10 | 112 | 2. |
| 2006 | McLaren-Mercedes | 0 | 3 | 3 | 65 | 5. |
| 2007 | Scuderia Ferrari | 6 | 3 | 6 | 110 | 1. |
| 2008 | Scuderia Ferrari | 2 | 2 | 5 | 43 | 3. |
(A táblázat a 2008-as Francia Nagydíj után frissült)
Összessen (a 2008-as Francia Nagydíjig): 17 győzelem, 16 első rajtkocka, 30 leggyorsabb kör (versenyinek 23,25%-a), 499 pont (3.86 pont versenyenként).
(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)
[szerkesztés] Csapatvezetői tevékenysége
2004 novemberében Kimi Räikkönen és menedzsere, Steve Robertson bejelentették, hogy Räikkönen Robertson Racing néven Formula–3-as csapatot alapítanak, aminek operatív vezetését Robertson végzi, a finn versenyző gyakorlatilag csak a nevét adja hozzá.
[szerkesztés] Családja
Kimi Räikkönen nős, felesége Jenni Dahlmann, a 2000-es finn-és skandináv szépségkirálynő. Esküvőjüket 2004. július 31-én tartották. Gyermekük nincs, Svájcban élnek. Testvére, Rami szintén autóversenyző, nős férfi. Räikkönen gazdája egy Ajax nevű németjuhász kutyának, és egy Peppi nevű jack russal terriernek.
[szerkesztés] Becenevek
Kimi Räikkönen "hivatalos beceneve" az "Iceman", azaz Jégember. Ezt a nevet a McLaren csapatfőnöke, Ron Dennis adta neki utalásként nyugodt természetére, illetve északi származására. Az "Iceman" felirat Räikkönen bukósisakján illetve bal alkarjára tetoválva is látható. Másik beceneve, melyet a szerelők adták neki, a Kimster vagyis Kimi + Monster. Ezt a 2004-es Belga GP-n kapta, mert úgy vezetett mint egy igazi rém.
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Előző világbajnok: Fernando Alonso |
Formula–1-es világbajnok 2007 |
 |
Következő világbajnok: címvédő |
| Csapatok és versenyzőik a 2008-as F-1 világbajnokságon | ||||||||||
| Ferrari | BMW | Renault | Williams | Red Bull | Toyota | Toro Rosso | Honda | Force India | McLaren | |
| 1 Räikkönen 2 Massa |
3 Heidfeld 4 Kubica |
5 Alonso 6 Piquet |
7 Rosberg 8 Nakadzsima |
9 Coulthard 10 Webber |
11 Trulli 12 Glock |
14 Vettel 15 Bourdais |
16 Button 17 Barrichello |
20 Sutil 21 Fisichella |
22 Hamilton 23 Kovalainen |
|
| Egyéb csapatok a 2008-as évadban: Super Aguri | ||||||||||
| Egyéb versenyzők a 2008-as évadban: Szató · Davidson | ||||||||||
Formula–1-portál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap
