Vitantonio Liuzzi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vitantonio Liuzzi
Vitantonio Liuzzi 2011 Malaysia.jpg
Életrajzi adatai
Született 1981augusztus 6. (32 éves)
Locorotondo, Olaszország
Nemzetisége olasz olasz
Pályafutása
Aktív évei 20052007, 2009-2011
Korábbi csapatai Red Bull (2005),
Toro Rosso (2006–2007),
Force India (2008 teszt, 2009–2010), Hispania (2011)
Nagydíjak száma 81 (80 rajt)
VB-pontok 26
Első nagydíj San Marino 2005-ös San Marinó-i nagydíj
Legutolsó nagydíj brazil 2011-es brazil nagydíj
2011 VB-helyezés 23. (0 pont)

Frissítve: brazil 2011-es brazil nagydíj

Vitantonio Liuzzi (Locorotondo, Olaszország, 1981. augusztus 6. –) olasz autóversenyző, Formula–1-es pilóta.

Pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Formula–1 előtt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Liuzzi 1991-ben kezdett el gokartozni. 1993-ban megnyerte az Olasz Gokart-bajnokságot, 1995-ben második helyen végzett a sportág világbajnokságában és ötödikként az Európa-bajnokságban. 2001-ben megnyerte a Gokart Világbajnokságot – az utolsó futamon a Formula–1-es szezon után beugró, akkor már négyszeres világbajnok Michael Schumachert is megverve. Ugyanebben a szezonban már autókkal is versenyzett, és a második helyen végzett a német Forma-Renault bajnokságban.

2002-ben már a német Formula–3-ban versenyzett, ahol három pole pozíciót szerzett, és összetettben a kilencedik helyen végzett. Ugyanebben az évben megnyerte a nemzetközi San Marinói Formula–3-as futamot, tesztelt a Coloni Motorsport Forma-3000-es csapatnál, valamint a Formula–1-es BMW-Williams istállóval.

2003-ra a Coloni leszerződtette a nemzetközi Forma-3000-es bajnokságba, amelyben a negyedik helyen végzett. 2004-ben az Arden International csapat versenyzője lett ugyanebben a sorozatban és dominálta a szezont. Tíz versenyből hetet megnyert és kilenc pole pozíciót szerzett – ami Forma-3000-es rekord az egy szezonban elért sikereket illetően. Természetesen ezekkel az eredményekkel fölényesen megnyerte a bajnokságot.

A Formula–1-ben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Red Bull harmadik számú versenyzőjeként a 2005-ös brit nagydíj egyik szabadedzésén
A 2007-es brazil nagydíjon a Toro Rossóval

Eredményei figyelmet kaptak a Forma–1-ből is. A 2004-es szezon végén összefüggésbe hozták Liuzzi nevét a Ferrarival (mint lehetséges tesztpilóta) és a Sauber-Petronasszal (utóbbival tesztelt is egy alkalommal szeptemberben), végül azonban a Red Bull csapat szerződtette le.

A csapatnak egy állandó versenyzője volt 2005-ben – David Coulthard –, míg a másik autóban Liuzzi és egy másik fiatal reménység Christian Klien váltotta egymást. A szezont Klien kezdte: az első három versenyen ő ülhetett a Red Bullba, majd San Marinóban került Liuzzira a sor. A csapatvezetőket jobban meggyőzte Klien teljesítménye, így az olasz csak négy verseny erejéig vezethette a Red Bullt, a kanadai nagydíjtól ismét Klien ülhetett az autóba és a szezon végig Liuzzi már nem is kapott több lehetőséget – csak tesztpilótaként. Liuzzi négy versenyén a csapattal 1 pontot szerzett Imolában.

