2006-os Formula–1 monacói nagydíj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Monaco 2006-os monacói nagydíj
Az évad 7. versenye a 18-ból
a 2006-os Formula–1 világbajnokságon.
Circuit Monaco.png
Versenyadatok
Dátum 2006. május 28.
Hivatalos elnevezés LXIV Grand Prix de Monaco
Helyszín Circuit de Monaco, Monte Carlo
Versenypálya 3,34 km
Táv 260.52 km
Körök 78
Időjárás napos, száraz
Pole-pozíció
Versenyző Spanyolország Fernando Alonso
(Renault)
Idő 1:13.962
Leggyorsabb kör
Versenyző Németország Michael Schumacher
(Ferrari)
Idő 1:15.143 (74-ben. a(z) 78-ból)
Dobogó
Első Spanyolország Fernando Alonso
(Renault)
Második Kolumbia Juan Pablo Montoya
(McLaren-Mercedes)
Harmadik Egyesült Királyság David Coulthard
(Red Bull-Ferrari)

A monacói nagydíj volt a 2006-os Formula–1 világbajnokság hetedik futama, amelyet 2006. május 28-án rendeztek meg a monacói Circuit de Monaco versenypályán, Monte Carlóban.

Csütörtöki versenyzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Versenyző Csapat/Motor
Ausztria Alexander Wurz Williams-Cosworth
Egyesült Királyság Anthony Davidson Honda
Hollandia Robert Doornbos Red Bull-Ferrari
Lengyelország Robert Kubica BMW Sauber
Svájc Giorgio Mondini MF1-Toyota
Svájc Neel Jani Toro Rosso-Cosworth
nem volt Super Aguri-Honda
Michael Schumacher a monacói nagydíjon


Időmérő edzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pole pozíciót eredetileg Michael Schumacher szerezte Alonso előtt.[1] Idejét azonban az edzés után törölték, mivel bűnösnek találták manőverét a szűk Rascasse-kanyarban, melyben megállt az utolsó időmérő részben, elvéve ezzel a lehetőséget a többi versenyzőtől, hogy jó időt fussanak. Ezért a németnek a futamon a boxutcából kellett rajtolnia.[2] Az első helyet így Fernando Alonso szerezte meg. Az utolsó helyről Massa indulhatott, mivel balesete miatt nem tudott mért időt menni az időmérő edzésen.

Helyezés Versenyző Csapat/Motor 1. rész 2. rész 3. rész
1 Spanyolország Fernando Alonso Renault 1:14.232 1:13.622 1:13.962
2 Ausztrália (ország) Mark Webber Williams-Cosworth 1:14.305 1:13.728 1:14.082
3 Finnország Kimi Räikkönen McLaren-Mercedes 1:13.887 1:13.532 1:14.140
4 Kolumbia Juan Pablo Montoya McLaren-Mercedes 1:14.483 1:14.295 1:14.664
5 Brazília Rubens Barrichello Honda 1:14.766 1:14.312 1:15.804
6 Olaszország Jarno Trulli Toyota 1:14.883 1:14.211 1:15.857
7 Egyesült Királyság David Coulthard Red Bull-Ferrari 1:15.090 1:13.687 1:16.426
8 Németország Nico Rosberg Williams-Cosworth 1:14.888 1:13.909 1:16.636
9 Olaszország Giancarlo Fisichella* Renault 1:14.614 1:13.647 1:14.396
10 Németország Ralf Schumacher Toyota 1:14.412 1:14.398
11 Ausztria Christian Klien Red Bull-Ferrari 1:14.489 1:14.747
12 Olaszország Vitantonio Liuzzi Toro Rosso-Cosworth 1:15.314 1:14.969
13 Egyesült Királyság Jenson Button Honda 1:15.085 1:14.982
14 Kanada Jacques Villeneuve BMW Sauber 1:15.316 1:15.052
15 Németország Nick Heidfeld BMW Sauber 1:15.324 1:15.137
16 Hollandia Christijan Albers MF1-Toyota 1:15.598
17 Portugália Tiago Monteiro MF1-Toyota 1:15.993
18 Amerikai Egyesült Államok Scott Speed Toro Rosso-Cosworth 1:16.236
19 Japán Szató Takuma Super Aguri-Honda 1:17.276
20 Franciaország Franck Montagny Super Aguri-Honda 1:17.502
21 Brazília Felipe Massa Ferrari idő nélkül
22 Németország Michael Schumacher Ferrari 1:15.118 1:13.709 1:13.898
* Giancarlo Fisichella az időmérő edzésen a negyedik helyet szerezte meg, de az utolsó részben feltartotta David Coulthardot, ezért megfosztották három leggyorsabb körétől, így 1:17.260-as idővel a kilencedik rajtkockából kezdhette meg a versenyt.
Felipe Massa az időmérő edzés első részében összetörte autóját, így nem tudott mért kört futni.
Michael Schumacher gyanús manővert hajtott végre a Rascasse-kanyarban, ezért összes mért körét törölték, és a boxutcából rajtolhatott.