A 2005-ös szezon végén a Red Bull kivásárolta a Minardi csapatot és Toro Rosso néven saját „B-csapataként” működtette tovább. Miután Coulthardnak és Kliennek 2006-ra is meghosszabbították a szerződését a Red Bullal, Liuzzi a Toro Rossóhoz került az új szezonban, ahol az amerikai Scott Speed a csapattársa. Liuzzi Indianapolisban, ahol csak 9-en értek célba, szerzett egy pontot. Speed nem szerzett pontot a szezonban. 2007-ben mindketten maradtak a csapatnál, Scott Speed teljesítményével azonban nem voltak megelégedve a Toro Rosso vezetői, ezért a magyar nagydíjtól kezdve Liuzzi csapattársa az újonc Sebastian Vettel lett. Az esős kínai nagydíjon Vettel a 4., Liuzzi a 6. lett, máig is ez volt az egyetlen alkalom, amikor mindkét Toro Rosso pontszerző helyen ért célba. Ezen kívül 2007-ben egyikük se szerzett több pontot. Liuzzi Japánban a 8. helyen ért célba, de utólag 25 másodperc időbüntetést kapott, mert sárga zászló alatt előzött, így csak a 9. helyre értékelték. 2008-ban és 2009-ben a Force India tesztversenyzője.

Miután 2009. szeptember 3-án - előzetes tárgyalásokat követően - a Force India engedélyezte, hogy addigi pilótája, Giancarlo Fisichella a Ferrari színeiben folytassa pályafutását, a várakozásoknak megfelelően Liuzzi ülhetett be a 21-es számú versenyautóba. Életének második esélyét remekül kihasználta, Monzában pályafutása legjobb rajthelyével nyitott, a 7. pozíciót ráadásul kimondottan magas benzinszinttel teljesítette. Az olasz nagydíj is kiválóan kezdődött számára, a rajtot követően feljött a 6. helyre, majd optimális 1 kiállásos taktikájának és erős tempójának hála a 4. helyen találta magát, többek közt csapattársát megelőzve. A 23. körben azonban a hajtáslánc egyik elemének meghibásodása folytán fel kényszerült adnia a futamot.

A 2009-es japán nagydíjon

A várakozásoknak megfelelően az alacsony leszorító erő mellett remeklő Force India autóinak kevésbé ízlett a szingapúri utcai versenypálya, Liuzzi újoncként próbált helyállni, ez az időmérőn az utolsó rajtkockára volt elegendő. (Heidfeld későbbi büntetése miatt ez 19. helyre módosult.) A futamot hiba nélkül lehozta, volt néhány előzési kísérlete, de végül a 14 célba érő közül utolsóként intették le. A szuzukai hétvége is rosszul indult számára, váltóproblémák miatt az utolsó, 19. helyen végzett az időmérőn, Timo Glock kényszerű távolmaradása miatt egy hellyel előrébb indulhatott. A versenyen aztán tartani tudta riválisai tempóját, két versenyzőt megelőzve a 14. helyen haladt át a célvonalon. A brazil nagydíj időmérőjén bejutott a Q2-be, ott azonban rögtön az első gyors körében megcsúszott a célegyenesben felgyülemlő egyik vízátfolyáson, majd a sikánt övező gumifalban alaposan összetörte versenygépét. Váltót kellett cserélni, így csak a mezőny végéről indulhatott. A versenyt a 11. helyen fejezte be. A szezonzáró abu-dzabi nagydíj ismét nem kedvezett az autónak, így csak a 17. helyről indulhatott, igaz, csapattársát első alkalommal megelőzte. A futamon egy kiállással próbálkoztak, de a fékprobléma miatt csak a 15. helyre tellett, Sutilt vasárnap is maga mögött tartotta.

Pályafutása ,eredményei kronológiai sorrendben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1991 gokart-pályafutásának kezdete

1993 olasz gokartbajnok

1994 2. hely az olasz gokartbajnokságban (CRG Factory Junior Team)

1995 2. hely a gokart-világbajnokságon; 2. hely az olasz gokartbajnokságban; 5. hely a gokart Európa-bajnokságon

1996 1. hely az olasz gokartbajnokságban

1997 gokart, Senior Formula A kategória; 1. hely a gokart brazil nagydíjon (Sao Paulo); 2. hely az olasz gokartbajnokságban; 7. hely a világbajnokságon

1998 Formula Super A kategória (ez a gokartban a legmagasabb osztály); 3. hely a gokart Európa-bajnokságon; 7. hely a világbajnokságon

1999 1. hely Val D’Argentonban, az Eb második fordulójában; 1. hely az Ayrton Senna emlékversenyen, Szuzukában; Formula Palmer Audi tesztvezetés

2000 6. hely a gokart-világbajnokságon (Braga, Portugália); 2. hely a gokart Világkupában (Motegi); 3. hely a 125 kcm-es világbajnokságon; Formula–3-as tesztvezetés (Van Amersfoort csapat)

2001 FIA-CIK gokart-világbajnok; 2. hely a német Formula–Renault bajnokságban – az első nem gokartos éve

2002 9. hely a német Formula–3-as bajnokságban; 1. hely a San Marinó-i nemzetközi Formula–3-as versenyen; Formula–3000-es teszt a Coloni Motorsportnál; Formula–1-es teszt a BMW Williamsné

2003 2. hely az ötödik Formula–3000-es nemzetközi versenyén (Coloni Motorsport), pole pozíció a Hungaroringen, 2. hely Hockenheimben, 4. hely az összetettben (a legjobb eredményt elérő újonc)

2004 Formula–3000-es bajnok (Arden International) – 7 győzelem 10 futamon (abszolút rekord a szakág történetében), 9 pole pozíció

2005 Formula–1, a Red Bull harmadik számú versenyzője – 4 verseny, 1 pont, 24. hely az összetettben

2006 Formula–1, a Scuderia Toro Rosso versenypilótája – 1 pont, 19. hely

2007 A Scuderia Toro Rosso pilótája

2008 Tesztpilóta a Force Indiánál ( A Scuderia Toro Rossonál Sébastien Bourdais vette át a helyét )

2009 A szezon utolsó 5 futamát - Giancarlo Fisichella Ferrarihoz igazolása miatt- a Force India csapat színeiben teljesíti. Az olasz nagydíj után elhintette a csapatfőnök, hogy jövőre is a csapattal versenyezhet, majd 2 hónappal később a csapat hivatalosan is bejelentette, hogy a csapat változatlan felállással indul 2010-ben.

Teljes Formula–1-es eredménysorozata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)

Év Csapat 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 Helyezés Pont
2005 Red Bull AUS
TP
MYS
TP
BAH
TP
SMR
8
ESP
Ki
MON
Ki
EUR
9
CAN
USA
FRA
TP
GBR
TP
GER
TP
HUN
TP
TUR
TP
ITA
TP
BEL
TP
BRA
TP
JPN
TP
CHN
TP
24. 1
2006 Toro Rosso BAH
11
MYS
11
AUS
Ki
SMR
14
EUR
Ki
ESP
15
MON
10
GBR
13
CAN
13
USA
8
FRA
13
GER
10
HUN
Ki
TUR
Ki
ITA
14
CHN
10
JPN
14
BRA
16
19. 1
2007 Toro Rosso AUS
14
MAL
17
BHR
Ki
ESP
Ki
MON
Ki
CAN
Ki
USA
17
FRA
Ki
GBR
16
EUR
Ki
HUN
Ki
TUR
15
ITA
17
BEL
12
JPN
9
CHN
6
BRA
13
18. 3
2009 Force India AUS
MAL
CHN
BAH
ESP
MON
TUR
GBR
GER
HUN
EUR
BEL
ITA
Ki
SIN
14
JPN
14
BRA
11
UAE
15
22. 0
2010 Force India BHR
9
AUS
7
MAL
Ki
CHN
Ki
ESP
15
MON
9
TUR
13
CAN
9
EUR
16
GBR
11
GER
16
HUN
13
BEL
10
ITA
12
SIN
Ki
JPN
Ki
KOR
6
BRA
Ki
UAE
Ki
15. 21
2011 Hispania Racing F1 Team AUS
DNQ
MAL
Ki
CHN
22
TUR
22
ESP
Ki
MON
16
CAN
13
EUR
23
GBR
18
GER
Ki
HUN
20
BEL
19
ITA
Ki
SIN
20
JPN
23
KOR
21
IND
UAE
20
BRA
Ki
23. 0

Magánélet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Liuzzi nőtlen, jelenleg az olaszországi Pescarában él. Anyanyelvén kívül angolul és franciául beszél, példaképeinek Ayrton Sennát és Nigel Mansellt tartja. Menedzsere a Lotus csapat egykori vezetője, Peter Collins.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vitantonio Liuzzi témájú médiaállományokat.