Futam[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fernando Alonso az első helyen végzett, Kimi Räikkönen és Mark Webber sokáig mögötte volt, azonban mindketten technikai hiba miatt kiestek. A versenyt több biztonsági autós fázis is színesítette. A célba 16 versenyző ért be a 22-ből. A kiesők között volt Nico Rosberg, Christian Klien és Szató Takuma is. Schumacher az ötödik helyre ért fel a szűk városi pályán. A leggyorsabb kör is az övé lett, 1:15,143.[3]

Alonso hat ponttal növelte előnyét Schumacherrel szemben.

Helyezés Rajtszám Versenyző Csapat/Motor Futott kör Idő/Kiesés oka Rajthely Pont
1 1 Spanyolország Fernando Alonso Renault 78 1h43:43.116 1 10
2 4 Kolumbia Juan Pablo Montoya McLaren-Mercedes 78 + 14.567 4 8
3 14 Egyesült Királyság David Coulthard Red Bull-Ferrari 78 + 52.298 7 6
4 11 Brazília Rubens Barrichello Honda 78 + 53.337 5 5
5 5 Németország Michael Schumacher Ferrari 78 + 53.830 22 4
6 2 Olaszország Giancarlo Fisichella Renault 78 + 1:02.072 9 3
7 16 Németország Nick Heidfeld BMW Sauber 77 + 1 kör 15 2
8 7 Németország Ralf Schumacher Toyota 77 + 1 kör 10 1
9 6 Brazília Felipe Massa Ferrari 77 + 1 kör 21
10 20 Olaszország Vitantonio Liuzzi Toro Rosso-Cosworth 77 + 1 kör 12
11 12 Egyesült Királyság Jenson Button Honda 77 + 1 kör 13
12 19 Hollandia Christijan Albers MF1-Toyota 77 + 1 kör 16
13 21 Amerikai Egyesült Államok Scott Speed Toro Rosso-Cosworth 77 + 1 kör 18
14 17 Kanada Jacques Villeneuve BMW Sauber 77 + 1 kör 14
15 18 Portugália Tiago Monteiro MF1-Toyota 76 + 2 kör 17
16 23 Franciaország Franck Montagny Super Aguri-Honda 75 + 3 kör 20
17 8 Olaszország Jarno Trulli Toyota 72 Hidraulika 6
Ki 15 Ausztria Christian Klien Red Bull-Ferrari 56 Váltóhiba 11
Ki 10 Németország Nico Rosberg Williams-Cosworth 51 Baleset 8
Ki 3 Finnország Kimi Räikkönen McLaren-Mercedes 50 Hőszárny tűz 3
Ki 9 Ausztrália (ország) Mark Webber Williams-Cosworth 48 Kipufogó 2
Ki 22 Japán Szató Takuma Super Aguri-Honda 46 Elektronika 19

A világbajnokság állása a verseny után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

H Versenyzők Pont H Konstruktőrök Pont
1 Spanyol Fernando Alonso 64 1 Francia Renault 91
2 Német Michael Schumacher 43 2 Olasz Ferrari 55
3 Finn Kimi Räikkönen 27 3 UK McLaren-Mercedes 50
4 Olasz Giancarlo Fisichella 27 4 Japán Honda 29
5 Kolumbia Juan Pablo Montoya 23 5 Német BMW Sauber 14

Statisztikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A versenyben vezettek:

Fernando Alonso 12. győzelme, 12. pole pozíciója, Michael Schumacher 71. (R) leggyorsabb köre.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 2006-os Formula–1 monacói nagydíj témájú médiaállományokat.


Előző nagydíj:
2006-os Formula–1 spanyol nagydíj
FIA 2006-os Formula–1 világbajnokság Következő nagydíj:
2006-os Formula–1 brit nagydíj
Előző nagydíj:
2005-ös Formula–1 monacói nagydíj
Formula–1 monacói nagydíj Következő nagydíj:
2007-es Formula–1 monacói nagydíj